A gazdagok úszómedencéi, az alaposan öntözött kertek és a családi autók rendszeres mosása legalább olyan számottevő okozói a nagyvárosokat sújtó vízválságnak, mint a klímahelyzet vagy a népességnövekedés – írta egy szakértői elemzésre hivatkozva a brit Guardian.
A kutatók szerint a gazdag és szegény városlakók vízhasználatában tapasztalható óriási különbséget eddig többnyire figyelmen kívül hagyták, amikor a vízhiányra kerestek megoldást, ehelyett a kínálat növelésére és a víz árának emelésére irányuló kísérletekre helyezték a hangsúlyt. Szerintük a vízkészletek védelmének egyetlen módja az egyenlőbb újraelosztás.
A lap által idézett tanulmány a dél-afrikai Fokvárost használta esettanulmányként. A kutatók megállapították, hogy a leggazdagabbak 50-szer több vizet fogyasztanak, mint a legszegényebbek. Amikor 2018-ban több évnyi aszály után vízválság sújtotta a várost, a legszegényebbek maradtak alapvető szükségleteikhez elegendő víz nélkül.
A kutatók szerint a Fokvárosban tapasztalt helyzet korántsem egyedi, hasonló problémákkal küzd a világ számos városa. 2000 óta több mint 80 nagyvárosban volt már rendkívüli vízhiány. Ilyen volt Miami, Melbourne, London, Barcelona, São Paulo, Peking, Bengaluru és Harare.
A kutatók szerint a nagyvárosi ellátási problémák a jövőben várhatóan gyakoribbá válnak, és akár 1 milliárd városlakó tapasztalhatja majd meg a vízhiányt. A Globális Vízgazdasági Bizottság márciusi jelentése arra a következtetésre jutott, hogy küszöbön áll egy világméretű vízválság, 2030-ra a kereslet akár 40 százalékkal meghaladhatja a kínálatot.
Hannah Cloke professzor, a Reading Egyetem (Egyesült Királyság) munkatársa, az új tanulmány társszerzője azt mondta:
Az éghajlatváltozás és a népességnövekedés azt jelenti, hogy a víz egyre értékesebb erőforrás a nagyvárosokban. Mi azt mutattuk be, hogy a társadalmi egyenlőtlenség az egyik legnagyobb probléma a szegényebb emberek számára, hogy mindennapi szükségleteikhez vízhez jussanak. Előrejelzéseink szerint ez a válság súlyosbodhat, ahogy a gazdagok és a szegények közötti szakadék a világ számos részén nő. Végső soron mindenki szenvedni fog a következményektől, hacsak nem dolgozunk ki igazságosabb módszereket a víz megosztására a városokban.
A Nature Sustainability folyóiratban megjelent tanulmány az adatok felhasználásával olyan városi vízhasználati modellt dolgozott ki, amely figyelembe vette a különböző jövedelemszinteket. Fokvárosban a leggazdagabb csoport – a város lakosságának 14 százaléka – használta el a városban elfogyasztott víz 51 százalékát. Ezzel szemben a legszegényebb csoport – a lakosság 62 százaléka – csak a víz 27 százalékát használta fel. A leggazdagabb csoport által felhasznált víz nagy része nem alapvető szükségletekre szolgált.
