A georgiai tüntetőket viszont az első olvasatra elfogadott, majd visszavont „civil törvény” emlékezteti a „külföldi ügynököket” listázó orosz szabályozásra. Ehhez hasonlót egyébként 2017-ben Magyarországon is keresztülnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP-s többség, de az Európai Unió nyomására 2021-ben kénytelenek voltak visszavonni.
A magyar állami hírügynökség most az orosz Pervij Kanal tévécsatorna Nagy Játszma című műsora alapján ekként idézi Szergej Lavrov orosz külügyminisztert:
A Tbilisziben zajló események nagyon emlékeztetnek a 2014-es kijevi fordulatra.
„Semmi kétség, hogy a törvény azon civil szervezetek nyilvántartásba vételéről, amelyek költségvetésük 20 százalékát külföldi finanszírozásból kapják, csak ürügy volt arra, hogy megkíséreljék a kormány erőszakos leváltását” – fejtette ki véleményt az orosz diplomácia vezetője a georgiai belpolitikai helyzetről.
Lavrov felhívta a figyelmet arra is, hogy az időközben visszavont törvénytervezet szerinte „elhalványul ahhoz képest, ahogyan a nonprofit szervezeteket szabályozzák az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Izraelben”.
Kijev főterén, a Majdan téren 2013 november 21-én kezdődtek tüntetések az Euromajdan elnevezésű ellenzéki csoport szervezésében. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az addig EU-pártinak tűnő elnök, Viktor Janukovics visszatáncolt az Európai Unióval kötendő társulási szerződéstől Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolásának hatására.
November 30-án a tüntetést erőszakosan feloszlatták, és számos tüntetőt őrizetbe vettek. A Janukovics elleni tüntetések azonban ettől csak még hevesebbek lettek, és az ukrán elnök elmenekült Kijevből. Janukovicsot az ukrán parlament végül 2014 februárjában megfosztotta elnöki tisztségétől. Ez után következett be a Szergej Lavrov által emlegetett fordulat, amelynek bekövetkezte valóban nem állt az orosz kormány érdekében.
