Visszavonhatják az ukrán csapatokat Bahmutból

– Moldova nem függ többé az orosz energiahordozóktól – jelentette ki szerdán Dorin Recean kormányfő a TVR állami televízió műsorában. – Képesek vagyunk túlélni, illetve nyugodtan tovább élni az Oroszországból érkező gáz és elektromosság nélkül. Ez persze jóval magasabb árakat jelent, s persze gondoskodni kell a társadalom sérülékeny rétegeiről és a vállalkozásokról, amelyeknek csorbult a versenyképessége. Meg kell találni a kompenzációs mechanizmusokat egy átmeneti időre, míg a gazdaság alkalmazkodni tud – ismertette a miniszterelnök, egyben elismerte, hogy az árak növekedésével a gazdaság energiasokkot élt át.  – Most már függetlenek vagyunk az orosz gáztól és áramtól, s beruházunk a gazdaságba a hosszútávú siker érdekében. Nagyratörő terveink vannak a zöld energiára való átállást illetően – hangsúlyozta Recean.

Moldovában energetikai válság lépett fel a tavaly elszabadult energiaárak miatt. Mindennek következtében tavaly év végére a 30 százalékot is meghaladta az infláció. Moldova jelenleg ukrajnai tározókban télen felhalmozott orosz gázt használ, illetve uniós tagállamoktól vásárol energiaforrásokat.

Az ukrán elnök egyik tanácsadója arról beszélt, hogy az ukrán haderő lehet, hogy visszavonja csapatait a hónapok óta ostromlott és most körbekerítés által fenyegetett Bahmut városából.

– A hadvezetés az összes szempontot mérlegeli. Ez idáig tartjuk a várost, de ha szükséges, kivonjuk onnan a csapatainkat. Nem fogjuk feláldozni az embereinket – mondta Alexander Rodnyanszkij, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója. Az oroszok nyár óta próbálják óriási áldozatok árán bevenni a háború előtt 70 ezer lakosú ukrán kisvárost, amit az elmúlt hetekben északról és délről is egyre jobban körbekerítettek. Már nincs olyan kivezető út a városból,  amelyet az orosz tüzérség nem tudna tűz alá vetni, így az ukrán védőket utánpótlással való ellátása is egyre nagyobb gondot jelent.

A finn parlament elsöprő többséggel támogatta Finnország NATO-hoz való csatlakozását – számolt be a The Guardian. A 200 fős parlamentből 184 képviselő szavazott igennel, heten ellene és egy tartózkodás volt.

Finnország Svédországgal együtt tavaly adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. A csatlakozási kérelmüket Magyarország és Törökország kivételével valamennyi tagállam már ratifikálta. A magyar parlament a következő hetekben dönthet a két északi ország felvételéről, bár állítólag a Fidesz-frakcióban is vita van erről a kérdésről.

Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke az orosz támadás alatt álló Ukrajnában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Berlinben. A kormányfő Krisjanis Karins lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákra lehet szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal, azt mondta, hogy a helyzet “teljesen világos”, Oroszország megtámadta Ukrajnát, így elsőként Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke.

– A leginkább szükséges lépés az orosz csapatok kivonása Ukrajnából – mondta a német kancellár.

Interjút adott Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó a HVG-nek, amelyből egy rövid összefoglaló is megjelent. Podoljak – aki nagyon kritikus az Orbán Viktor vezette magyar kormánnyal – azt mondja, hogy minden javaslat, amely azt kéri, hogy Ukrajna most vessen véget a harcoknak, azt a célt szolgálja, hogy egy évnyi védekezés után adják meg magukat az ukránok és hagyjanak időt az oroszoknak modernizálni a hadseregüket. „Oroszország veszélyes maradna, ha nem veszít, és a bűnösöket nem vonják felelősségre”, ezt pedig Ukrajna partnerei pontosan tudják, ezért sincs nemzetközi nyomás, hogy jussanak kompromisszumra az oroszokkal – fogalmazott.

Orbán politikájáról Podoljak azt mondta:

a budapesti vezetés olyan elavult és az ország nemzetközi megítélésének súlyos károkat okozó politikát folytat, amely történelmi távlatokban fekete foltként marad meg a magyar állam becsületén.

Arra a felvetésre, hogy a magyar miniszterelnök azt állítja, az emberek életét védi, azt válaszolta: a háborút a megszállók kivonulásával és a bűnösök felelősségre vonásával lehet befejezni. Egyébként sem érthető, hogy amikor „elindult az a folyamat, amelynek végén Oroszország nem fog létezni jelenlegi formájában” – ez persze nem az ország megszűnését jelentené, hanem elszegényedést, a kiszorulást a Krímből, lázadásokat, és akár néhány országrész autonómiáját vagy kiválását -, a magyar kormánynak „miért éri meg egy halottat támogatni”.

Podoljak arról is beszélt, hogy most a logisztikai területen folyik a harc. A tét most az, hogy ki lesz szervezettebb – állítása szerint ha Ukrajna győz ebben, akkor „még az idén véget vethetünk a háborúnak”.

A Lengyelországban kijelölt tömeges szálláshelyeken elhelyezett ukrajnai menekülteknek szerdától hozzá kell járulniuk tartózkodásuk költségeihez.

Az új menekültsegélyezési jogszabály szerint azoknak a menekülteknek, akik több mint 120 napja tartózkodnak az országban, megélhetésük 50 százalékát maguknak kell fedezniük. Májustól pedig azoknak, akik már 180 napnál hosszabb ideje vannak Lengyelországban, 75 százalékkal kell hozzájárulniuk a költségekhez.

Bizonyos csoportok tagjai felmentést kapnak a rendelkezés alól, így például a gyerekek, idősek, fogyatékossággal élők, várandós nők, az egyévesnél fiatalabb csecsemőt vagy háromnál több gyereket gondozó felnőttek, valamint olyan személyek, akiknek a helyzete valamilyen más okból ellehetetleníti azt, hogy hozzájáruljanak a költségeikhez.

Lengyelországban az ukrajnai menekültek számára kialakított tömeges szállásokon jelenleg mintegy 80 ezer ember él. (MTI)

Arról ír a Guardian, hogy Oroszországban új törvénymódosítást nyújtottak be szerdán, amelyek csak tovább fokozza a Putyin-korszak cenzúráját. A friss tervezet szerint akár 15 év börtönt is kaphat, aki rágalmazza és „hitelteleníti”, azaz lejáratja a hadsereget, vagy például a Wagner-csoportot.

Vjacseszlav Volodin, a parlament alsóházának elnöke azt mondta, a cél a haderőről szóló hamis információ megakadályozása.

A büntetés legfeljebb 5 millió rubel lehet, az új javaslat öt évig terjedő kényszermunkát, valamint 15 évig terjedő börtönt irányoz elő annak, aki csúnyán beszél a hadseregről.

Tavaly február 24-e, azaz háború kezdete óta 149 ezer 890 katonát veszített az orosz hadsereg – írta szerda reggel az ukrán hadsereg vezérkara. Írtak további adatokat is: kedden az orosz hadsereg 650 katonát vesztett. Továbbá az elmúlt egy évben az oroszok 3 ezer 395 harckocsit és 6 ezer 638 páncélozott gyalogsági járművet, illetve 300 repülőt és 288 helikoptert is veszítettek.

Facebook-bejegyzésben reagált a magyar köztársasági elnök arra, hogy szerdán kezdi el tárgyalni az országgyűlés Svédország és Finnország csatlakozási kérelmét a NATO-ba. Novák Katalin egyértelművé tette az álláspontját.

Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt. Bízom az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében!

Az ukrán-magyar határszakaszon 4082-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4071-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Kedd este három légicsapást mértek ukrán repülők Bahmutnál az orosz erőkre – tudósít a Reuters.

Bahmutnak korábban 70 ezer lakosa volt, most viszont az orosz-ukrán fronton itt folynak az egyik leghevesebb harcok.

Az oroszok nagyjából bekerítették a várost, tegnap pedig megírtuk azt is, hogy mintegy háromezer ukrán katona maradt az ostromlott Artemivszk (Bahmut) városban. Jan Gagin katonai és politikai szakértő, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója szerint az orosz hadsereg szinte minden, a helyőrség katonáinak cseréjére, és az utánpótlás szállítására irányuló kísérletet meghiúsít, ezért erre nem is nagyon történnek kísérletek. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy hadianyagot szállító ukrán hadoszlopok megkísérelnek majd betörni a városba, vagy az ukrán hadvezetés megpróbálja kimenteni csapatai egy részét az ostromlott Bahmutból.