Amennyiben az ukrán infrastruktúráért felelős minisztérium a közelmúltban nem jelenti be, hogy a Bâstroe-csatorna mélységét az ő oldalukon 3,9 méterről 6,5 méterre kotorták, Bukarest vélhetően csak akkor szerzett volna tudomást a dologról, amikor megjelennek az első nagyobb teherhajók ezen a mesterségesen épített vízi úton.
Hétfőn a román fővárosban berendelték az ukrán nagykövetet, aki azt állította, kizárólag karbantartási munkálatok folynak a csatornán. Erre aztán meglódult a politikai nyilatkozatözön a romániai médiában jelezve, hogy habár Románia elkötelezett Ukrajna mellett, azért nem nyel le mindent Kijevtől. Ezt korábban a háborúban álló szomszédos országban módosított kisebbségi törvény kapcsán is megtette.
Szerdán a Varsóban tartózkodó Klaus Iohannis államfő a sajtótájékoztatóján nem kerülhette meg a témát, és elmondta,
mielőtt a politikusok tüzes nyilatkozatokat küldenének,
meg kellene hallgatni a szakembereket. Még ugyanazon a napon Jurij Vaszkov az ukrán infrastruktúra minisztérium helyettes vezetője azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy ők még augusztusban átiratban értesítették a román felet a mélyítésről, de erre semmiféle reakciót nem kaptak. Azt is megjegyezte, hogy a ’90-es években a csatorna szintén 6,5 méter mély volt, hogy a nagyobb merülésű hajók is közlekedhessenek rajta.
Tény, a mostani mélyítés célja az volt, hogy elősegítsék a gabonaexportot nagyobb teherhajókkal, mert – ahogy Vaszkov is kifejtette – a dunai kikötők zsúfoltak, a Duna hagyományos, Sulina-ágán pedig rendre sorban állnak az áthaladásért. Elismerte, hogy korábban 8,3 méter mélységig akarták kikotorni a Bâstroe-csatornát, de Románia akkor ellenezte azt.
A mostani bukaresti felháborodás hátterében az állhat, hogy Romániában a 2021-es rekord, 86 millió tonnás gabonatermés hiába esett vissza tavaly a szárazság miatt 54 millióra, a silókban legkevesebb továbbra is 30 millió tonna vár az exportra. Ebben pedig az árkülönbözet miatt Ukrajna előnyben van Romániához képest.
Az államfői dorgálás láthatóan használt, mert Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter csütörtökön jelezte, három dunai hajó várja az ukrán engedélyt arra, hogy méréseket végezhessen a Bâstroe-csatornán, Vaszkov szerint pedig országa kész megmutatni Romániának a munkálatok eredményét, de egyelőre a konkrét megállapodás-engedélyeztetés még várat magára.
Pénteken az ügyben megszólalt Adina Vălean román uniós közlekedési biztos is, aki nem titkolta a vitában keletkezett dilemmát: egyfelől ott van a Duna-delta bioszférája, amely a világörökség része, másfelől pedig ott van Ukrajna borzalmas gazdasági helyzete, az országnak szüksége van az európai szolidaritás közlekedési folyosóira, hogy biztosítani tudja a gabonaexportját.
Az uniós biztos azt javasolta, hogy Románia forduljon a Duna Bizottsághoz a mérések elvégzése érdekében, és közben folytasson nyilvános dialógust Ukrajnával.
A helyzet paradoxonja, hogy Ukrajna 2004-ben kezdte meg a Bâstroe-csatorna építésének munkálatait – számukra ez egy új vízi útvonal a Duna-delta ukrán része és a Fekete-tenger között –, és akkor az Európai Unió azt tanácsolta, állítsák le a kivitelezést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Duna-delta vízi világát.
