Átkeltek a Dnyeperen az ukránok

Sosem fogjuk elfelejteni és megbocsátani

– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok nem biztosít vízumot az orosz újságíróknak az ENSZ Biztonsági Tanácsának new york-i ülésére.

Egy ország, amely a legerősebbnek, legokosabbnak, legszabadabbnak és legigazságosabbnak nevezi magát, most meghátrált

– tette hozzá. Lavrov szerint a döntés jól szemlélteti, mennyire tartja fontosnak a szólásszabadságot az USA.

Oroszország áprilisban vette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségét – ezt a lépést Kijev „arcon csapásnak” minősítette – , így maga Lavrov is elnökölni fog az ENSZ Biztonsági Tanácsának több ülésén.

A döntéstől feltehetően nem független, hogy Evan Gershkovich amerikai újságírót múlt hónapban tartóztatta le az FSZB Jekatyerinburgban. A Wall Street Journal munkatárását kémkedéssel vádolják, ha elítélik, akár húsz év börtönt is kaphat. Hasonlóra a Szovjetunió felbomlása óta nem volt példa.

(The Guardian)

A franciaországi kínai nagykövet állításai elfogadhatatlanok. Az EU csak sejtheti, hogy ezek a nyilatkozatok nem Kína hivatalos politikáját képviselik

– fogalmazott Twitter-bejegyzésében Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Kína párizsi nagykövete, Lu Saje egy tévéinterjúban azt fejtegette, hogy a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását nem garantálja a nemzetközi jog, a Krímről pedig kijelentette, hogy a félsziget történetileg Oroszország részét képezi.

Unacceptable remarks of the Chinese Ambassador to France questioning the sovereignty of the countries which became independent with the end of the Soviet Union in 1991.

The EU can only suppose these declarations do not represent China’s official policy.

— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) April 23, 2023

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy ha a G7-ek betiltják az Oroszországba irányuló exportot, Moszkva válaszul felmondja a fekete-tengeri gabonafolyosóról szóló egyezményt.

A G7-es idióták ötlete, miszerint teljes exporttilalmat rendelnek el az országunkba, azért hibátlan, mert ez egyúttal kölcsönös tilalmat jelentene, a mi országunkból hozzájuk, beleértve a G7-ek számára legérzékenyebb árukategóriákat is. Ebben az esetben a gabonaegyezmény, és még sok más dolog amire szükségük van, megszűnik a számukra

– írta Medvegyev a Telegram-csatornáján.

Tavaly júniusban Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhatott az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatta a gabona- és műtrágyaszállításokat.

A megállapodást tavaly novemberben további 120 nappal meghosszabbították, majd idén márciusban ismét meg kell újítani. Ekkor változatlan feltételek mellett hatvan nappal meghosszabbított az egyezményt.

(SkyNews)

Franciaország, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenésének adott hangot, miután Kína párizsi nagykövete megkérdőjelezte nemcsak Ukrajna, hanem az összes volt szovjet tagköztársaság, köztük a balti államok szuverenitását.

Még ezeknek a volt szovjet tagköztársaságok sincs rendes státusza, ahogy mi mondjuk, legalábbis a nemzetközi jog szerint. Nincs ugyanis olyan nemzetközi megállapodás, amely konkretizálná a státuszukat szuverén országként

– nyilatkozta Lu Saje egy pénteki tévéinterjúban.

A nagykövettől azt is megkérdezték, hogy a Krímet Ukrajna részének tekinti-e, mire elmondta, hogy a félsziget történetileg Oroszország része volt, és Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető ajánlotta fel a területet Ukrajnának.

Franciaország vasárnapi válaszában teljes körű szolidaritást ígért az összes érintett szövetséges országnak, amelyek „az elnyomás évtizedei után elnyerték függetlenségüket”. A francia külügyi szóvivő hozzátette, Kínának tisztáznia kell, hogy ezek a megjegyzések tükrözik-e hivatalos álláspontját.

Lu Shaye, China's ambassador to France, repeated Russian propaganda narratives on LCI channel. He called Crimea "originally Russian" and declared that ex-USSR countries "don't have an effective status in international law".

Waiting for Beijing's official reaction. Is it a… pic.twitter.com/A5yfdDX2nb

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) April 23, 2023

(SkyNews)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivőjének fia azt állítja, hogy álnéven szolgált a Wagner kötelékében Ukrajnában.

A 33 éves Nyikolaj Peszkov a Kreml szóvivőjének, Dmitrij Peszkovnak a fia a Komszomolszkaja Pravda című lapnak elmondta, hogy tüzérként szolgált a Wagnerben. A szóvivő fiának fényűző életmódja évek óta beszédtéma. A Szabad Európa szerint aligha véletlen, hogy az orosz toborzási kampány közepén jelent meg az interjú Nyikolaj Peszkovval, akinek az állításait független forrásból idáig nem hitelesítették.

Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha, a Wagner-vezére elmondta, hogy a fiatalabb Peszkov hamis okmányokkal jelentkezett a zsoldossereghez, hogy elrejtse a személyazonosságát.

Az orosz védelmi minisztérium nagyszabású akciót indított önkéntes újoncok toborzására – olvasható a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentésében.

A tárca tájékoztatója szerint egy átfogó reklámkampány indult: az orosz közösségi oldalakon, óriásplakátokon és a televízióban is lehet találkozni a hadsereg üzeneteivel, amelyek a férfi büszkeségre apellálnak, mondván „igazi férfiakat” keresnek. Emellett hangsúlyozzák a katonai szolgálattal járó anyagi előnyöket is.

Amióta a Wagner-csoport nem tud újabb elítélteket toborozni a börtönökből, a katonai magáncég is versenyben van a korlátozott számú orosz harcképes korú férfiért. A britek szerint a kampány így vélhetően nem fogja elérni a kitűzött célt, vagyis a 400 ezer önkéntes verbuválását. Ennek ellenére az orosz hatóságok szinte biztosan arra törekednek, hogy minél tovább késleltessenek minden új, nyílt, kötelező mozgósítást, ezzel minimalizálva a hazai elégedetlenséget.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 April 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/EAO2VGwncm

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/S5hmwFoNdq

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 23, 2023

A Bild című német bulvárlap szerint 34 német diplomata fogja elhagyni Moszkvát, pont annyi, amennyi orosz diplomatát kiutasítottak pár nappal ezelőtt Berlinből. Az orosz diplomaták kiutasításának az volt az indoka, hogy csökkentsék az orosz hírszerző tevékenységet Németországban.

Izrael leállítja a gyorsított bevándorlási eljárást a háború elől Oroszországból és Fehéroroszországból menekülők számára. Ofir Szofer bevándorlási és befogadási miniszter hivatala azt közölte, továbbra is fenntartják a különleges, gyorsított eljárást az ukránok és a rendkívüli humanitárius esetek számára, de az Oroszországból és Fehéroroszországból érkezők ismét csak szabályos procedúrával vándorolhatnak be Izraelbe, mert a minisztériumban ezentúl a tavaly Izraelbe költözöttek befogadására összpontosítanak.

Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a minisztérium egyszerűsített és gyorsított ügyintézéssel fogadta az Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból Izraelbe menekülőket. A törvények szerint a bevándorláshoz egy zsidó nagyszülőt kell igazolni. A korábbi szabályok visszaállításával az Oroszországból és Fehéroroszországból jövőknek előbb bevándorlási aktát kell nyitniuk és találkozót kell kérniük egy izraeli konzulátuson, ahol egyebek mellett megvizsgálják alkalmasságukat, s csak ezután fordulhatnak az izraeli bevándorlási minisztériumhoz izraeli tartózkodási engedélyért új bevándorlóként.

Közölték, hogy a minisztérium a menekülők számának drámai csökkenése miatt döntött úgy, hogy visszatérnek a régebbi eljárásokhoz. A decemberben közzétett adatok szerint 2022 márciusa és októbere között 29 133 új bevándorló érkezett Izraelbe Oroszországból, 13 570 Ukrajnából és 1580 Fehéroroszországból.

Már több napja sikeresen partraszálltak és megtartottak egy hídfőállást az ukránok a Dnyeper-folyó keleti partján, Herszon városának magasságában. Mindez ma került nyilvánosságra az orosz katonai bloggerek révén, mivel az ukránok műveleti okokból nem verték nagydobra az akciót. Az ukránok, akik türelemre intik a közvéleményt a keleti-parti harcokkal kapcsolatosan, most egy videót tettek közzé, amely április 18-án készült és az látszódik, hogy két csónakból tucatnyi kommandós száll ki és megy a közeli házakhoz.

BREAKING:

Ukraine has released a video of its amphibious landing on the left bank of the Dnipro river, establishing the first bridgehead east of Kherson.

It was recorded on April 18th.

pic.twitter.com/E7nMp2Pl6f

— Visegrád 24 (@visegrad24) April 23, 2023

A fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és betartását sürgették vasárnap a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) gazdasági miniszterei. A tárcavezetők a Japánban tartott, kétnapos egyeztetés után kiadott közös közleményben hívták fel a figyelmet az egyezmény fontosságára, egyúttal azt vetették Oroszország szemére, hogy az élelmiszert geopolitikai kényszerítőeszközként használja.

A G7 államai készek támogatni Ukrajna újjáépítését, beleértve a mezőgazdasági földek aknamentesítését és a mezőgazdasági infrastruktúra helyreállítását – szögezték le. A miniszterek emellett aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai háború a világ élelmiszerellátásra gyakorolt hatása miatt, beleértve a gabona, a műtrágya és az üzemanyag árának jelentős drágulását.

„A konfliktus csak tovább mélyítette az élelmiszer bizonytalanságot, miközben az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése szintén súlyos következményekkel bír a vizekre és a föld minőségére nézve” – tették hozzá az MTI tudósítása szerint.

Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal, március 18-ig meghosszabbították. Ezt követően Moszkva bejelentette, hogy 60 nappal meghosszabbítja az egyezmények hatályát, de figyelmeztetett, hogy ennek elegendőnek kell lennie az ENSZ-szel kötött megállapodás teljesítésére is. Az egyezményről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter várhatóan a héten egyeztet António Guterres ENSZ-főtitkárral New Yorkban.

Magyarország területére április 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6.097 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 9.537 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, vagyis az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint összesen 15.634-en jöttek a háború sújtotta országból. A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Sikeres ukrán partraszállásról írnak orosz katonai bloggerek, akik szerint az ukránok az elmúlt napokban megvetették a lábukat a Dnyeper-folyó keleti partján, Herszon megyében. Az átkelés Herszon városának közelében történhetett és több kilométernyi szakaszt tarthatnak ellenőrzésük alatt Oleszkij településtől északra. Az Intstitute for the Study of War nevű amerikai kutatóintézet szerint egyelőre nem lehet megítélni, hogy mekkora léptékű hadműveletről van szó.

Az ukránok novemberben foglalták vissza a Dnyeper nyugati partját Herszon városával együtt az orosz megszállóktól, de akkor meg sem kísérelték az átkelést a több kilométer széles folyón.

Russian milbloggers have provided enough geolocated footage and textual reports to confirm that Ukrainian forces have established positions in east (left) bank #Kherson Oblast as of April 22 though not at what scale or with what intentions.

Our latest: https://t.co/YAKaIqJ5AE pic.twitter.com/g0LwdWNhnf

— ISW (@TheStudyofWar) April 23, 2023