Lengyel külügyminiszter: Megpróbáljuk meggyőzni Magyarországot az Oroszország okozta fenyegetés átértékeléséről

Az Európai Unió felvette az orosz Wagner csoportot és a RIA FAN nevű médiacsoportot az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint az úgynevezett írásbeli eljárás útján hozott határozat kiemeli a Wagner csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenzióját és súlyosságát, valamint destabilizáló hatását azokra az országokra, ahol tevékenykedik.

Hangsúlyozták továbbá, hogy a Wagner csoport – amelyre a globális emberi jogi szankciórendszer keretében már vonatkoznak uniós korlátozó intézkedések – aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz háborúban. A RIA FAN nevű médiaszervezet pedig – amelynek kuratóriumát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója vezeti – annak az orosz Patriot Media Groupnak a része, amely szerepet vállal az orosz kormánypárti propaganda és dezinformáció terjesztésében az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban.

Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések jelenleg 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak. Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére.

Az uniós külügyi tanács közleményében leszögezte: Oroszországnak le kell állítania agresszióját, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül ki kell vonnia katonai erőit Ukrajna egész területéről. Az EU szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll, és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak és népének, ameddig csak kell – tették hozzá.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én, a Krím félsziget orosz megszállását és elcsatolását követően vezetett be korlátozó intézkedéseket. Később további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára – áll az MTI által idézett közleményben.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtökön lefoglalta az Oroszország támogatásával gyanúsított Vadim Novinszkij száműzetésben élő milliárdos több mint 3,5 milliárd hrivnya (32 milliárd forint) vagyonát.

Novinszkij Ukrajna egyik leggazdagabb embere, vagyona a Forbes magazin becslése szerint mintegy 1,4 milliárd dollárra (477 milliárd forint) tehető. A milliárdos korábban képviselő is volt és a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) egyik legfőbb támogatójának számít.

Novinszkij holléte jelenleg nem ismert, csupán annyit tudni, hogy nincs Ukrajnában. A milliárdos decemberben került a kijevi vezetés szankciós listájára az UPC több püspökével együtt, miután az ukrán hatóságok házkutatásokat tartottak egyházi ingatlanokban, mert kapcsolatot feltételeztek Oroszország és az UPC között.

Novinszkij a szankciókat „vallási üldözésnek” nevezte. Az SZBU állítása szerint „Kreml-barát vallási irodalmat” foglaltak le a házkutatások során. Az üzletember Smart Holding nevű vállalatának közleménye szerint a cég helyiségeit átkutatták az SZBU emberei. A Smart Holding alaptalannak nevezte az eljárást, és egy meg nem nevezett rivális cég közreműködését sejtette az ügyben.

(MTI)

Berlin csütörtökön engedélyezte Lengyelországnak, hogy továbbadjon Ukrajnának öt olyan MiG-29-es harci repülőgépet, amelyek még a Német Demokratikus Köztársaság egykori állományából származtak.

Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki jelenleg Maliban tesz látogatást az ott állomásozó német erőknél, közleményben üdvözölte a kormány aznapi döntését. „Ez bizonyítja, hogy Németországra lehet számítani” – hangsúlyozta.

Olyan harci repülőgépek továbbadásáról van szó, amelyeket Németország 2003-ban engedett át Lengyelországnak. A Bundeswehr (a német hadsereg) a gépeket a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Néphadseregének állományából „örökölte”. A vonatkozó megállapodások értelmében Lengyelország csak német hozzájárulással adhatja tovább a harci repülőgépeket harmadik félnek.

Varsó márciusban jelentette be, hogy MiG-29-es harci repülőgépek leszállításával segíti az Oroszország indította háborúban védekező kijevi vezetést. Lengyelország eddig nyolc harci repülőt adott át Ukrajnának.

(MTI)

Oroszország és Kína erős kapcsolatát méltatta Szergej Lavrov orosz és Csin Kang kínai külügyminiszter a Szamarkandban csütörtökön tartott kétoldalú találkozójukon.

Az üzbegisztáni városban az orosz, a kínai, az iráni és a pakisztáni külügyminiszter részt vett egy konferencián, amely a térségbeli biztonsággal foglalkozik az afganisztáni helyzet tükrében. A négy tárcavezető ennek alkalmából tárgyalt egymással, és egyetértettek abban, hogy szükség van az együttműködésre az afgán hatóságokkal a politikai stabilitás megőrzése és annak érdekében, hogy elejét vegyék az afgán területről kiinduló terrorizmusnak és kábítószer-csempészetnek.

Oroszország és Kína azon kevés országok közé tartozik, amelyek a 2021. augusztusi tálib hatalomátvétel után is fenntartják diplomáciai képviseletüket Kabulban.

A pekingi külügyminisztérium tájékoztatása szerint a találkozó keretében Csin Kang Szergej Lavrovval kétoldalú megbeszélést is folytatott, amelyen megvitatták az orosz-ukrán háború fejleményeit. A kínai külügyi közlemény szerint Peking továbbra is konstruktív szerepet kíván játszani a politikai rendezés és a béketárgyalások újraindításának elősegítésében. Kang kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet rohamosan változik, ami a stratégiai kapcsolatok megőrzését igényli Kína és Oroszország között.

Lavrov a találkozón Oroszország és Kína erős kapcsolatát méltatta.

A jelen körülmények között a találkozók sűrűsége teljességgel igazolt, fontos óráinkat egymáshoz igazítani,

fogalmazott. Felidézte egyben Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai államfővel tartott márciusi találkozóját.

Az ott elfogadott döntések, amelyek minden túlzás nélkül történelminek mondhatók, erőfeszítéseink fokozását igénylik tőlünk együttműködésünk minden területén, a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében, valamint a regionális és a nemzetközi problémák vonatkozásában egyaránt.

(MTI)

Szerbia nem adott el, és a jövőben sem fog eladni fegyvereket Ukrajnának, és nincs olyan dokumentum, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítaná – szögezte le Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a közép-szerbiai Raskában, ahol koszovói szerbekkel tárgyalt.

Eladunk lőszert legális végső felhasználóknak, de Ukrajnának vagy Oroszországnak nem

– jegyezte meg a szerb elnök.

A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb államfő a kiszivárgott amerikai hírszerzési adatokról megjelent hírekre reagált a fegyverekről szóló kijelentésével. Mint mondta, amikor Belgrád Törökországnak, Csehországnak és Spanyolországnak ad el fegyvereket, akkor tudni lehet, hogy azoknak kik a végső felhasználói. Hozzátette: országa továbbra is fog külföldre szállítani fegyvereket, de nem az ukrajnai háború résztvevőinek. Azt is közölte, hogy Szerbiának több évtizedes fegyveripari múltja van, és továbbra is komoly befektetéseket terveznek a szektorba.

Néhány napja a szerb védelmi miniszter reagált a kiszivárgott dokumentumokra. Milos Vucevic közölte, hogy Szerbia valóban ad el fegyvereket harmadik országoknak, amelyek távol vannak az orosz-ukrajnai konfliktustól, és mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki ezeket továbbadja. Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.

Aleksandar Vucic arra is kitért csütörtökön, hogy Szerbia katonailag semleges ország, és továbbra sem tervez csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz.

(MTI)

Lengyelország az amerikai Abrams harckocsik európai karbantartó- és szolgáltatóközpontja szeretne lenni, amire jó esély mutatkozik – jelentette ki egyesült államokbeli hivatalos látogatásán a lengyel miniszterelnök.

Mateusz Morawiecki az Alabama állambeli Annistonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: azon dolgoznak, hogy

Lengyelországban kapjon helyet az Abrams harckocsik európai kiszolgálóközpontja, amely képes fenntartani az eszközök harcképességét.

A lengyel miniszterelnök csütörtökig tartó látogatása során tárgyalt Kamala Harris alelnökkel, valamint különböző amerikai hadiipari vállalkozások képviselőivel is találkozott.

Az alelnökkel folytatott megbeszélése előtt Mateusz Morawiecki emlékeztetett, hogy Lengyelország új, korszerű Abrams harckocsikat és F-35-ös vadászrepülőgépeket, valamint HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközöket vásárol az Egyesült Államoktól.

Azt is kijelentette, hogy Varsó és Washington a nyugati civilizáció két pólusa, és ma közösen állnak ki az ukrán emberek szabadságának védelmében. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Oroszország nem állna meg Ukrajna határánál, ezért „meg kell állítani, mielőtt túl késő lenne”. Hozzátette, hogy Lengyelország Európa legerősebb hadseregét akarja felépíteni.

Kamala Harris az Egyesült Államok Lengyelország iránti elkötelezettségét aláhúzva felhívta a figyelmet arra, hogy megnövelték a Lengyelországban állomásozó amerikai katonák létszámát, és állandó parancsnokságot hoztak létre. A találkozón örömét fejezte ki amiatt, hogy Lengyelország amerikai partnert választott polgári célú atomenergia-programjának fejlesztéséhez.

A lengyel kormány idén 1,4 milliárd dollár értékű szerződést kötött újabb Abrams harckocsik beszerzéséről, valamint további 4,6 milliárd dollár értékben szándékozik F-35-ös vadászrepülőgépeket vásárolni az Egyesült Államoktól.

Mateusz Morawiecki Washingtonban részt vett a Nemzetközi Valutaalap tavaszi tanácskozásának eseményein is, ahol a lengyel gazdaság helyzetéről és kilátásairól is megbeszélést folytatott.

Felszólalt a kormányfő az Atlanti Tanács nevű elemzőintézetben is, ahol egyebek között arról beszélt, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok az ukrajnai háború kezdete óta „sokat változtak”, és Varsó most közelebbi együttműködést folytat Romániával és a balti államokkal. Ennek oka szerinte „az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos magyar álláspont”. Hozzátette, hogy jelenleg a korábbinál kevésbé szoros a kooperáció a Visegrádi Négyek csoportján belül is.

(MTI)

Nagy-Britanniában koncertezett volna a Hmelnicki Orkesztra, hogy olyan híres brit művek zenéit adják elő, mint a Harry Potter filmek, vagy a Gyűrűk Ura. Az előadásokat a brit kormány oldalai is promótálták, mint a brit-ukrán együttműködés példáit.

Most viszont a szervező Star Entertainment azzal vádolja a brit kormányt, hogy álságosak.

Nagy ügyet csinálnak Ukrajna támogatásából, de amikor vízumokat kellene adni, hogy Nagy-Britanniában zenélhessenek, nem teszik meg.

– közölte Jaka Bizilj, a koncertek főszervezője. Felszólította a kulturáért felelős államtitkárt, hogy mondjon le, ha így állnak a külföldi művészekhez, akik közül egyre többen nem kapnak vízumot.

Nagyon súlyos, véres harcok folynak Bahmutért, ezért korai még az ostromlott város teljes bekerítéséről beszélni – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat orosz alapítója a sajtószolgálata által csütörtök délután kiadott közlemény szerint. Prigozsin szerint az ukrán hadsereg folytatja erősítések küldését a városba. Azt mondta, hogy a településnek több mint a 80 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll.

Jan Gagin, az Ukrajnától illegitim módon elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 24 hírtelevíziónak csütörtök reggel azt mondta, hogy az ukrán katonai csoportosulást gyakorlatilag körülzárták Bahmut nyugati városrészében. Elmondása szerint maradtak még ott civilek is.

Az orosz védelmi tárca csütörtöki hadijelentése szerint a Wagnernek a szárnyakon orosz ejtőernyősök által biztosított rohamosztagai heves harcok árán folytatják az ukrán fegyveres erők kiszorítását a város központi negyedeiből. A minisztérium szerint az offenzíva támogatására az orosz légierő repülőgépei ebben a körzetben 12 bevetést hajtottak végre, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 57 lövészeti feladatot.

Az RT orosz állami hírportál szerint a településnek a vasútvonaltól nyugatra eső részén az ukrán félnek a zsoldosokkal együtt valamivel több mint hatezer katonája maradt, és további mintegy 30 ezer embert a közeli elővárosokba vagy Csasziv Jarba vontak ki, de őket az elszenvedett veszteségek miatt és felszerelés híján nem lehet azonnal ellentámadásba vezényelni.

A hadijelentést ismertető Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét 470 főben nevezte meg, akik közül mintegy 300 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Nova Kahovkában belövés következtében egy civil életét vesztette.

Az orosz legfőbb ügyészség csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el azoknak a fotó- és videoanyagoknak az ügyében, amelyeken a feltételezések szerint egy ukrán katona lefejezése látható. A felvételek nyári időszakban készültek. A történtekért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és több ukrán kormányzati tisztségviselő Oroszországot tette felelőssé.

(MTI)

Meg kell büntetni az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg az 1940-es katyni mészárláshoz hasonló borzalmak – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, a katyni vérengzés áldozatainak emléknapján.

Az államfő a varsói Katyni Múzeumban rótta le tiszteletét az egykori tömeggyilkosság áldozatainak emléke előtt. Beszédében rémisztőnek nevezte az orosz megszállás alatt álló, illetve orosz támadások sújtotta ukrajnai területeken, köztük a Kijev melletti Bucsában készült felvételeket, párhuzamot vonva az 1940-es és a mai események között.

Azt szokták mondani, hogy ott (Ukrajnában) katyni módra gyilkoltak meg embereket

– jelentette ki Duda.

Láttuk a bucsai pincékben tarkón lőtt, hátrakötött kezű embereket

– mondta, az egykori szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által elkövetett rémtettekre utalva.

Mint hangsúlyozta, az Ukrajnában elkövetett bűntettek „igazságért, a tettesek igazságos elítéléséért kiáltanak”. Az elkövetőket felelősségre kell vonni, hogy „az olyan bűntettek, mint amilyen a katyni volt, valamint amelyeket ma az oroszok Ukrajnában követnek el, soha többé ne ismétlődjenek meg” – jelentette ki.

A lengyel elnök szerint a világ felelőssége, hogy kiderítsék az elkövetők kilétét, fogják el és ítéljék el őket, és hajtsák is végre a „szörnytettekért kimért szigorú büntetéseket”.

A katyni mészárlás emléknapja kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta: az ukrán nép „egyesül a gyászban a lengyel testvérnemzettel”, tiszteleg a Szmolenszk melletti Katyn (oroszul Katiny) áldozatainak emléke előtt.

Ma, hasonlóan, mint 83 évvel ezelőtt, a moszkvai totalitárius rezsim ismét embereket gyilkol és kínoz

– fogalmazott Zelenszkij.

Lengyelországban csütörtökön az évforduló alkalmából országszerte megemlékezéseket tartanak.  Az 1940 tavaszán Joszif Sztálin szovjet diktátor és a legfelső szovjet pártvezetés utasítására végrehajtott, több helyszínen, köztük a katyni erdőben, összefoglalóan „katyni vérengzésnek” nevezett mészárlás során több mint 21 ezer lengyel hadifoglyot – hivatásos és tartalékos tiszteket –, valamint polgári személyeket végeztek ki. A vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amelynek keretében további 330-340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak. A katyni tömegsírokat a Szovjetuniót megtámadó németek fedezték fel, és a mészárlást 1943. április 13-án hozták nyilvánosságra. Ez a nap lett a katyni áldozatok emléknapja.

(MTI)

Egy ukrán férfi felgyújtotta magát csütörtökön Krakkóban az ukrán konzulátus előtt, állapota válságos – közölte a lengyel média a helyi hatóságok beszámolója alapján.

A 63 éves férfi a konzulátus előtt várakozó ügyfelek közé állt be csütörtök reggel, majd egy idő után ukrán nyelven jelszavakat kezdett kiabálni. Az RMF FM lengyel rádió szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy hazatérésre, valamint az oroszokkal szembeni harcra buzdította a jelenlévőket. A Polsat News lengyel hírtelevízió viszont úgy értesült, hogy a konzulátuson dolgozó diplomatákat vádolta anyagi helyzete miatt.

Az önégető férfin rendőrök és egy járókelő oltotta el a lángokat, majd a mentők kórházba szállították. A Krakkóban működő, égési sérülésekkel foglalkozó kis-lengyelországi vajdasági központ szóvivője később a PAP hírügynökséggel azt közölte, hogy a férfit megműtötték, állapota válságos. Az ügyben rendőrségi és ügyészségi nyomozás indítottak.

In #Krakow, near the building of the Consulate General of #Ukraine, a 62-year-old man tried to commit an act of self-immolation, according to the Polish edition RMF24.

The man shouted calls to the gathered passers-by to return to #Ukraine and defend the country from the… pic.twitter.com/dTG82fxpdO

— NEXTA (@nexta_tv) April 13, 2023

A Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen, ezért eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger – a Balti-tengerhez hasonlóan – „NATO-tengerré” váljon, jelentette ki az ukrán külügyminiszter csütörtökön Bukarestben. Dmitro Kuleba online közvetítésben beszélt erről az első, a román fővárosban rendezett Fekete-tengeri Biztonsági Konferencia előadójaként.

Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. Az ukrán külügyminiszter nagyobb NATO-szerepvállalást szorgalmazott a Fekete-tengeren, és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek.

Az ukrán külügyminiszter az Agerpres hírügynökség szerint kiemelte: a Fekete-tenger esete jól példázza, hogy „milyen gyors ütemben romolhat a helyzet, ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetéseket”. Szerinte a nyugati országok egy része abban a hitben élt, hogy Oroszországnak megvan a maga igaza, de valójában Oroszország mindig is készült egy imperialista háborúra.

A NATO közelgő, vilniusi csúcstalálkozójáról szólva Kuleba úgy vélekedett: „helyre lehet hozni a hibákat”, amennyiben a védelmi szövetség döntő lépéseket tesz Ukrajna NATO-tagsága felé.

A román-ukrán közös szervezésű, Krími Platform elnevezésű ukrán kezdeményezés égisze alatt megrendezett biztonsági konferencián a házigazda Bogdan Aurescu román külügyminiszter arról beszélt, hogy a Fekete-tenger kulcsfontosságú térséggé vált a NATO-országok közös védelme, az európai biztonság és jólét jövője szempontjából.

A Fekete-tenger egy tükör, amelyben Európa és az egész világ saját jövőjét láthatja: demokratikus lesz és szabad, vagy a rettegés és gyűlölet fog kormányozni az erősek kénye-kedve szerint,

idézte az Agerpres a román diplomácia vezetőjét.

Aurescu leszögezte: Románia prioritása, hogy a Fekete-tenger térsége a béke, stabilitás és jólét övezetévé váljon. Ugyanakkor elkötelezetten támogatja Ukrajnát, amíg megnyeri a háborút, mert olyan békét akar, amely Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapul.

A román külügyminiszter a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének megerősítését és a megtámadott Ukrajna, illetve az orosz fenyegetésnek még inkább kitett Moldova és Georgia (Grúzia) hathatós támogatását szorgalmazta.

A bukaresti rendezvényen több mint húsz ország mintegy 250 küldötte személyesen vesz részt, több ország és nemzetközi intézmény képviselői pedig online csatlakoztak a tanácskozáshoz.

A Fekete-tengeri Biztonsági Konferenciát követően háromoldalú ukrán-moldovai-román miniszteri találkozót is tartanak csütörtökön Bukarestben, amelyen a külügyi és védelmi tárcák vezetői vesznek részt.

(MTI)

Lengyelország elutasítja Európa „szeparatizmusát”, Európa biztonságát csak az euroatlanti kapcsolatok szorosabbá tételével lehet megerősíteni – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Varsóban, a parlamentben.

Az államfő Zbigniew Rau külügyminiszternek a lengyel diplomácia idei céljait bemutató beszédét hallgatta meg a parlamenti alsóházban. Későbbi sajtóértekezletén Duda helyeselte, hogy Rau hangsúlyozta a lengyel-amerikai szövetség jelentőségét.

„Egyértelmű, hogy ez a legfontosabb annak fényében, amit a keleti határunkon túl látunk” – utalt az elnök az ukrajnai háborúra. Úgy vélte: Közép-Európa biztonságát csak a jelentős katonai képességekkel rendelkező nagyhatalom, az Egyesült Államok garantálhatja.

Nemcsak Lengyelország, nemcsak a keleti NATO-szárny, hanem egész Európa biztonságát az euroatlanti kapcsolatok szorosabbá tételével lehet megerősíteni – hangsúlyozta Andrzej Duda.

„Teljes mértékben ellenzünk minden európai szeparatizmust” – jelentette ki. Ez a fajta törekvés nem állta meg a helyét Európa történelmének legutóbbi több mint száz évében – vélekedett. Felidézte az Egyesült Államok szerepét az első, majd a második világháború európai kifejletében, a hitlerizmus legyőzésében, majd a kommunizmus európai terjedésének megállításában.

Mindez a lengyel elnök szerint bebizonyította, mennyire fontos a transzatlanti partnerség, és „milyen messzemenő garanciákat nyújt a biztonság és a béke számára”.

Zbigniew Rau programbeszédében az európai biztonság egyik alappillérének nevezte a transzatlanti együttműködést, és bejelentette: a varsói kormány tartós amerikai katonai jelenlétre fog törekedni Lengyelország területén.

A külügyminiszter később újságíróknak Emmanuel Macron minapi nyilatkozatát is kommentálta, amelyben a francia elnök Európa stratégiai autonómiáját szorgalmazta erőteljes euroatlanti partnerség helyett. „Számunkra a stratégiai autonómia nem a transzatlanti közösség geopolitikai alternatívája” – jelentette ki Rau.

Minél erősebben ágyazódik be Európa a transzatlanti közösségbe, annál nagyobb biztonságban vagyunk,

tette hozzá a lengyel külügyminiszter.

(MTI)

Az orosz főügyészség közölte vizsgálatot indított egy olyan videó miatt, amelyen orosz katonák láthatóak, amint késsel lefejeznek egy földön fekvő ukrán hadifoglyot – közölték csütörtökön.

Egy második videón két ukrán katona lefejezett holtteste látszik egy megsemmisült katonai jármű mellett fekve – tette hozzá a Guardian.

Az orosz főügyészség a Telegramra feltett közleményben azt írta, hogy az anyagok hitelességének értékelése és a megfelelő döntés meghozatala érdekében továbbították azokat a nyomozóhatóságoknak ellenőrzésre.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerdán újságíróknak azt mondta, hogy a videó „szörnyű”, de „mindenekelőtt ellenőrizni kell a felvételek hitelességét”.

Az egyik moszkvai kerületben a hadsereg hivatalnokai elkezdték tádzsik és üzbég nyelven is terjeszteni az önkéntes katonai szolgálatra buzdító pamfleteket, írja a Twitteren Kevin Rothrock.

Officials in Moscow's Odintsovsky District have started printing volunteer military service pamphlets in the Tajik and Uzbek languages. Russia's recruitment efforts continue in all directions. https://t.co/QIKYcaK2JS pic.twitter.com/kMuVazoh1W

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) April 13, 2023

Az orosz Duma nemrég szigorított a sorozási törvényen, a hadsereg nagy erőkkel készül az ukránok tavaszi offenzívájára.

Több, Ukrajnával határos orosz régió, valamint a megszállt Krím vezetői is bejelentették, hogy elmaradnak a május 9-i, győzelem napi katonai parádék – olvasható a brit védelmi minisztérium csütörtöki jelentésében. Néhány, Ukrajnától távolabbi orosz város ugyanakkor megerősítette, hogy tervben van az ünnepségek megtartása, így a rendezvények lemondásának okai valószínűleg a határ menti biztonsági aggályokban keresendők.

Az eltérő megközelítések azonban rávilágítanak a Kreml számára érzékeny kommunikációs kihívásra – jegyzi meg a brit hírszerzés. Putyin az általa csak „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai háborúról a második világháború szovjet tapasztalatainak szellemében beszél, ez az üzenet azonban azzal a veszéllyel jár, hogy egyre kevésbé tetszik annak a sok orosznak, akiknek közvetlen rálátásuk van a rosszul irányított és kudarcba fulladt ukrajnai kampányra. Az előző generációk elesettjeinek tisztelete könnyen előmozdíthatja a közelmúltbeli veszteségek nagyságrendjének feltárását, amelyet a Kreml megpróbál eltussolni – tette hozzá a brit védelmi minisztérium.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 April 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/SVyeIJPUC4

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/YXX1fNpkdM

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 13, 2023

Újabb 169 aggregátor érkezett Ukrajnába az Európai Unió magánadományozási rendszerén keresztül koordinált rendkívüli támogatás révén, ezzel együtt immár több mint háromezer, villamosenergia-termelésre alkalmas berendezést kapott a megtámadott ország – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

Közölték: az 1,95 millió euró (mintegy 780 millió forint) értékű eszközadományt az ausztrál Minderoo Alapítvány ajánlotta fel, majd az unió rescEU programjában résztvevő lengyelországi energiaközponton keresztül szállították Ukrajnába.

Az EU ez idáig legkevesebb háromezer áramtermelő berendezés szállítását és átadását koordinálta. Az eszközöket az uniós tagállamok mellett a magánszektor és unión kívüli országok adományozták. A támogatás a kisebb méretű, önálló háztartások áramellátására alkalmas aggregátor mellett nagyteljesítményű berendezéseket is tartalmaz, amelyek középületek, valamint kórházak és lakónegyedek központi fűtésének működtetésére is alkalmasak – tájékoztattak.

Közölték továbbá, az eszközadománnyal párhuzamosan az Európai Unió 114,9 millió eurót (mintegy 46 milliárd forint) adományozott Lengyelországnak további aggregátorok vásárlására. Az új beszerzés azonban nem csak az ukrán energiaszektor támogatását, hanem más országok esetleges szükségleteinek kielégítését is szolgálja majd, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborúja érintett.

Az uniós közlemény hangsúlyozta: az EU minden erejével azon dolgozik, hogy támogassa Ukrajnát és lakosságát. A háború kezdete óta mintegy 630 millió euró humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, valamint több mint 87 ezer tonna segélyt jutatott az országba a polgári védelmi mechanizmusán keresztül – tették hozzá.

(MTI)

A Kreml tagadja, hogy Putyin személyesen hagyta jóvá Evan Gershkovich, a Wall Street Journal Oroszországban bebörtönzött riporterének letartóztatását. Erről korábban a Bloomberg írt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozott:

Nem, ez nem az elnök előjoga, hanem a különleges szolgálatok végzik a munkájukat. Még egyszer szeretném emlékeztetni önöket, hogy ezt az újságírót tetten érték.

A 31 éves Gershkovichot március 29-én vették őrizetbe Jekatyerinburg városában, és az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB másnap elismerte, hogy kémkedés gyanújával fogták el. Később hivatalosan is megvádolták kémkedéssel, amit Gershkovich és a Wall Street Journal tagad. Kedden az amerikai külügyminisztérium hivatalosan is jogtalanul fogva tartottnak minősítette Gershkovichot, jelezve, hogy Washington hamisnak tartja az ellene felhozott kémkedési vádakat, és hogy túszként tartják fogva.

Norvégia nemkívánatos személynek nyilvánította az oslói orosz nagykövetség 15 munkatársát, akik a hatóságok szerint diplomáciai fedésben végeztek hírszerző tevékenységet – derült ki a norvég külügyminisztérium csütörtöki közleményéből. A kormány közlése szerint a kiutasított diplomaták tevékenysége „összeférhetetlen volt diplomáciai státuszukkal”. A TASZSZ orosz állami hírügynökség közlése szerint az orosz külügyminisztérium azonnali reakciójában közölte, hogy válaszlépéseket fog tenni Oslo döntése miatt.

Varsó a visegrádi országcsoportban rejlő lehetőségek kiaknázására számít, a lengyel-magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében pedig az Oroszország okozta fenyegetések átértékelésének szükségességéről próbálja meggyőzni magyar partnereit – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlamentben.

A lengyel külpolitika idei céljait bemutató beszédében Rau a regionális együttműködésről is beszélt. A Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek formátuma mellett a visegrádi csoportot (V4) említette, amely a térségbeli együttműködés legrégebbi fóruma.

A V4 továbbra is megmarad a lengyel külpolitika eszköztárában

– fogalmazott. Fájdalmát fejezte ki, hogy Lengyelország és Magyaroroszág „teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra, ennek okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére”. Ez az eltérés Lengyelország és az egész Európa „életérdekeit érinti”, Varsó ezért próbálja meggyőzni magyar partnereit, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre annak érdekében, hogy teljességgel kihasználhassuk kapcsolataink lehetőségeit, és elmélyíthessük őket” – jelentette ki a lengyel külügyminiszter.

Lengyelország támogatni fogja a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmány felmondását – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlamenti alsóházban, bemutatva a lengyel külpolitika idei céljait.

A mintegy két órásra tervezett beszédében Rau, utalva az ukrajnai háborúra kiemelte: a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jóvá kell hagyni a szövetséges erők új modelljét, amely a NATO területének védelmét biztosítaná az agresszió első napjától.

Sem az észak-atlanti szövetség, sem ennek egyes tagállamai nem érezhetik úgy, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány korlátozza őket a fegyveres erők telepítéséről hozott döntésekben, Oroszország ugyanis nem tartotta be a dokumentumban foglalt legfontosabb vállalásait

– hangsúlyozta Rau. Bejelentette: Lengyelország támogatni fogja az alapokmány felmondására irányuló javaslatokat. Amennyiben Oroszország visszatér a nemzetközi jog betartásához, úgyis új megállapodásra lesz szükségünk – tette hozzá.

(MTI)

Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,1 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán statisztikai hivatal csütörtökön a részletek ismertetése nélkül. Egy hónapja a gazdasági minisztérium saját számításai alapján 29,2 százalékos gazdasági visszaesésről jelentett. A minisztérium akkor az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lakossági fogyasztásban, valamint a beruházási aktivitásban bekövetkezett csökkenéssel, továbbá az export és az import visszaesésével magyarázta az adatot. A kormány januárban nagyobb, 30,4 százalékos GDP-csökkenést becsült 2022-re.

A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban várt 3,2 százalékról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban közölt legfrissebb előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 3 százalékkal csökken, a Világbank viszont 0,5 százalékos növekedést vár.

A Világbank 200 millió dollárral támogatja az ukrajnai energetikai infrastruktúra javítását – írja a The Guardian.

A Világbank több mint 23 milliárd dolláros vészfinanszírozást mozgósított Ukrajna számára a háború kezdete óta, ebből több mint 20 milliárd dollárt már folyósítottak is. Az ukrán energetikai infrastruktúra 11 milliárd dolláros kárt szenvedett el az elmúlt évben, és ez az egyik legkritikusabb terület, ahol Ukrajnának sürgős támogatásra van szüksége. Az őszi és téli hónapokban Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megrongálódott, ami országos áramkimaradásokat eredményezett.

Az amerikai kormány szerint az ENSZ főtitkára túlságosan is megengedő volt az oroszokkal szemben, amikor újratárgyalta a fekete-tengeri gabonaegyezményt – derül ki a Pentagon kiszivárgott dokumentumaiból. Az iratok szerint António Guterres annyira szerette volna megőrizni az alkut, hogy hajlandó volt Oroszország érdekeit is figyelembe venni. A februári intézkedése az amerikai értékelés szerint aláássa a szélesebb körű erőfeszítéseket, hogy Moszkvát felelősségre vonják az ukrajnai tetteiért.

ENSZ-tisztviselők felháborodtak azon a feltételezésen, hogy a világ vezető diplomatáját elnéző viselkedéssel vádolják Moszkvával szemben. Az egyik magas rangú tisztviselő azt mondta, hogy az ENSZ figyelembe veszi a háború hatását a világ legszegényebb rétegeire, és igyekszik ezeket enyhíteni.