A Kremlnek nem tetszik Orbán Viktor rádióinterjús felvetése

Nem csak a magyar kormány, hanem a teljes nemzet a NATO mögött áll, mert az rendkívül fontos garanciája a biztonságunknak – jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken Székesfehérváron, a NATO Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) kezdeti műveleti képesség elérése alkalmából szervezett ünnepségén.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: egy felmérés szerint a NATO támogatottsága a magyaroknál hét százalékkal magasabb, mint a szövetséges országok átlaga.

A tárcavezető beszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország több mint húsz éve a NATO tagja, és lépésről lépésre építette fel jelenlétét a szövetségben.

A biztonsági helyzet Európában alapvetően megváltozott, jelentősen romlott az ukrajnai orosz agresszió következtében. Ez megváltoztatta a NATO-t is, adaptációs folyamat megy végbe, és ennek része a többnemzeti hadosztály-parancsnokság létrehozása, ami 2019-ben kezdődött meg – mondta a miniszter.

Mario Banozic horvát védelmi miniszter az ukrajnai orosz agresszió első évfordulója után még fontosabbnak nevezte a többnemzeti hadosztály-parancsnokságot és a magyar, szlovák, horvát tisztek, altisztek, valamint katonák közös munkáját.

Hangsúlyozta: egységes az erőfeszítés annak érdekében, hogy javítsák képességeiket és növeljék az együttműködést. A biztonságot nem lehet adottnak tekinteni, és minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy megtartsuk azt az előnyt, amellyel rendelkezünk potenciális ellenfeleinkkel szemben – mondta a horvát védelmi miniszter.

Kijelentette: készen állunk arra, hogy vezető szerepet játsszunk, és ha szükség van rá, akkor „a NATO-terület minden egyes centiméterét megvédjük”.

Marian Majer szlovák honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott: majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Ukrajnát, a Krím-félszigetet elérte az orosz agresszió, és azóta jelentős változáson ment át a NATO. Közölte: tovább kell erősíteni a szövetség keleti határát, oda kell csoportosítani több egységet.

A többnemzeti hadosztály-parancsnokságot a szlovák politikus a régióban a szövetséges együttműködés fontos építőköveként jellemezte.

Denis Tretinjak tábornok, az HQ MND-C parancsnoka az ünnepségen felelevenítette a parancsnokság felállításának folyamatát. A most kezdődő új műveleti státusz növekedési lehetőséget jelent és azt, hogy hiteles és kompetens parancsnokságot tudnak létrehozni – jegyezte meg.

Luigi Guglielmo Miglietta tábornok, a brunssumi NATO-parancsnokság (Allied Joint Force Command Brunssum) vezetője jelezte: a NATO készen áll a különböző kihívásokkal szemben és képes területe megvédésére. A szövetséget fenyegető veszélyeket komplexnek nevezte, de hangsúlyozta: a NATO biztosítani tudja Európa, értékei és életformája biztonságát.

Marian Majer a rendezvényt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a többnemzeti hadosztály-parancsnokság két üzenetet közvetít.

Az egyik ellenfeleinknek, különösen Oroszországnak szól, amely “egy nem kiprovokált agressziót” folytat Ukrajna ellen. A másik pedig a NATO-nak és szövetségeseinek szól, és azt mutatja, hogy “nemcsak elkötelezettek, de felkészültek is vagyunk arra, hogy megvédjük magunkat abban az esetben, ha bármi történne” – mondta.  Arról is beszélt: Szlovákia számára is fontos a védelmi költségvetés alakítása.

A sajtótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: “hadtörténelmet írunk” a többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállításával. Ezt bölcs és jó döntésnek nevezte, amely komoly előrelátásról tett tanúbizonyságot már 2019-ben.

Világossá vált, hogy világ legerősebb és legrégebbi védelmi szövetsége keleti szárnyát meg kell erősíteni, és Közép-Európában nem volt még ilyen parancsnokság – magyarázta a miniszter.

Ismertette: a parancsnokság azért többnemzeti, mert számos országot felügyel Közép-Európában, és sok nemzet katonái szolgálnak itt – a magyar katonák mellett horvátok, szlovákok, szlovének, lengyelek, románok, spanyolok, törökök.
Beszédének zárásaként a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: nem csak Magyarország van a NATO-ban, de a NATO is itt van Magyarországon.

A székesfehérvári rendezvényen részt vett Christopher G. Cavoli tábornok, a NATO Európában állomásozó fegyveres erőinek főparancsnoka is.

(MTI)

A tűzszünet most azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van maradni az általa megszállt ukrajnai területeken, jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken a Twitteren.

Az ukrán tisztségviselő ezt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aznap Minszkben tett felhívására válaszul írta, aki azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében.

Bármilyen tűzszünet azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van a megszállt területeken maradni. Ez semmiképpen sem engedhető meg

– szögezte le a tanácsadó. Az MTI tudósítása szerint hozzátette: Ukrajnának joga van csapatokat és haditechnikai eszközöket mozgatni a saját területén úgy, ahogy szükségesnek látja.

Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint, írja az MTI. A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.

Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagyis azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”.

Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása

– mondta Olaf Scholz. Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.

Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló „tanácsoknak”, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy “mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges”.

Ez fontos vállalás, hiszen előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat

– tette hozzá Olaf Scholz.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Pekingben igyekezett meggyőzni Hszi Csin-ping kínai elnököt: kezdjen párbeszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, erről maga spanyol kormányfő számolt be pénteki sajtóértekezletén a kínai fővárosban.

Sánchez az MTI tudósítása szerint a megbeszélésén kifejezte aggodalmát Ukrajna törvénytelen megtámadása miatt, továbbá biztatta a kínai elnököt, hogy első kézből tájékozódjon Zelenszkij béketervéről, amelynek központi eleme, hogy vissza kell állítani Ukrajnának a Krím 2014-es bekebelezése előtti területét.

Úgy gondolom, hogy ez egy olyan terv, amely tartalmazza a tartós béke alapjait Ukrajnában, és tökéletesen összhangban van az ENSZ alapokmányával, illetve annak elveivel, amelyeket (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) megsértett az inváziójával

– fogalmazott Sánchez. A CCTV kínai állami televízió beszámolója szerint Hszi Csin-ping ez alkalommal is a „hidegháborús mentalitás” és az „extrém szankciók” jelentette nyomás felszámolására szólított fel.

Reméljük, hogy valamennyi érintett félnek párbeszéd és konzultációk révén sikerül egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági rendszert felépítenie

– idézték a kínai elnököt.

A spanyol kormányfő a kétoldalú viszonyt érintő tárgyalásairól kiemelte: a kölcsönösségre alapuló, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik Kínával. A CCTV híradása szerint Peking is abban bízik, hogy a kínai vállalatok számára tisztességes és igazságos környezetet biztosítanak Spanyolországban.

A kétnapos kínai látogatáson tartózkodó Pedro Sánchez csütörtökön felszólalt a dél-kínai Hajnan tartományban tartott Boao Fórum éves konferenciáján.

Meghosszabbította az ukrajnai menekültek számára az ingyenes utazási lehetőséget járatain a Budapesti Közekedési Központ (BKK) június 30-ig – tudatta a központ sajtóosztálya pénteken közleményben az MTI-vel.

A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a díjmentes utazás az eddigiekhez hasonlóan személyazonosításra alkalmas hivatalos ukrán úti okmánnyal vehető igénybe. (Ilyen többek között az ukrán útlevél, ukrán személyi igazolvány, ukrán tartózkodási engedély, Ukrajnában tanuló egyéb külföldi diákok esetében az ukrán diákigazolvány, illetve olyan egyéb okirat, amelyben egyéb külföldi állampolgár esetében ukrán lakcím is található.)

A díjmentes utazásra jogosító okmányokat továbbra is elfogadják a BKK-járatokon, valamint a HÉV és a környéki “kék” buszok Budapesten belüli szakaszain, ugyanakkor nem vehetik igénybe ingyenesen az ukrajnai menekültek a 100E reptéri gyorsjáratot, a siklót, a nosztalgia járatokat és a hajókat.

A Budapesti Közlekedési Központ továbbra is azon dolgozik, hogy az Ukrajnából érkező menekültek helyzetét a lehető legjobban megkönnyítse. A társaság ügyfeleit is arra kéri, hogy utazásaik alatt, ha szükséges, nyújtsanak segítséget a BKK járatain közlekedő menekülteknek

– áll a közleményben.

(MTI)

Rendkívül veszélyes lehet, ha az EU komolyan fontolóra veszi, hogy „békefenntartó csapatokat” küldjenek Ukrajnába, mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökség szerint. Peszkov arra reagált ezzel, hogy Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, hogy szerinte az uniós vezetők már komolyabb beavatkozást fontolgatnak. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Közel vagyunk hozzá, hogy valamilyen békefenntartó csapatokat küldhetnek-e Ukrajnába”.

A Kreml szóvivője szerint „ez egy olyan kijelentés, amelyre nagyon fontos odafigyelni”, és „ha valamiféle komoly csúsztatásokról beszélünk, akkor természetesen ez egy potenciálisan rendkívül veszélyes vita”.

(Portfolio)

Ukrajna soha nem bocsátja meg az orosz csapatoknak a Bucsa városában elkövetett atrocitásokat – jelentette ki közösségi oldalán pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa kisváros tavalyi, 33 napos orosz megszállását követő visszavételének első évfordulóján.

Az ukrán kormány a „felszabadítás” évfordulójának alkalmából ünnepélyes keretek között megemlékezést tart a településen, ahol a kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.

Kijev állítása szerint a város 33 napos orosz megszállása több mint 1400 halálos áldozatot követelt, köztük 37 gyermekét. Több mint 175 ember holttestét találták tömegsírokban és kínzókamrákban, és 9000 orosz háborús bűntényt azonosítottak. Zelenszkij a közösségi médiában az orosz hadsereg „kegyetlenkedései szimbólumának” nevezte a megszállt kisvárosban történteket.

A bucsai megemlékezésen, valamint az azt követő csúcstalálkozón, amelyen az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények és Moszkva felelőssége kerül terítékre, részt vesz Andrej Plenkovic horvát és Eduard Heger szlovák kormányfő, valamint Maia Sandu moldovai elnök.

Az ukrán erők tavaly március végén foglalták vissza Bucsa és Irpin településeket, azután, hogy az orosz csapatok feladták a főváros elfoglalására tett kísérleteiket, és kivonultak a térségből. A Bucsa utcáin heverő holttestekről készült képek bejárták a világot.

Az orosz védelmi minisztérium tavaly április 3-án elutasította Kijev vádját, amelyek szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. A tárca szerint az orosz fegyveres erők már március 30-án kivonultak a településről, a bűncselekmények „bizonyítékai” pedig csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba.

Az orosz állami tévécsatornákon bemutatott felvételek és magyarázat szerint a visszafoglalást követően feltárt sírokba áprilisban olyan – harcokban elesett – ukrán katonákat temetett el az orosz hadsereg, akiknek holttestét az ukrán kormány nem volt hajlandó átvenni. A jelentések szerint a halottaktól azonosítás céljából DNS-mintát vettek, az elhantolást videóra rögzítették.

(MTI)

Kína és Japán katonai forródrót létrehozásáról döntött az esetleges tengeri és légi konfliktusok megelőzése céljából. A kormányzati döntés végrehajtását pénteken jelentették be mindkét országban.

A közvetlen kapcsolat megvalósítását immár tényként közlő illetékesek szerint a vonalat a két ország magas rangú vezetői fogják szükség szerint használni.

Tokió és Peking már 2018 júniusában megkezdte olyan kommunikációs csatornák kialakítását, amelyek a véletlen tengeri és légi összeütközések elkerülését szolgálják – emlékeztetett az NHK japán közmédia portálja. Ennek szellemében éves találkozókat tartottak, de a forródrót megvalósítása mindeddig elmaradt.

Kisida Fumio japán kormányfő és Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly novemberben megegyeztek a folyamat felgyorsításán. A japán védelmi tárca most közölte, hogy az új távközlési kapcsolat magas biztonsági körülményeket biztosít a kommunikációhoz és a bizalom erősítését szolgálja. A pekingi közlés a regionális béke és stabilitás fenntartásának eszközeként említi a forródrótot.

(MTI)

Jelenleg a „különleges hadművelet” az egyetlen eszköz Oroszország céljainak elérésére Ukrajnában, jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Ukrajna ügyében semmi sem változik. A különleges hadművelet folytatódik, mert most ez az egyetlen eszköz az országunk előtt álló célok elérésére” – mondta Peszkov az MTI szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek arra a felhívására válaszolva, hogy haladéktalanul kössenek tűzszünetet Ukrajnában.

Azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség az ukrajnai konfliktusban

– mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken.

Lukasenka a nemzethez intézett beszédében hangsúlyozta: meg kell oldani a konfliktust, mielőtt tovább romlik a helyzet.

Ha az orosz vezetés az ország összeomlásának kockázatát látja, a legszörnyűbb fegyvereit fogja bevetni

– figyelmeztetett a fehérorosz elnök.

Lukasenka óva intette Ukrajnát az ellenoffenzíva megindításától, mert az szerinte ellehetetlenítené a tárgyalásokat Moszkva és Kijev között.

(MTI)

Vlagyimir Csimljanszkij vezérkari főnök az oroszországi TASZSZ hírügynökségnek igyekezett leszögezni, hogy nem egy második mozgósítási hullámról van szó, hanem mindössze arról, hogy az általános hadkötelezettség jegyében újra időszerűvé vált a kötelező kiképzés. Ez április 1. és 15. között összesen 147 ezer orosz állampolgárt érint.

„Biztosíthatok mindenkit, hogy a vezérkar tervei között nem szerepel a mozgósítás második hulláma. Azok, akiket már behívtunk, és akik önként jelentkeztek, bőven elegendőek a rájuk bízott feladatok elvégzésére” – zárta rövidre a témát Csimljanszkij.

Egy évvel ezelőtt kezdtek előkerülni azoknak a civileknek a holttestei a Kijevhez közeli Bucsában, akik a megszálló oroszok tömeggyilkosságainak áldozataivá váltak. Bucsa tavaly március óta az ukrajnai háború és az orosz megszállás szimbólumává is vált egyben. Az ukrán hatóságok adatai alapján 1137 civil halt meg tavaly az orosz erők alól felszabadított kijevi térségben, közülük csak Bucsában 461-en.

Mint ismert, azt követően, hogy Oroszország megindította az ukrajnai invázióját, több csapatával azonnal Kijev felé indult, ekkor tarolta le a főváros agglomerációját, köztük Bucsát is. Az oroszok ugyanakkor egy hónapnyi sikertelen ostrom után letettek Kijev bevételéről, ezt követően az ukrán erők felszabadították a vidéket, ami azóta is ukrán kézen van. A Reuters tudósítása szerint Bucsa ma tele van élettel, a polgármester szerint leginkább egy nyüzsgő hangybolyra hasonlít, amit gőzerővel építenek újra a helyiek, hogy semmi ne emlékeztesse őket arra, amit az oroszok tettek – még ha az elméjükből kitörölni nem is fogják tudni soha a történteket.

Volodomir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az évforduló kapcsán azt mondta a Guardian szerint, hogy a sok fájdalom mellett Bucsa annak is a jelképe, hogy Ukrajna igenis képes megnyerni ezt a háborút.