Medvegyev atomcsapással fenyegeti a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot

Az Egyesült Államok azt várja a kínai elnöktől, hogy most zajló moszkvai látogatásán az államok szuverenitása és területi egységének sérthetetlensége mellett érveljen, összhangban ENSZ alapdokumentumával – hangzott el a Fehér Ház hétfői sajtótájékoztatóján.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője utalt arra, hogy a Kína által előkészített 12 pontos béketerv is hangsúlyozza az államok területi sérthetetlenségét. Közölte, hogy az említett alapelvnek Ukrajnára is vonatkoznia kell, és ennek értelmében az orosz haderőt is vissza kell vonni Ukrajna szuverén területéről.

A fehér házi illetékes reményét fejezte ki, hogy Hszi Csin-ping elnök befolyást gyakorol Vlagyimir Putyin elnökre annak érdekében, hogy leállítsák az orosz bombatámadásokat ukrán városok, kórházak és iskolák ellen. Megjegyezte: az Egyesült Államok ezzel szemben aggódik amiatt, hogy a kínai elnök Moszkvában megerősíti a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, amely megengedné, hogy orosz erők ukrán területen maradjanak.

„Minden olyan tűzszünet, amely nem eredményezi az orosz erők eltávolítását Ukrajnából, gyakorlatilag ratifikálja Oroszország illegális területi hódítását, és lehetőséget ad számára a háború újraindítására egy előnyösebb időpontban” – fogalmazott John Kirby, összefoglalva az amerikai álláspont lényegét a kínai fegyverszüneti tervre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy a világ nem engedheti meg Oroszország, Kína vagy bármely ország olyan taktikai húzását, amely befagyasztja a háborút a jelen helyzetben anélkül, hogy bármiféle látható utat kínálna Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása felé.

John Kirby az amerikai-kínai viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte, hogy Washington nyitva tartja a kommunikáció csatornáit Pekinggel. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is aktív egyeztetések zajlanak az amerikai pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter látogatásáról, valamint reményét fejezte ki, hogy Antony Blinken külügyminiszter februárban elhalasztott pekingi útja is megvalósul.

Joe Biden és Hszi Csin-ping esetleges telefonbeszélgetésével kapcsolatban azt mondta, hogy az nem szenved késedelmet, hanem a megfelelő időben és körülmények között megtartják.

(MTI)

Blokkolás:

Kapcsolódó

Megvétózta Magyarország az EU nyilatkozatát a Putyin elleni elfogatóparancsról

Nincs közös állásfoglalás emiatt.

Egyesült Államok újabb 350 millió dollár értékű (mintegy 130 milliárd forint) katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajna számára hétfőn.

Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán –  a külügyminiszter határozata alapján – az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába.

A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyorsmozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízijárművek. Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajna számára.

A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától.

(MTI)

Az ukrán parlament hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi tiszti rendfokozatok megadását a harci tapasztalattal rendelkező, de felsőfokú katonai végzettséggel nem bíró katonák számára.

A katonai szolgálatról szóló törvény módosítását 283 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az előterjesztés indoklása szerint Ukrajnának olyan magas színvonalú tiszti karra van szüksége, amelyben vannak katonai szolgálatot teljesítő, harctéri tapasztalattal rendelkező katonák.

A katonai szolgálatról szóló törvény 20. cikke azonban előírja, hogy a tiszti rang megadásának feltétele a katonai felsőoktatási intézményekben való képzés sikeres elvégzése. A parlament viszont a mostani módostással a hadiállapot idejére lehetővé tette, hogy katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de harci gyakorlatot szerzett katonák tiszti fokozatot kaphassanak. Ehhez azonban a katonáknak legalább hat hónapig katonai szolgálatot kell teljesíteniük harci övezetben.

(MTI)

Tizenhét európai uniós tagállam, továbbá Norvégia írta alá az Ukrajna védelmi kapacitásait megerősíteni hivatott, közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodást – közölte hétfőn a brüsszeli székhelyű Európai Védelmi Ügynökség (EDA).

A kezdeményezéshez Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország csatlakozott az EU-tagországok közül.

A megállapodás értelmében az aláíró országoknak rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére.

A testület szerint a megállapodás egyértelmű üzenetet küld a védelmi iparnak a termelési kapacitások növelésre vonatkozóan, és megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatásával kapcsolatban.

Az EDA által létrehozott projekt szilárd keretet biztosít a csatlakozó tagállamok számára, hogy a lehető legrövidebb idő belül lőszert biztosítsanak Ukrajna számára. A rugalmas és inkluzív jellegű megállapodás lehetővé teszi, hogy további tagállamok később csatlakozzanak a kezdeményezéshez

– közölte a testület.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő üdvözölte a tizenhét uniós tagállam döntését.

Az EDA projektjén keresztül történő közös beszerzéssel és az Európai Békefenntartási Eszköz pénzügyi támogatásának mobilizálásával többet és gyorsabban fogunk Ukrajnának szállítani. Ismét tabut döntünk, és felszabadítjuk az uniós együttműködésben rejlő lehetőségeket a közös beszerzések terén

– írta Borrell sajtóközleményében hétfőn, az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek tanácskozását követően.

(MTI)

Nem vonható párhuzam az ukrajnai háború és a 20 évvel ezelőtt kezdődött iraki háború között – jelentette ki Tony Blair volt brit miniszterelnök hétfőn Londonban, a Globális Változás Intézet irodájában interjút adva a német, a spanyol és az olasz hírügynökségnek.

A korábban a brit Munkáspártot is vezető, 69 éves brit politikus szerint „nincs olyan érvelés, amely ésszerű magyarázatot adhatna egy demokratikusan megválasztott elnök vezette, a nemzetközi jogot tiszteletben tartó ország megtámadására”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állítására, mely szerint párhuzamot lehet vonni az ukrajnai háború és a 20 évvel ezelőtt kezdődött iraki háború között, Tony Blair úgy reagált, hogy ha Putyin „nem ezt az ürügyet hozta volna fel, akkor kitalált volna egy másikat”. Hozzátette, hogy „ezt az orosz propagandát a helyén kell kezelnünk, az őt megillető minimális tisztelettel”.

Az iraki beavatkozást a volt brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy „ott egy diktátort távolítottunk el a hatalomból azzal a céllal, hogy megpróbáljunk létrehozni egy demokratikus berendezkedést”. Arra is emlékeztetett hogy Szaddám Huszein korábbi iraki elnök számos ENSZ-határozatot sértett meg, kiprovokált két regionális háborút, és vegyi fegyvert vetett be saját népe ellen.

Irakban 20 évvel ezelőtt kezdett fegyveres beavatkozást az Amerikai Egyesült Államok egy nemzetközi koalíció élén, amelyhez Nagy-Britannia is csatlakozott. A katonai inváziót azzal indokolták, hogy a közel-keleti ország a vonatkozó ENSZ-határozatokat megsértve újabb vegyifegyver-arzenált épített ki.

A beavatkozás híre heves tiltakozó megmozdulásokat váltott ki Nagy-Britanniában. Tony Blair ezzel kapcsolatban kifejtette:

természetesen lehet vitatkozni arról hogy az iraki beavatkozás milyen következményekkel járt, (…) de arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország mit tett a Közel-Keleten, Szíriában, ahol (…) egy másik despota hatalomban maradását támogatta a demokratikus átalakulás helyett.

(MTI)

Oroszország jóléte jelentősen megnőtt Vlagyimir Putyin elnök vezetésének köszönhetően – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő, amikor orosz hivatali partnere hétfőn kötetlen eszmecserén fogadta őt a Kremlben.

Az elmúlt években ön által gyakorolt erős vezetésnek köszönhetően jelentős előrelépés történt Oroszország felvirágoztatása terén

– mondta Hszi.

Biztos vagyok benne, hogy az orosz nép erősen támogatni fogja önt a jótetteiben

– tette hozzá, kifejezve meggyőződését, hogy Putyint a jövőre esedékes elnökválasztáson újraválasztják.

(MTI)

Oroszország mindig nyitott a tárgyalásokra, és tisztelettel viszonyul Kína ukrajnai rendezési tervéhez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a Kremlben hétfőn nemhivatalos megbeszélésen fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget. Közölte, hogy tanulmányozta a kínai elképzelést. Putyin gratulált vendégének ahhoz, hogy harmadszorra is államfővé választották, és méltatta a Kína fejlődésében végbement „kolosszális előretörést”.

Hszi hétfőn érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba, a hivatalos kétoldalú tárgyalások kedden kezdődnek.

Az ukrán parlament hétfői ülésén menesztette posztjáról Szerhij Skarlet oktatási minisztert, valamint Pavlo Rjabikint, a stratégiai iparágakért és Mihajlo Fedorovot, a digitális átalakulásért felelős minisztert – jelentették be parlamentben.

Tarasz Melnicsuk, a kormánypárt képviselője az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint elmondta, hogy a három miniszter maga nyújtotta be lemondását a törvényhozásnak.

Denisz Smihal miniszterelnök március 18-án bejelentette, hogy Okszen Liszovijt tervezi kinevezni oktatási miniszternek, Olekszandr Kamisint pedig a stratégiai iparágak miniszterévé. A kormányfő azt is elmondta, hogy Mihajlo Fedorov nem távozik a kabinetből, hanem kibővítik a hatáskörét, és miniszterelnök-helyettesként a digitalizáción kívül számos más területért is felelni fog a kormányban. Jövőbeni pozíciója az innovációért, az oktatásért, a tudományért és a technológiafejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes és a digitális fejlesztésért felelős miniszter lesz.

(MTI)

Magyarország nem vesz részt az ukrajnai lőszerszállításban, ugyanakkor nem is akadályozza az Európai Unió többi országát abban, hogy így tegyenek, ezért a kormány a konstruktív tartózkodás intézményét alkalmazza a kérdésben – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy két javaslat is napirenden volt a fegyverszállítmányok fokozása érdekében. Az első értelmében az Európai Békekeretből egymilliárd euró értékben finanszíroznák, hogy a tagállamok a saját készleteikből tüzérségi lőszereket szállítsanak Ukrajnának.

Ugye Magyarország nem szállít fegyvert ebbe a háborúba, s nem is fogunk fegyvert szállítani, mi békét akarunk. Ezért mi nem veszünk részt ebben az akcióban. Nem szállítunk lőszert Ukrajnába. Ugyanakkor a többieket nem akadályozzuk abban, hogy azt csináljanak, amit akarnak ezen tekintetben

– mondta.

Majd hozzátette, hogy hazánk hozzájárulása az Európai Békekeretben egy százalék – nagyjából tízmillió euró – amit Magyarország kérésére más célokra fognak felhasználni: a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére és a migrációs nyomás mérséklésére.

A második javaslat arra vonatkozik, hogy az EU közösen beszerzett lőszerekből is minél többet adjon át Kijevnek, szintén egymilliárd euró értékben.

Magyarország ebben sem vesz részt, mi nem veszünk azért lőszert, hogy azt Ukrajnába küldjük. Itt is a konstruktív tartózkodás eszközéhez nyúlunk, és itt is a ránk jutó mintegy tízmillió eurós hozzájárulást a Nyugat-Balkán stabilitásának támogatására, illetőleg a migrációs nyomás csökkentésére fogjuk kérni

– fogalmazott.

Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy nem fegyverszállításokra, hanem minél előbb békére van szükség, a mielőbbi békéhez pedig fegyverszünet kell és béketárgyalások

– összegzett.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy még mindig háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, és egyre nő a nyomás a béke hangján megszólaló országokon, de a kormány tudja, hogy a diplomáciai rendezés az egyetlen módja az emberi életek megmentésének, ezért kitart a nemzeti érdekek és a béke ügyének képviselete mellett.

Teljesen mindegy, hogy milyen nyomást tesznek ránk a most következő időszakban, mi akkor is a béke ügyét fogjuk képviselni. A globális többség részeként a béke mellett fogunk érvelni

– húzta alá.

Példaként említette a nyomásgyakorlás erősödésére, hogy ma az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt álláspontja miatt is bírálatokat kapott.

Elhangzott, hogy nem helyes, ha az európai kórusból valaki kiénekel a nemzetközi szervezetekben, ami egészen elképesztő, hiszen az Európai Uniót szuverén országok alkotják. Ezek a szuverén országok szuverén külpolitikát folytatnak, és ezért mi visszautasítunk minden olyan nyomásgyakorlást, amely a magyar külpolitika szuverenitását akarja megkérdőjelezni, korlátozni, elvenni

– taglalta.

A miniszter ezt követően kitért az ukrajnai magyar kisebbség jogfosztásának ügyére is, amelyre – mint közölte – már sokadszor hívta fel a kollégái figyelmét, jórészt hiábavalóan.

Kiemelte: arra kérte Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy amikor a közösség hivatalosan kommunikál az ukrán partnerekkel az integrációról, akkor tegyék világossá, hogy a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása az egyik legalapvetőbb európai érték.

Arra kértem a főképviselőt, hogy lépjen fel azért, hogy Ukrajna tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait

– tájékoztatott.

Az mégiscsak elfogadhatatlan, hogy miközben Magyarországon immár több mint 1300 iskolában és óvodában fogadtak be ukrán menekült gyermekeket és diákokat, addig a jelenlegi ukrán szabályozás értelmében szeptember elsejétől a megszűnés réme fenyegeti a 99 magyar alap- és középfokú iskolát Kárpátalján

– mutatott rá.

Végül hangsúlyozta: „azt is világossá tettem, hogy a magyar álláspontot az ukrán integrációs folyamat tekintetében az fogja leginkább meghatározni, hogy Ukrajna tiszteletben tartja-e a magyar nemzeti közösség jogait, és visszaadja-e a magyar nemzeti közösségnek azokat a jogokat, amelyek 2015 előtt már megilleték”.

Az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott kínai béketerv megvalósulásához Oroszországnak vagy kapitulálnia kell, vagy ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről – fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn a Twitteren.

A politikus azzal kapcsolatban jegyezte ezt meg, hogy hétfőn háromnapos látogatásra Oroszországba érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök

„A kínai béketerv sikeres végrehajtásának képlete: az első és fő szempont az orosz megszálló csapatok kapitulálása vagy kivonása a területről a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ Alapokmányának megfelelően, Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának helyreállítása érdekében” – szögezte le Danyilov.

Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelent kommentárjában rámutatott, hogy Kijev szoros figyelemmel kíséri a kínai elnök oroszországi látogatását.

„Arra számítunk, hogy Peking felhasználja Moszkvával szembeni befolyását, és rákényszeríti őt az Ukrajna elleni agressziós háború leállítására. Ahogyan azt Dmitro Kuleba külügyminiszter kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében a múlt héten megjegyezte, Ukrajna területi integritásának helyreállítása minden diplomáciai erőfeszítés középpontjában kell hogy álljon. Készek vagyunk szorosabb párbeszédre Kínával az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, összhangban az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ Közgyűlésének e témával kapcsolatos legutóbbi határozatában foglalt elvek alapján” – fejtette ki az ukrán külügyi szóvivő.

(MTI)

Olyan videó kezdett el terjedni, amely szerint a nemrég a porig bombázott Mariupolba látogató Putyinnak egy nő bekiabált, miközben ő elvileg helyi emberekkel beszélgetett.

Az egész egy hazugság, az egész egy műsor.

– kiabálta a nő a beszámolók szerint, de elég nehéz valójában hallani, hogy pontosan mit mond. A videón látszik, hogy Putyin biztonsági kísérete azonnal elkezd körülnézni, honnan jöhet a hang.

Putin heckled during his visit to Mariupol pic.twitter.com/r5equ9FWBk

— Arthur Scott-Geddes (@ascottgeddes) March 20, 2023

Az egész világ az orosz agresszió fenyegetettségében él – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európa jövőjéről a németországi Heidelberg egyetemén hétfőn tartott előadásában.

A jobboldali politikus kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett. A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti – mondta.

Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek. Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai „szuperállam” gondolatát és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.

A lengyel kormányfő a 4EU+ nevű európai egyetemi szövetség szervezésében tartott előadásával tovább építi a kontinens jövőjéről szóló beszédek hagyományát, amelyet Emmanuel Macron francia államfő 2017-es párizsi és Olaf Scholz német kancellár 2022-es prágai – a Sorbonne, illetve a Károly Egyetemen – elmondott beszéde alapozott meg.

(MTI)

A Guardian szerint az orosz nyomozóbizottság bejelentette, hogy büntetőeljárást indított a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen, amiért az pénteken nemzetközi elfogatóparancsot adott ki háborús bűnök vétsége miatt Vlagyimir Putyin ellen.

Egyéb részletek egyelőre nem ismertek, a Guardian csak annyit ír, hogy a bizottság szerint az ICC elfogatóparancsa „nyilvánvalóan törvénytelen, mivel nincs ok a büntetőeljárásra”.

Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben. Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU 2 milliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét.

A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek

– jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban.

Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.

(MTI)

Miközben az oroszok a hírek szerint rokonszenveznek Kína 12 pontos „béketervével”, ukrán részről újabb megerősítés érkezett, hogy Kijev mikor gondolkozna el azon egyáltalán.

Olekszij Danilov, az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára hétfőn azt nyilatkozta, hogy Kína béketervének sikeres végrehajtásához nulladik lépésként az kell, hogy az orosz csapatok kivonuljanak Ukrajnából, egyszerűbben fogalmazva Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának visszaállítása.

Hszi Csin-ping és Putyin ma zárt ajtók mögött tárgyalnak majd a nemzetközi helyzetről, közte az ukrajnai háborúról.

Helyi idő szerint 12 óra 59 perckor landolt az orosz fővávosban Hszi Csin-ping, akit a TASZSZ orosz hírügynökség szerint már a gépből kilépve műsorral fogadott a katonai zenekar.

Putyin természetesen nem ment ki személyesen a fogadni kollégáját, a kínai elnököt Dmitrij N. Csernisenko orosz turizmusért, sportért, kultúráért és kommunikációért felelős miniszterelnök-helyettes fogadta a vnukovói repülőtéren.

Hszi Csin-ping az érkezése után adott egy gyors nyilatkozatot a TASZSZ-nak, melyben azt mondta, Oroszország és Kína jó szomszédai és megbízható partnerei egymásnak, és a két ország kész a nemzetközi jogon alapuló világrend őrzésére. A kínai elnök arra számít, hogy az oroszországi látogatás új lendületet ad majd az orosz-kínai kapcsolatoknak.

Annak tudatában, hogy Hszi Csin-ping a hét elején Moszkvába látogat, várható volt, hogy előbb-utóbb Kína is véleményezni fogja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteki döntését. Mint ismeretes, az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, mert erős a gyanújuk, hogy az orosz elnököt személyes felelősség is terheli háborús bűnök elkövetéséért.

Hétfőn végül reagált a kínai külügyminisztérium, ami a CNN írása szerint felszólatotta az ICC-t, hogy tartózkodjon a politikai állásfoglalásoktól és ne alkalmazzon kettős mércét.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságnak objektív és pártatlan álláspontot kell képviselnie, tiszteletben kell tartania az államfő joghatósági mentességét a nemzetközi joggal összhangban. Feladatait és jogkörét a törvények alapján körültekintően kell gyakorolnia, jóhiszeműen kell értelmeznie és alkalmaznia  a nemzetközi jogot, továbbá kerülnie kell a politizálást és a kettős mércét” – ismertette a kínai külügy álláspontját Wang Wenbin, a tárca szóvivője.

A Kreml már pénteken úgy reagált az ICC döntésére, hogy az elfogadhatatlan, ráadásul nem veszi számításba azt, hogy Oroszország nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Szörnyű következményei lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancsának – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök, Putyin egyik legharcosabb háborúpárti híve.

A politikus egy Telegram-bejegyzésben a testület bíráira utalva azt írta: „Úgy döntöttek, hogy egy olyan (…) atomhatalom elnökét állítják bíróság elé, amely nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahogyan az Egyesült Államok és más országok sem”. (Oroszország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.)

A bünetőbíróság március 18-án adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert a testület szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli gyerekek megszállt ukrajnai területekről történt kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény.

Medvegyev később azt emelte ki, hogy szerinte az ICC hitelessége már akkor megszűnt, amikor nem tett semmit az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborús bűntetteinek kivizsgálására, majd azt mondta, „a NATO nem fog háborút indítani, ha egy orosz hiperszonikus rakéta csapást mér a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra”. Szerinte az ICC bírái túlértékelik szerepüket, amikor eljárást indítanak a legnagyobb atomhatalom ellen.

„Mindenki Isten és a rakéták figyelő szeme előtt jár. Teljes mértékben elképzelhető egy célzott csapás egy Onyiksz hiperszonikus robotrepülőgéppel az Északi-tengerről a hágai bíróság épületére. Lelőni, sajnos, nem lehet. A bíróság pedig csak egy szánalmas nemzetközi szervezet, nem egy NATO-ország lakossága. Tehát háborút sem fognak indítani. Pánikba esnek. És senki sem fogja sajnálni őket” – írta Medvegyev, arra biztatva a bírákat, hogy alaposan kémleljék az éget.

Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz-kínai tárgyalások alkalmából.

A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett két írás szerint Putyin régi jó barátjának nevezte az Oroszországba három napos állami látogatásra érkező Hszit, akivel „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki. A kínai vezető szerint a felek az örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés koncepcióját követik. szavai alapján a világjárvány idején egymásnak nyújtott támogatás újabb bizonyítéka volt annak, hogy „bajban ismerszik meg a barát”.

A két elnök pozitív utalásokat tett kettőjük korábbi több mint negyven személyes találkozójára, amelyek Hszi szerint megadják az alaphangot a kétoldalú kapcsolatok fenntartható fejlődéséhez.

„A minőségüket tekintve (a kapcsolatok) túltesznek a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák” – hangsúlyozta az orosz elnök, hozzátéve, a viszony szerinte a globális stabilitás sarokkövét, a nemzetközi ügyek pozitív napirendjének biztosítékát jelenti.

A felek kitértek a mindkét ország számára prioritást jelentő kereskedelem és a gazdasági partnerség témájára, amelynek keretében a kétoldalú forgalom idén meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Putyin rámutatott, hogy növekszik a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás részesedése, ami által, mint fogalmazott, a kapcsolatok egyre szuverénebbé válnak. Az évszázad üzletének nevezte a Szibéria Ereje gázvezetéket, megjegyezve, hogy Moszkva és Peking néhány hegemóniára és megosztottságra törekvő országgal ellentétben szó szerint és átvitt értelemben is hidakat épít.

A kínai elnök hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, „hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért”. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia: „A nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy a világon egyetlen ország sem áll a másik fölött. Nincs egyetemes kormányzati modell, és nincs olyan világrend, ahol egyetlen országé a döntő szó” – hanhsúlyozta.

Kitérve az ukrajnai helyzetre, kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget. Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben.

Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely, mint állította, tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről. Úgy vélekedett, hogy racionális kiutat és a tartós béke felé vezető utat meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, ésszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.

A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban Putyin közölte, hogy Oroszország nagy reményeket fűz a látogatásához, amely szerint lendületet ad a kétoldalú együttműködés egész komplexumának. Hszi a barátság, az együttműködés és a béke megerősítését nevezte meg célként.

„Kész vagyok Vlagyimir Putyin elnökkel együtt új terveket és intézkedéseket felvázolni, hogy új távlatokat nyissunk az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kínai-orosz kapcsolatai számára” – jelentette ki a kínai vezető.

Háromnapos állami látogatásra érkezik Oroszországba hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár. Az MTI a Kreml előzetes tájékoztatására hivatkozva arról is, hogy a kínai elnök ma este négyszemközti találkozón és közös vacsorán fogja megvitatni Vlagyimir Putyinnal a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit, köztük természetesen az ukrajnai konfliktust. Utóbbival kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója méltatta, valamint visszafogottnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a pekingi rendezési tervet.

Kedden az elnökök szűkkörű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz egyebek között a gazdasági és a haditechnikai együttműködésről. A tárgyalások lezártával a két vezető nyilatkozik majd a sajtónak és két közös nyilatkozatot ír alá. Az első „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítéséről”, a második a „kínai-orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervéről” szól majd. Ezenkívül tíznél több dokumentumot véglegesítenek majd még a felek.

Ezután a magas rangú kínai vendég tiszteletére állami díszebédet adnak, amelyre orosz üzletembereket is meghívtak. A kínai vezető látogatásának harmadik napjával kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el hivatalos tájékoztatás.

A Kreml pénteken jelentette be, hogy Hszi Csin-ping március 20-22-én állami látogatást tesz Moszkvában. A kínai vezetőt előző héten harmadszor választották újra a Kínai Népköztársaság elnökévé. Az oroszországi látogatás lesz az újraválasztása utáni első külföldi útja. Putyin tavaly év végén hívta meg kínai hivatali partnerét Moszkvába, kettőjük videókonferencia formájában megtartott tárgyalása során.

Az Országos Rendőr-főkapitányság által közzétett adatok szerint vasárnap 5039 fő lépte át az ukrán-magyar határt. Közben a román-magyar határszakaszon belépők közül 5386 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 19-én 297 ember, köztük 109 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

• Putyin Mariupolba utazott, körbe kocsikázta a várost.
• Az orosz elnök azt mondta, nem vetnek be hiperszónikus fegyvereket, de ettől még tény, hogy van nekik.
• Zelenszkij szerint Oroszországot Szíria miatt is felelősségre kell vonni.
• A szerb elnök kiakadt a Putyin ellen kiadott elfogatóparancson.
• A finn elnök szerint országa NATO-tagsága Törökország és Magyarország kezében van.
• A teljes vasárnapi közvetítésünk itt érhető el.