Szerdán Lengyelországba utazik Zelenszkij

Oroszország senkire sem jelent nukleáris fenyegetést, minden ezzel ellentétes állítás a nyugati propaganda része – jelentette ki hétfőn Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezetnél tartott sajtótájékoztatóján.

Ami az atomháborút illeti, nyugodtan alszom, mert tudom, hogy mi legalábbis nem kérünk belőle, és nem is fenyegetünk ilyesmivel

– válaszolt újságírók kérdésére Nyebenzja.

Propaganda az egész narratíva arról, hogy Oroszország nukleáris robbanófejekkel fenyegeti a világot

– húzta alá a diplomata. Hangsúlyozta mindemellett, hogy az orosz nukleáris doktrína „nagyon világos forgatókönyveket határoz meg”, amelyek esetén be lehet vetni ilyen jellegű fegyvereket.

Jelenleg egyértelműen nem olyan a helyzet, amely szerepelne nukleáris doktrínánkban

– tette hozzá.

Nyebenzja beszélt arról is, hogy Oroszország teljesen legitim módon tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a Szovjetunió jogutódjaként.

Erről megállapodás is született a Szovjetunió volt tagjaival, így a többi között Ukrajnával is

– válaszolt az orosz diplomata egy ukrán újságíró kérdésére.

Kiemelte azt is, hogy a nyugati államok nem dönthetnek arról, hogy ki elnökölhet az ENSZ BT-ben. Ezzel a kijelentésével arra a felhívásra reagált, hogy fosszák meg Oroszországot áprilisban kezdődő soros elnöki tisztségétől az ENSZ BT-ben.

Egyes országok úgy vélik, eldönthetik, kit szeretnének vagy nem szeretnének az ENSZ BT elnöki székében látni. Amíg fennáll a jelenlegi világrend, létezik az ENSZ BT, nem lesznek változások az eljárásrendben. Az elnökség rendje szigorúan meghatározott. Nem az ő tisztjük ezen változtatni

– hangoztatta.

Szót ejtett arról is, hogy Oroszország kész megszervezni Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozóját a világszervezet székhelyén április 24-25-én, amikor az orosz tárcavezető odalátogat. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen tanácskozáshoz a másik fél hajlandóságára is szükség van.

(MTI)

A harcok Artemivszk (Bahmut) város központi részén folynak, az orosz erők megközelítették a vasútállomást – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a Oroszország által jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Pusilin elismerte, hogy az ukrán erők nem menekülnek, és tervezett visszavonulást sem hajtanak végre. Úgy vélekedett, hogy a városban többezer civil maradhatott. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója korábban arról számolt be, hogy az alakulat egységei kitűzték vasárnap éjjel az orosz zászlót az artemivszki városházára, aminek eredményeképpen a várost szerinte jogi értelemben sikerült elfoglalni.

Pusilin egyébként a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt is állította, hogy az orosz erők Avdijivka irányában folytatják az előrenyomulást, és ugyan korai még operatív bekerítésről beszélni, de a helyzet, ha nem is kritikus, de rendkívül nehéz az ellenség számára.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 465 főben nevezte meg. Mint mondta, a Donyeck körzetében vívott harcokban közülük mintegy 285 katona és „zsoldos” esett el.

Az orosz ellenőrzés alá került városok több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Horlivkában egy 68 éves nő belövés következtében életét vesztette.

(MTI)

Ukrajna újabb 12 állampolgára térhetett haza orosz fogságból, köztük öt súlyosan sérült – közölte a hadifoglyokkal való bánásmódot koordináló parancsnokság hétfőn.

A közlemény szerint tíz katona és két civil került vissza ukrán területre. A civilek közül egy Harkiv megyéből, egy pedig a Donyeck megyei Mariupolból származik. A parancsnokság arra nem tért ki, hogy cserébe az ukrán fél adott-e át orosz foglyokat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 24-én Ukrajna egyoldalúan és feltétel nélkül visszaadta Oroszországnak mind az öt súlyosan megsebesült orosz foglyot, akik szállítható állapotban voltak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy találkozott a Donyeck megyei Bahmut városát védő ukrán katonákkal, és cáfolta a város bevételéről közzétett orosz állításokat. Szavai szerint folyamatos kapcsolatban van azokkal az ukrán alakulatokkal, amelyek a front legkritikusabb részein teljesítenek szolgálatot.

Találkoztam azokkal a katonákkal és parancsnokokkal, akik lerombolták a Wagner-zsoldosok és az orosz ejtőernyősök legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt

– jelentette ki, ugyanakkor nem pontosította, hogy legutóbb mikor találkozott Bahmut védőivel.

„Az ellenség gyengül, ezért újabb és újabb hamisítványokkal próbálja leplezni a Bahmut elfoglalására irányuló erőfeszítéseinek kudarcait” – tette hozzá. Szirszkij legutóbb március 27-én hozta nyilvánosságra, hogy látogatást tett a Bahmutot védő ukrán alakulatoknál. A szárazföldi erők parancsnokát megelőzően Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti erők szóvivője, és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője cáfolta, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport elfoglalta volna a bahmuti városházát, ahogy azt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy videóüzenetben bejelentette.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy erőik hétfőn több mint 45 orosz támadást vertek vissza, a harci cselekmények epicentrumában továbbra is a donyecki régió három települése, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka van.

A jelentés szerint az ukrán légierő a nap folyamán öt csapást mért orosz élőerő- és fegyverzetgócpontokra, valamint megsemmisítettek egy orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy orosz csapatösszpontosulásra mértek csapást. Eközben az orosz erők három rakéta- és 17 légicsapást intéztek, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásai, és a települések polgári infrastruktúrája ellen – írta az ukrán vezérkar.

Magyarország intenzíven jelen van az ukrajnai újjáépítésben, Ukrajna és Magyarország közös útja a szoros együttműködés – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Kijevben hétfői programjának eredményeit összegezve.

Magyar Levente, valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet küldöttsége a délutáni órákban a Kijev közelében fekvő, hatalmas háborús károkat elszenvedett Bucsa városába látogatott, ahol őszre várhatóan elkészül a mintegy tízmillió eurós költségvetésű, többfunkciós önkormányzati szolgáltató központ.

A tervek szerint az önkormányzati hivatal mellett helyet kap itt egy orvosi rendelő, egy okmányiroda, egy posta és egy rendezvényterem is. Ez a beruházás jelenleg a legfontosabb, ami magyar kormánytámogatással és az Ökumenikus Segélyszervezet koordinálásával zajlik Ukrajnában.

Magyar Levente elmondta, hogy a délelőtti zahalci óvodaátadás után „ez egy komolyabb jele, fokmérője annak, hogy Magyarország milyen intenzíven jelen van az ukrajnai újjáépítésben”.

A parlamenti államtitkár a munkamegbeszélései kapcsán kifejtette, hogy azok egyik fontos témája az újjáépítési munkálatok egyeztetése volt, valamint Magyarország Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatása az országon belül, illetve a Magyarországra menekült ukrán közösség vonatkozásában. Magyar Levente megjegyezte, hogy “csak a legpozitívabb hangnemben és jelzőkkel lehet erről beszélni, hiszen szép eredmények vannak már mögöttünk,” és a segítség tovább folytatódik majd.

Szó esett a kárpátaljai magyar közösséget érintő nyelvhasználati és oktatási kérdések szabályozásáról is. Magyar Levente emlékeztetett arra, hogy már a 2014-es forradalom után “elindult egy olyanfajta ukrán jogalkotási folyamat, ami eredményezett egy, a kárpátaljai magyarság számára több szempontból sérelmes helyzetet”. A háború „átírta a prioritásokat”, és a humanitárius segítségnyújtás került előtérbe.

Most eljött a lehetőség egy olyan megoldás kidolgozására, amely „elfogadható mind a kárpátaljai magyarság számára, mind Kijev számára, mind pedig Budapest számára”. Az államtitkár hozzátette, hogy “az utóbbi a kárpátaljai véleménnyel nagyjából összhangban mozog”.

Magyar Levente úgy fogalmazott, hogy mind az elnöki hivatalban, mind pedig a szakminisztériumokban „maximális nyitottság van, talán soha korábban nem tapasztalt mértékű nyitottság”, így végre sikerülhet megnyugtatóan rendezni az ukrán-magyar kapcsolatokat megterhelő kérdéskört. Ukrajna és Magyarország közös útja a szoros együttműködés – húzta alá a parlamenti államtitkár.

(MTI)

Őrizetbe vettek hétfőn az orosz hatóságok egy nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt ahhoz a vasárnapi szentpétervári robbantáshoz, amelynek következtében életét vesztette Vladlen Tatarszkij haditudósító és blogger, és további 32 ember megsebesült.

A 26 éves gyanúsított, Darja Trepova őrizetbe vételéről az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tett bejelentést hétfőn reggel a Telegramon, majd délután közölte: „a nyomozásnak bizonyítékai vannak”, hogy a bűncselekményt Ukrajna területéről tervezték és szervezték meg.

Ezzel egybehangzóan az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte, hogy a Tatarszkij elleni terrortámadást az ukrán különleges szolgálatok tervelték ki, a szabadságvesztésre ítélt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvánnyal (FBK) együttműködő „ügynökök” bevonásával. A hatóság szerint Trepova az Oroszországban szélsőségesnek minősített FBK aktív támogatója, akit 2021-ben többször felelősségre vontak az általa anyagilag is támogatott alapítvány akcióin való részvétel miatt. A gyanúsított a tavaly februárban elkezdődött ukrajnai háború ellen is tüntetett.

A Nyomozó Bizottság is rámutatott, hogy Trepova az FBK támogatója, és hogy ellenzéki nézeteket vall. Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője szintén terrorcselekménynek minősítette a történteket,  hangot adva azon véleményének – még az SZK bejelentése előtt -, hogy a merényletet Kijevben szervezhették meg.

A kijevi rezsim támogatja a terrorakciókat, és az állhat Vladlen Tatarszkij, valamint sok más ember 2014 óta történt meggyilkolása mögött – ezért folyik a különleges hadművelet

– mondta Peszkov.

Trepova a nyomozati anyag és a médiának nyilatkozó szemtanúk szerint vasárnap egy robbanószerkezetet rejtő gipsz mellszobrot ajándékozott Tatarszkijnak, aki szerzői estet tartott egy helyi kávézóban. A merénylet következtében 33 ember megsebesült, közülük 22-en kórházi ápolásra szorulnak. Nyolcuk állapota súlyos.

Trepova a hatóságoknak elismerte, hogy ő adta át Tatarszkijnak a szobrot. Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője közölte, hogy a hatóság kihallgatja a gyanúsítottat és meg fogja állapítani a gyanúsított indítékát. Orosz médiabeszámolók szerint a képzőművészi és közgazdászi végzettségű Trepova a rendezvényen azt mondta, hogy egy saját készítésű szobrot akar Tatarszkijnak ajándékozni.

A gyanúsított szentpétervári lakhelyén a rendőrök vasárnap este házkutatást tartottak, kihallgatták anyját és nővérét is. A gyanúsítottnál Üzbegisztánba szóló, vasárnapra érvényes repülőjegyet találtak.

Darja Trepova több közösségi médiacsoportnak is tagja volt, amelyek egyebek között az alkohol- és drogfogyasztás problémáival, valamint feminista és LMBTQ-ügyekkel foglalkoztak. Az öngyilkosság elkövetésének gondolata is felmerült nála.

A Meduza című, Rigában szerkesztett orosz ellenzéki portál idézte Ivan Zsdanovot, az FBK igazgatóját, aki szerint a moszkvai vádat cáfolni sem érdemes. Zsdanov a maga részéről azt állította, hogy a „propagandistát” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) „likvidálta”.

Az orosz RT állami médiacsoport híroldala szerint az FBK 2023 tavaszára Leonyid Volkov vezetésével egy többezer fős földalatti hálózatot hozott létre Oroszországban.  Trepova emigrációban élő férje, Dmitrij Rilov a libertárius párt tagja és a Navalnij szabadon bocsátását követelő mozgalom híve. Ismerőseik szerint a pár fiktív házasságban élt. Rilov az SVTV-nek nyilatkozva azt mondta, nem tudja, mivel foglalkozott az utóbbi időben a felesége. A robbantással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a nő „saját akaratából sosem tenne ilyet”.

Az RT szerint Trepova sokáig egy szentpétervári régiségboltban dolgozott, majd néhány hónappal ezelőtt felmondott, és Moszkvában egyéni vállalkozóként jelentkezett be: ruhakészítéssel, ingatlanforgalmazással és számítástechnikával foglalkozott. A Vesztyi FM állami rádióban elhangzott, hogy ukrán újságírók megbízásait is teljesítette.

Itt az ideje, hogy felismerjük a nagyon nyilvánvaló dolgokat. Ha valaki kijelentette önök előtt, hogy ukrán forrásból kap pénzt vagy munkát, akkor a legnagyobb valószínűséggel ez a valaki árulóvá vált. És ezzel már bűncselekményt követett el. Ő ellenség, értesíteni kell róla a különleges szolgálatokat vagy a bűnüldöző szerveket

– mondta a merényletre reagálva Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese.

(MTI)

Mivel semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten. Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot”. Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell – húzta alá.

A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy több területet szabadítsanak fel.

Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.

Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg

– fogalmazott. A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely – mint mondta – megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírója, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát. Az újságírót az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztattak le a múlt héten Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy minősített információkat próbált megszerezni. Stoltenberg az esetet aggasztónak nevezete, és kijelentette: az újságírók munkáját, valamint a szólás- és médiaszabadságot tiszteletben kell tartani.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásához a NATO indiai- és csendes-óceáni partnerei – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea –, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozik.

Stoltenberg a partneri együttműködés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, úgy fogalmazott:

Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei globálisak. Ami ma Európában megtörténik, az holnap Kelet-Ázsiában is megtörténhet.

Végezetül közölte, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével.

(MTI)

Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője tagadta hétfőn azt, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport elfoglalta a Donyeck megyei Bahmutban a városházát.

Semmit sem foglaltak el, és enyhén szólva messze vannak attól, hogy bármit is elfoglaljanak a városban

– jelentette ki a szóvivő egy sajtónyilatkozatában. Hozzátette: harcok folynak a városháza épülete körül, de „jogi értelemben az orosz erők nem foglaltak el semmit”.

Korábban Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója közzétett egy videofelvételt, amelyben azt állította, hogy kitűzték az orosz zászlót a városházára, és szerinte ezzel a város „jogilag” orosz ellenőrzés alá került – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kijelentette, hogy a Prigozsin által közzétett videó hamisítvány. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Jahidne faluba látogatott abból az alkalomból, hogy a település pontosan egy évvel ezelőtt szabadult fel az orosz megszállás alól. Felkeresett egy iskolát, amelynek pincéjében a települést megszálló orosz katonák csaknem egy hónapon át tartottak fogva civileket. Az iskolába elkísérte az ukrán elnököt Robert Habeck német alkancellár is, aki hétfőn érkezett ukrajnai látogatásra.

Zelenszkij az Ukrinform hírügynökség szerint kijelentette, hogy az ukrán hadsereg nagyszabású ellentámadást fog végrehajtani, és Ukrajna minden ideiglenesen megszállt területét visszafoglalják. Részleteket nem árult el, azt sem, mikor indul az ellentámadás – mint mondta – azért, hogy Oroszország ne tudjon felkészülni rá.

Az orosz csapatoknak még van idejük elhagyni Ukrajnát, különben megsemmisítjük őket.

– szögezte le Zelenszkij.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy mostanra az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége meghaladta a 175 ezret.

Szerdán Lengyelországba látogat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, írja a Guardian. Zelenszkij Andrzej Duda lengyel elnökkel folytat majd tárgyalásokat. Az ukrán elnököt felesége, Olena Zelenszka kíséri majd el első hivatalos lengyelországi útjára a háború kitörése óta.

Zelenszkij várhatóan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel is tárgyal majd.

Lengyelország a napokban átadta a MiG-29-es vadászgépszállítmány első tételét Ukrajnának – erősítette meg hétfőn Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel államfői hivatal külügyi irodájának főnöke, amikor arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Varsóba érkezik hivatalos látogatásra. A tárgyalások témáiról szólva Przydacz elmondta: Lengyelország a napokban átadta Ukrajnának a szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek “első néhány darabját”.

A MiG-29-esek átadását Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be március közepén, Petr Pavel új cseh elnök varsói látogatásakor. Duda akkor négy vadászgépet tartalmazó első szállítmányról beszélt. A lengyel hadsereg jelenleg 12 MiG-29-essel rendelkezik, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adják át.

Przydacz az interjúban arra is rámutatott: az orosz hadseregnek több ezer harckocsija van. Ezért Ukrajnának “sokkal gyorsabban, sokkal nagyobb mennyiségben kell felszerelést szállítani” – húzta alá. Hozzátette: Ukrajna ma, mint fogalmazott, “mindnyájunk stabilitását védi”.

Lengyelország mellett Szlovákia is bejelentette, hogy átadja Ukrajnának a MiG-29-es vadászgépeket saját állományából. Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke múlt heti szlovákiai látogatása során közölte: a március második felében Szlovákia által szállított négy vadászgépet Harkiv védelmére vetették be.

Őrizetbe vettek hétfőn az orosz hatóságok egy nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt ahhoz a vasárnapi szentpétervári robbantáshoz, amelynek következtében életét vesztette Vladlen Tatarszkij haditudósító és blogger, és további 32 ember megsebesült. Darja Trepova őrizetbe vételéről az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tett bejelentését hétfőn a Telegram-csatornáján.

Trepova az ellene hétfő reggel kiadott belügyminisztériumi körözés szerint 1997-ben született Szentpéterváron. A nyomozati anyag szerint a nő vasárnap egy robbanószerkezetet rejtő szobrot ajándékozott Tatarszkijnak, aki szerzői estet tartott egy helyi kávézóban – írta az MTI, bár magát a szobrot egy férfi adta át a bloggernek a videófelvételek szerint.

Ukrajna szerint az oroszok nagyon messze vannak Bahmut elfoglalásától. Egy katonai szóvivő jelezte, az orosz csapatok „enyhén szólva is nagyon távol állnak” a város elfoglalásától. Korábban a Wagner zsoldoscsoport számolt be arról, hogy állításuk szerint hivatalosan is elfoglalták Bahmutot.

(Guardian)

Egy mellszoborba rejtették a robbanóanyagot, ami végzett az egyik legismertebb és leghírhedtebb orosz katonai bloggerrel, Vladem Tatarszkijjal. A mellszobrot egy szentpétervári kávézóban adták át a Tatarszkijnak ajándék gyanánt az általa szervezett beszélgetésen, az átadásról videó is készült. A robbantásban több mint harmincan megsebesültek.

Az orosz hatóságok szerint ukránok lehettek az elkövetők, de a kávézó tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldossereg vezére ezt kizártnak tartja, szerinte valamely szélsőséges csoportosulás követhette el. Ukrán források pedig azt boncolgathatják, hogy lehet, hogy a Kreml akart ezzel az akcióval az egyre önállóbbá váló Prigozsinnak üzenni. A felrobbantott blogger ugyanis bár elkötelezett háborúpárti és járt a fronton is, de Prigozsinhoz hasonlóan időnként az orosz katonai vezetést is bírálta.

Красивый парень в каске 🔥https://t.co/GLExONwd4u https://t.co/s4DVl7qlR1 pic.twitter.com/cV8hBkCt65

— Анатолій Штефан (Штірліц) (@Shtirlitz53) April 2, 2023

Üzleti delegáció kíséretében megérkezett hétfő reggel Kijevbe Robert Habeck német alkancellár. Habeck először utazik Ukrajnába a tavaly február 24-én megkezdett orosz invázió óta. Látogatása az energiaszektorra koncentrál, az újjáépítésről és az együttműködésről tárgyal.

A zöldpárti Habeck, aki Németország gazdasági minisztere is, a Kijevbe vezető úton azt mondta, a látogatás célja, hogy “reményt adjanak Ukrajnának” a háború utáni újjáépítésre. Hozzátette, hogy egyes beruházási döntéseket már meghoztak.

A kijevi vasútállomáson közölte, utazásuk célja, hogy

világos jelzést adjanak Ukrajnának. Hiszünk abban, hogy győzni fog, hogy újjáépül, és Európa érdekelt abban, hogy ne csak a veszély idején támogassa az országot, hanem abban is, hogy Ukrajna a jövőben gazdaságilag erős partner legyen.

Elmondta: mostani útját tavaly őszre tervezte, ám az orosz téli offenzíva miatt el kellett halasztania.

A német iparszövetség (BDI) elnöke, Siegfried Russwurm, a Habecket kísérő üzleti küldöttsége tagja kijelentette, az utazás „jelzés az ukránoknak, hogy a német ipar szintén mellettük áll”, írja az MTI.

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 4588 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3912 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. Ez azt jelenti, hogy az előző nap 8500-an jöttek a háború sújtotta országból. A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes – közölte a szokásos napi adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jevgenyij Prigozsin, a hírhedt Wagner-csoport tulajdonosa bejelentette, hogy csapatai elfoglalták a bahmuti városháza épületét az ukrán csapatoktól. Maga Prigozsin is bejelentkezett egy videóban az éjszaka folyamán a zsoldoscsapata zászlaját lobogtatva Bahmutból, a városházától nem messze. Azt állította, hogy az ukrán csapatok a város nyugati felébe vonulnak vissza.

Egész Ukrajnában Bahmutban vannak a leghevesebb harcok, az oroszok már több mint hét hónapja ostromolják a várost, amelynek során több tízezer embert veszthettek el, de az ukránok veszteségei is jelentősek.

Prigozhin claims Bakhmut is ‘legally’ taken, and shows a Wagner flag with a message “good memory to Tatarsky”.

This footage is near the city administration of Bakhmut if we have to believe Prigozhin. He says that Ukrainian units have moved to the western part of Bakhmut. pic.twitter.com/QfikLEuBs4

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) April 2, 2023