Zelenszkij: Ukrajna idén megnyerheti a háborút

Az amerikai kormányzat újabb büntetőintézkedésekkel sújtott több száz orosz vállalatot, intézményt és magánszemélyt, a Washingtonban pénteken bejelentett szankciók egyebek között az orosz hadi-, energia-, atomenergia- és acélipart, valamint a pénzügyi rendszert érintik.

Csak a külügyminisztérium több mint 60 magánszemélyt, köztük a legtöbb orosz régió vezetőjét és szinte a teljes orosz kormányt is tilalom alá sorolta, emellett büntetőintézkedéseket hozott az energiainfrastruktúra területén és a fejlett technológiák előállításában működő cégek ellen. Az intézkedések hatálya alá tartozik az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű vezetése és a működtetéssel megbízott orosz vállalat is.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma számos bankot és egyéb pénzügyi intézményt sorolt büntetőintézkedések hatálya alá, valamint korlátozást jelentett be több, oroszországi üzleti kapcsolattal rendelkező külföldi üzletember és vállalat ellen. Többek között olasz, német és svájci állampolgárokról van szó, akik az amerikai kormány indoklása szerint hozzásegítették Oroszországot ahhoz, hogy a már korábban életben lévő szankciókat megkerülhesse.

Ezzel párhuzamosan az amerikai adminisztráció 70 százalékra emelte az orosz acélipari termékek vámját, és 35 százalékra további Oroszországból származó termékekét.

Március 10-től 200 százalékos vámot vetettek ki az orosz alumíniumra. A drasztikus vámemelés gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz alumíniumexportot az Egyesült Államokba.

Oroszország a világ második legnagyobb alumíniumtermelője, és az orosz alumínium hagyományosan az amerikai alumíniumimport mintegy 10 százalékát teszi ki.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium orosz, fehérorosz és iráni vállalatok ellen hozott exportkorlátozó lépéseket, és más államokban működő üzleti érdekeltségeket is szankciókkal sújtott.

A washingtoni külügyi tárca pénteki közleményéből az is kiderül, hogy a szankciós lépések mellett az orosz hadsereg több mint 1200 orosz tagját, köztük az ukrajnai hadműveletekben részt vevő több tisztjét vízumkorlátozásokkal sújtják. Több tiszt és családtagja ellen beutazási tilalmat is elrendelt az Egyesült Államok kormánya.

A tárcák összehangolt büntetőintézkedéseinek célja Oroszország további nyomás alá helyezése, az általa indított háborús cselekmények akadályozása, valamint az orosz gazdaság háborút támogató és finanszírozó képességének gyengítése – áll a külügyminisztérium hivatalos közleményében.

(MTI)

A békepárti álláspontot bírálók nem vesztettek még emberéleteket az ukrajnai háborúban, ellentétben a magyar nemzettel, s ezért végre a nemzetközi közösségnek is a diplomáciai rendezés előmozdítására kellene fókuszálnia – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén felszólalva elmondta, hogy Magyarország szomszédos államként közvetlenül találkozik a fegyveres konfliktus súlyos következményeivel nap mint nap, tanúja az emberek szenvedésének.

Hazánk történelme legnagyobb humanitárius műveletét hajtja végre, s ezt folytatni is fogja a kormány, amíg csak szükséges – szögezte le. Már több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, a maradni kívánók számára a hatóságok egyenlő hozzáférést biztosítanak az egészégügyi ellátás és az oktatás terén, míg a menekülteket foglalkoztató cégek támogatásban részesülnek – sorolta.

Hozzátette, hogy Magyarország szemtanúja az emberek szenvedésének, szívszorító látni nap mint nap a kettészakított családokat, akik gyakran mindössze egy hátizsákkal érkeznek a határra.

Egy harmadik világháború valódi tragédiát jelentene,

emelte ki. Illetve arra is kitért, hogy apaként reméli, a gyermekeinek soha nem kell átélniük egy, a korábbiakhoz hasonló világégést. Ennek kapcsán pedig reményét fejezte ki, hogy minden fél tiszteletben fogja tartani a NATO azon korábbi döntését, miszerint az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak.

„Ez a háború csak szenvedést hoz, ennek a háborúnak nincsenek nyertesei, kizárólag vesztesei, és minél tovább tart a háború, annál több kárt okoz és annál többen halnak meg” – fogalmazott.

Szijjártó Péter az ukrán válságról szóló vitán felkérte a világ államait, hogy a háború mielőbbi lezárására összpontosítsanak, továbbá arról is beszélt, hogy mindenképpen meg kell előzni a fegyveres konfliktus eszkalációját, el kell kerülni az ezt kockáztató döntéseket és nyilatkozatokat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ENSZ BT ülésén olyan nemzetet képvisel, amelynek vannak áldozatai, hiszen számos kárpátaljai magyar harcol a fronton, és közülük már sokan elestek. Aláhúzta: a nemzetközi közösség elsődleges kötelessége az lenne, hogy megmentse az emberek életét, és ez csak a béke útján lehetséges, fegyverszállításokkal és további szankciós csomagokkal nem, ezért a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz.

Ez az álláspont súlyos bírálatok tárgyává tesz minket, néha teljesen őrült vádak is előkerülnek, de azok, akik minket kritizálnak, nem veszítettek még életeket, ellentétben velünk, magyarokkal,

fogalmazott.

Végezetül rámutatott, hogy a magyarok nem felelősek ezért a háborúért, mégis hatalmas árat fizettek már eddig is, és a háború szomszédságában jól látni, hogy már a 25. órában jár a világ, ezért mindent meg kell tenni a fegyvernyugvás meghirdetése és a béketárgyalások mihamarabbi megkezdése érdekében.

(MTI)

Ukrajna idén megnyeri a háborút, de csak akkor, ha a nyugati szövetségesek egységesek maradnak – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij, a háború egyéves évfordulóján tartott sajtóbeszélgetésen Kijevben. Az ukrán elnök kijelentette: „Nem vagyok hős, de legalább tettem valamit, amióta itt ülünk Kijevben.”

Amikor arra kérték, hogy találgasson arról, hogy Ukrajna miért nem nyerheti meg a háborút a következő 12 hónapon belül, Zelenszkij elismerte, hogy a győzelem nehéz nyugati fegyverek és lőszerek folyamatos szállítása nélkül, de hozzátette, hogy erre nem is akar gondolni.

Az ukrán elnök elmondta, Ukrajna egyik prioritása azoknak, az ország területére telepített orosz fegyverek megsemmisítése, amelyek a polgári lakosságot célozzák, beleértve a buszpályaudvarokat, energetikai és ivóvíz-infrastruktúrát, valamint a kórházakat és az iskolákat.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy szívesen bevonná a béketárgyalásokba a kínai elnököt is, és részben egyetért a Kína által felvázolt békekötési tervezettel, de vannak olyan pontok, amelyekben nem tudnak engedni.

Az ukrán államfő a beszélgetés során külön kitért a háborús bűncselekmények helyszíneként szolgáló Mariupolra, Irpinyre és Bucsára, a sajtótájékoztató során pedig a családjáról is beszélt. Zelenszkij azt mondta, hogy a gyerekei a legfontosabbak a számára, de nem túl gyakran látja őket, a szüleivel pedig a háború kezdete óta nem találkozott. Hozzátette, nagyon büszke a feleségére, Olena Zelenszkára, és nem szeretne csalódást okozni a gyerekeinek.

Németország a tervezett 14 helyett 18 Leopard 2-es harckocsit ad át Ukrajnának – közölték pénteken Berlinben. A német gyártmányú Leopard 2 A6 típusú harckocsikat mind a német hadsereg (Bundeswehr) állományából biztosítják, és a támogatást azért növelik, hogy Németország Portugáliával és Svédországgal együtt egy zászlóaljra való Leopard 2-es harckocsival segíthesse az orosz támadás ellen védekező ukrán erőket – közölte a védelmi minisztérium.

Mint írták, Svédország tíz Leopard 2 A4 típusú harckocsit szállít. Ennek a modellnek a felszereltsége nagyjából megfelel a Bundeswehrnél rendszersített Leopard 2 A6-os modellével. Az összefogás révén Németország, Svédország és Portugália 31-et bocsát Ukrajna rendelkezésére a világ legerősebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-esekből.

A támogatási program háttere Lengyelország és Németország közös kezdeményezése, amelynek célja, hogy az ukrán hadsereg két zászlóaljnyi Leopard 2-essel megerősödve folytathassa az orosz agresszió elhárítását. Németország ebben a közös kezdeményezésben nemcsak azt vállalta, hogy a Bundeswehr állományából átad harckocsikat Ukrajnának, hanem azt is, hogy összehangolja a védekezést ugyancsak Leopard 2-esekkel segítő partnerek törekvéseit. A támogatáshoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.

A Bundeswehr már meg is kezdte ukrán katonák kiképzését a Leopard 2-esek használatára. A harckocsikat március végéig szállítják le, a képzési program első turnusa is akkor fejeződik be.

Berlin egy sor további nehézfegyver-típussal, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegekkel, Marder és Gepard páncélozott harcjárművekkel segíti az ukrán hadsereget. A napokban arról is döntöttek, hogy a Bundeswehrnél már nem használt Leopard 1-esekkel – a Leopard 2 elődjével – is támogatják Ukrajnát, a tervek szerint nagyjából 150 darabbal.

(MTI)

Lengyelország kész ukrán pilóták kiképzésére F-16-os vadászgépek használatára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Ha arról beszélünk, hogy készek vagyunk ukrán pilóták kiképzésére F-16-osokon, akkor igen, készek vagyunk ilyen gyakorlatokat lefolytatni F-16-os vadászgépeken Lengyelországban,

mondta a lengyel miniszterelnök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről egy szélesebb koalíción belül kell megegyezni. „Lengyelország készen áll ilyen gyakorlatok lebonyolítására. Nagyon fontos, hogy az ukrán égbolt végre biztonságban legyen” – fűzte hozzá.

A Jevropejszka Pravda hírporál emlékeztetett arra, hogy Andrzej Duda lengyel elnök szerdán kommentálta a vadászrepülőgépek Ukrajnába történő átszállításának lehetőségét, és megjegyezte, hogy mindenekelőtt szovjet gyártású MiG-29-es repülőgépről lesz szó. Duda a vadászgépek Ukrajnának adásával kapcsolatosan úgyszintén hangsúlyozta, hogy ennek „egy széles körű szövetségesi döntésnek kell lennie”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna vadászrepülőgépekkel való ellátásának kérdése megoldódik. Azt is mondta, hogy Ukrajna különösen érdeklődik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vadászgépei iránt.

(MTI)

A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) nevű, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi normáit meghatározó kormányközi szervezet pénteken felfüggesztette Oroszország tagságát, mivel szerintük Moszkva ukrajnai háborúja sérti alapelveiket.

Az Oroszországi Föderáció hadművelete ellentétes az FATF alapelveivel, amelyek célja a biztonság és a védelem megteremtése, illetve a globális pénzügyi rendszer egységének megőrzése,

tudatta a párizsi székhelyű szervezet közleményében.

Ukrajna az elmúlt évben többször is arra kérte a csoportot, hogy teljesen zárja ki Oroszországot tagjai közül. Az FATF most felfüggesztette Oroszország tagságát, de az nem szűnt meg végérvényesen.

Az Oroszországi Föderációnak továbbra is be kell tartania a FATF alapelveit, és eleget kell tennie a pénzügyi kötelezettségeinek,

áll a közleményben. Az akciócsoport azt is közölte, hogy a szervezet ülésein folyamatosan vizsgálja a kialakult helyzetet.

Az 1989-ben létrehozott FATF kormányközi szervezet, mely a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében alakult.

(MTI)

Az ukrán fővárosban Oroszország agressziója következtében egy év alatt 160 helyi lakos vesztette életét, köztük öt gyermek – közölte pénteken Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon. A Moszkva által Ukrajna ellen indított háború kezdetének első évfordulója alkalmából készített összesítésében a városvezető kiemelte még, hogy Kijevben egy év alatt 680 légiriadó volt, és az orosz erők támadásai következtében több mint 700 épület rongálódott meg. Hozzátette, hogy Kijevben több mint 229 000 belső menekültet tartanak nyilván, köztük 40 000 gyermeket.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon köszönetet mondott mindenkinek, aki védi Ukrajnát, és kijelentette, hogy biztos Ukrajna győzelmében. „Rendkívüli képességünk alapjai az emberek, akik betonból és vasból vannak. Hétköznapi emberek, hétköznapi hősök, akik köztünk járnak. Nekik köszönhetjük, hogy életben maradtunk, és győzni fogunk” – fogalmazott a főparancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók jelentéseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napban az orosz erők kilenc ukrajnai régiót tartottak tűz alatt, éjszaka rakétatámadást indítottak a Donyeck megyei Kramatorszk és Szvjatohirszk ellen, ahol egy rakéta esett az egyik vállalkozás területére, továbbá 73-szor lőtték Herszon megyét.

Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetében arról tájékoztatott, hogy Herszonban az orosz támadások következtében megsérült egy fővezeték, amely mintegy 600 ház fűtését biztosította, emiatt több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban az ukrán erők mintegy száz ellenséges támadást vertek vissza öt irányban.

Az Oroszországi Föderáció már egy éve folytat teljes körű fegyveres agressziót Ukrajna ellen. Most fő erőfeszítéseit a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányokban történő támadó hadműveletek végrehajtására összpontosítja

– írta a kijevi katonai vezetés. Legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőleg 146 820 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük az elmúlt napban 970-en. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és 11 tüzérségi rendszert.

(MTI)

Svédország mintegy tíz Leopard harckocsit és légvédelmi rendszert küld Ukrajnába – közölte pénteken Ulf Kristersson miniszterelnök és Pål Jonson védelmi miniszter.

A Guardian beszámolója szerint a vonatkozó közleményben azt írták, hogy a tankok szállítását összehangolják a nemzetközi partnerekkel.

Sweden is joining the "Leopard family" in support of Ukraine, through Swedish Leopard 2 tanks. Today's military package also includes further air defence components. We will continue to help Ukraine win the war.

— SwedishPM (@SwedishPM) February 24, 2023

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háborújának veszteseként vonul be a történelembe – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő pénteken Berlinben.

A szövetségi elnök az ukrán zászlókkal díszített hivatalában, a Bellevue palotában az orosz támadás évfordulójára a német politika csaknem valamennyi vezető személyisége, köztük Olaf Scholz kancellár és a kormány több tagjának részvételével tarott megemlékezésen kiemelte, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója a kontinentális Európában, gazdaságilag és katonailag is, és ez így is marad.

Kifejtette: az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy „demokráciánk erős, sokkal erősebb, mint Putyin gondolta, és erősebb, mint azt talán néha mi magunk hittük”. Az orosz elnök „arra játszik, hogy Ukrajna szövetségesei egyszer majd elfáradnak, hogy eltompulunk és inkább félrenézünk a számunkra is nehezen elviselhető borzalmak láttán”, de „nem tesszük meg neki ezt a szívességet” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier, aláhúzva, hogy Ukrajna továbbra is biztos lehet Németország támogatásában.

Mint mondta, Vlagyimir Putyin „minden erejével győzni akar, de az igazság az, hogy akinek parancsára gyilkolnak, porig bombázzák Ukrajnát, városokat rombolnak le és gyermekeket rabolnak el, és aki még a saját katonáit is az értelmetlen halálba küldi nap mint nap, az soha nem lesz győztes a történelem ítélőszéke előtt, hanem máris veszített” – mondta .

Hangsúlyozta: a tárgyalásokhoz vezető út csak akkor nyílik meg, ha az orosz elnök visszavonja csapatait Ukrajnából. Ezt maga Vlagyimir Putyin is pontosan tudja – jelentette ki a német államfő.

Kifejtette: Németország ugyan nem vesz részt a háborúban, de erősen érinti, mert a szomszédjára rárontó Oroszország nemcsak Ukrajna ellen intéz támadást, hanem „porrá zúzza” az európai biztonsági berendezkedést, és támadást intéz két világháború tanulságai és mindaz ellen, amit Németország képvisel.

Ez korszakos változás, és egy új korszak új kérdéseket hoz magával és új gondolkodást, új döntéseket követel meg. Németország így nemcsak pénzügyi és gazdasági segítséget nyújt a megtámadott országnak és befogadja az onnan érkező menekülteket, hanem „évtizedes rutinokkal” szakítva fegyvereket szállít egy háborús övezetbe.

Az ilyen döntéseket mindig nagy viták és heves érzelmek kísérik, így míg egyesek a háború szétterjedésétől tartanak, mások türelmetlenek, még több fegyverrel segítenék a védekezést. Ebben a helyzetben egy valami biztos, mégpedig az, hogy Németország politikai vezetői, a kormányon lévők és az ellenzékiek egyaránt „nagyon is tisztában vannak a döntések jelentőségével, és felelősen mérlegelnek és döntenek hazánk, szövetségeseink és Ukrajna érdekét szolgálva, amiért bizalmat és tiszteletet érdemelnek” – mondta a német államfő.

Németországban pénteken számos városban, kisebb és nagyobb településen tartottak megemlékezést, Ukrajnát támogató demonstrációt és egyéb rendezvényeket a háború kezdetének évfordulója alkalmából. A berlini orosz nagykövetség előtt például az agresszió elleni tiltakozás jeleként felállították egy szétlőtt orosz tank roncsát, amelyet a Kijev melletti Bucsából szállítottak a német fővárosba. Több egyházi megemlékezést is szerveztek, a keresztény egyházak berlini ökumenikus szertartásán a szövetségi kormány több minisztere is részt vett.

(MTI)

A NATO és az Európai Unió fenntartásokkal reagált pénteken arra, hogy Kína párbeszédet és tűzszünetet szorgalmazott Oroszország és Ukrajna között a háború kitörésének első évfordulóján, pénteken közzétett, 12 pontból álló dokumentumában.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Tallinnban újságírók előtt azt mondta: Kína azért nem teljesen hiteles közvetítő, mert „mindeddig nem volt képes elítélni Ukrajna törvénytelen lerohanását”. Hozzátette, hogy ráadásul Peking éppen pár nappal a háború megindítása előtt írt alá megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A NATO-főtitkár az esetleges kínai fegyverszállítmányokkal kapcsolatban megjegyezte: vannak arra utaló jelek, hogy Kína azt fontolgatja és tervezi, hogy „halálos segítséget” nyújt Oroszországnak.

Ezt Kínának nem lenne szabad megtennie, mert ezzel egy törvénytelenül megindított támadást támogatna, és megsértené a nemzetközi jogot. Óriási hiba lenne,

fogalmazott Stoltenberg.

Hangsúlyozta, hogy Putyin nem békére, hanem újabb támadásokra készül. „Ha valaki a konfliktus tárgyalásos megoldását szeretné olyan formában, hogy abban Ukrajna szuverén, független államként vehessen részt, ahhoz Kijevet katonailag kell támogatni. Csak így lehet megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy Putyin belássa, nem arathat győzelmet a harctéren”.

Az ugyancsak az észt fővárosban tartózkodó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „Kína 12 pontos dokumentumát egy bizonyos háttérinformációval együtt kell megítélni, nevezetesen azzal, hogy Kína korábban már állást foglalt, amikor közvetlenül az invázió előtt korlátlan barátságuk megerősítéséről megállapodást írt alá Moszkvával”.

(MTI)

Ha még többen menekülnek Európába az egy éve tartó ukrajnai háború elől, a menekültek igazságos elosztására lesz szükség az Európai Unión belül – hangoztatta Nancy Faeser német belügyminiszter pénteki berlini nyilatkozatában.

A német belügyi tárca vezetője kiemelte: a 40 millió lelket számoló Lengyelország eddig 1,5 millió ukrajnai menekültet fogadott be, Németország pedig a maga 84 milliós lakosságával egymillió, háború elől menekülő embernek nyújtott menedéket, ellenben a 47 milliós Spanyolország mindössze 160 ezer menekültet fogadott be.

Ez nem mehet így tovább,

szögezte le Faeser a háború kitörésének évfordulóján.

Az Ukrajnából érkező menekültek folyamatosan növekvő száma miatt a német tartományok egyre nagyobb nyomást helyeznek a szövetségi kormányra, hogy több segítséget kapjanak a menekültek ellátására.

A belügyminiszter a múlt héten a német városok és települések érdekvédelmi szervezetének képviselőivel tárgyalt, akik ugyancsak az anyagi támogatások szükségességét húzták alá. Markus Lewe, a szervezet elnöke szerint a lakosság szerencsére továbbra is örömmel nyújt segítséget az országban menedéket keresőknek, de, mint mondta, „szükségünk van segítségre ahhoz, hogy ez így is maradjon”.

Lewe egyúttal nagyobb szolidaritásra szólított fel Európán belül.

Lengyelország és Németország az EU-ba érkező ukrajnai menekültek körülbelül felét fogadta be,

emelte, ki, hozzátéve, hogy „a menekültek igazságos elosztására volna szükség az unión belül”.

(MTI)

Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter bejelentette: országa leszállította az első Leopard harckocsikat Ukrajnának, írja a Guardian.

A Nemzetbiztonsági Tanács varsói ülésén tartott nyitóbeszédében elmondta:

A miniszterelnök azért nem tudott eljönni, mert Kijevbe utazott, hogy elvigye a Leopard tankokat, amelyek az első szállítmány Ukrajna számára.

Piotr Müller kormányszóvivő megerősítette, hogy az első lengyelországi Leopard harckocsik megérkeztek a szomszédos Ukrajnába.

Lengyelország összesen 14 Leoparddal segíti az ukrán hadsereget, azt viszont nem közölték, hogy első szállítmány összesen hány harckocsiból állt.

A nyugati hatalmak összesen 100-120 tankkal segítik majd az ukrán ellenállást, azonban kérdéses, hogy ezek mikor tudnak megjelenni a harctéren.

Egy hadsereg támadó potenciáljának szempontjából megkerülhetetlenek a tankok. Ezért is jelent nagy fordulatot a nyugati hatalmak elköteleződése harckocsik szállítása mellett: a tankok mindenek előtt a támadó harchoz nélkülözhetetlenek, így jól érzékelhető, hogy a háború előrehaladtával egyre inkább áthelyeződik a hangsúly az ukránok védekezéséről az elvesztett területek visszaszerzésre.

A tankok szerepével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Kapcsolódó

Nem a védekezéshez, hanem újabb területek visszafoglalásához kellenek a nyugati tankok Ukrajnának

Szenes Zoltán volt vezérkari főnököt kérdeztük a fegyverszállítások fontosságáról.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a konfliktus lezárását célzó bármilyen „béketervnek” magában kell foglalnia az orosz csapatok visszavonását az 1991-es határokig.

A Twitteren közzétett bejegyzésében úgy fogalmaz, egy olyan tűzszünet, amely további területek megszállását eredményezné, „nem a békéről szól, hanem a háború befagyasztásáról, Ukrajna vereségéről, a népirtás következő szakaszairól”.

https://twitter.com/Podolyak_M/status/1629079699207880705?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1629079699207880705%7Ctwgr%5E6201fd766c36388b284ab40be411b9c12616f8f0%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2023%2Ffeb%2F24%2Frussia-ukraine-war-live-updates-one-year-anniversary-russian-invasion

A háború egyéves évfordulóján közzétett, 12 pontos, kínai béketerv ilyen kitételt nem tartalmaz, azt azonban leszögezi, hogy minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani.

Csütörtökön az ENSZ elfogadott egy nem kötelező érvényű nyilatkozatot arról, hogy Oroszország azonnal vonja ki a csapatait Ukrajnából, fejezzék be a harcot és legyen béke. 141 ország szavazta meg, hét szavazott ellene és 32 ország tartózkodott, köztük Kína is.

Az Egyesült Államok az orosz invázió egyéves évfordulóján újabb hosszú távú biztonsági segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, 2 milliárd dollár értékben.

A támogatás különféle kisméretű, csúcstechnológiájú drónt – köztük kamikaze drónokat – és drónelhárító-rendszereket tartalmaz, ugyanakkor F-16-os vadászgépeket továbbra sem küldenek. Emellett lőszert is biztosítanak majd a HIMARS-okhoz, melyek júliusban jelentek meg a harcmezőn.

Washington új szankcióról is döntött: szigorú exportfelügyeletet és vámokat jelentettek be, amelyek célja az orosz katonai képességek gyengítése.

A szankciók Oroszországot célozzák, azokkal a harmadik országbeli szereplőkkel egyetemben, Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten, akik támogatják az orosz háborús erőfeszítéseit

– áll a Fehér Ház tájékoztatójában.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium több mint 80 orosz, kínai és más országbeli vállalatot fog listázni, amelyeket a szankciók megsértésével vádolnak, egyebek mellett azzal, hogy az orosz védelmi ágazatnak szállítanak utánpótlást.

A Biden-kormányzat egyre hangosabban beszél az orosz hadigépezetnek nyújtott kínai támogatásról, és nemrégiben aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Peking közvetlen fegyverszállításokat fontolgat.

A listázott cégeket megakadályoznák abban, hogy olyan csúcstechnológiai termékeket vásároljanak, mint az Egyesült Államokban gyártott félvezetők, továbbá, hogy amerikai technológiát használjanak.

Több mint 100 fém, ásványi anyag és vegyi termék – köztük az Oroszországban olvasztott vagy öntött alumínium – Oroszországból származó behozatalára emelnek vámot, amelyek Washington becslései szerint 2,8 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelentenek majd Moszkvának.

A G7 csoporttal együttműködve további intézkedéseket hoznak: szankciókat vetnek ki több mint 200 olyan oroszországi, európai, ázsiai és közel-keleti személy és szervezet ellen, akikről úgy ítélik meg, hogy támogatják az orosz háborús erőfeszítéseket. A listán egy tucat orosz pénzintézet, valamint orosz tisztviselők szerepelnek.

(The Guardian/Al Jazeera)

Dánia nyitott, hogy F-16-os vadászgépeket szállítson Ukrajnának – köuzölte Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a DR dán televíziós csatornának pénteken.

Nem zárom ki, hogy egy bizonyos ponton szükségessé válhat, hogy vadászgépekkel támogassuk Ukrajnát

– fogalmazott.

A dán hadsereg tájékoztatása szerint a légierő a hetvenes évek óta 77 darab F-16-os vadászrepülőgépet vásárolt. Ezek közül mintegy 30 jelenleg is hadrendben van a helyi sajtó szerint.

Ukrajna idén korszerűbb fegyvereket, köztük vadászgépeket kért a nyugati szövetségeseitől, de eddig ilyenek szállítására nem került sor.

(mti)

Alig félperces videójából kiderül többek között, hogy édesanyaként is nyugatalanítja a háború okozta szenvedés.

Kapcsolódó

Novák: Egy éve pusztít a háború, és még nem látjuk a végét

„Mi, magyarok, azt kívánjuk, hogy nyíljon meg az út az igazságos béke felé.”

Moszkva számára az egyetlen módja, hogy tartós békét biztosítson Ukrajnával, az ellenséges államok határainak minél távolabbra való visszaszorítása,

még akkor is, ha ez a NATO-tag Lengyelország határait jelenti

– közölte Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken, az ukrajnai orosz invázió első évfordulóján.

Medvegyev ezt a Telegram-fiókján keresztül hozta a világ tudomására.

Putyin egyik legádázabb szövetségese ezzel együtt Oroszország győzelmét jósolta és azt, hogy, és hogy végül megállapodás fog véget vetni a harcoknak.

„A győzelem meglesz. Mindannyian azt akarjuk, hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen. És ez a nap el fog jönni” – közölte.

Jóslata szerint nehéz tárgyalások következnek majd Ukrajnával és a Nyugattal, amelyek „valamilyen megállapodással” fognak végződni, ebből azonban hiányozni fognak az általa „alapvetőnek” nevezett megegyezések a „valódi határokról”, és nem számít átfogó európai biztonsági paktumra sem, mivel szerinte

Oroszország számára létfontosságú, hogy kiterjessze a határait.

Lengyelországnak hosszú keleti határa van Ukrajnával és Oroszország szövetségesével, Fehéroroszországgal, ám az Oroszországi Föderációval közvetlenül csak északkeleten érintkezik, mintegy készáz kilométer hosszan a Kalinyingrádi exklávé mentén.

Lengyelország határainak bármilyen megsértése először hozná Oroszországot közvetlen konfliktusba a NATO-val. Joe Biden amerikai elnök a héten Varsóban tartott beszédében ígéretet tett arra, hogy a NATO területének „minden centiméterét” megvédi, ha megtámadják.

(Reuters)

A Wagner-csoport azt állítja, ellenőrzése alá vonta Berkivkát, a féléve hevesen ostromlott Bakhmuttól alig hét kilométerre, északnyugatra fekvő falvat. A hírt az orosz zsoldossereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin tette közzé a Telegramon.

Független, harmadik fél nem tudta ellenőrizni Prigozsin állításának hitelességét.

Február 12-én a donyecki régióban lévő Bahmuttól északra fekvő Kraszna Hora települést vette be a Wagner.

A Wagner és az orosz reguláris erők közti feszültség egyre hangosabb: a napokban Prigozsin azzal vádolta meg az orosz védelmi minisztert és az orosz vezérkari főnököt, hogy szándékosan akadályozzák azt, hogy a Wagner hadianyaghoz, így például lőszerhez jusson.

Az Európai Unió Ukrajna mellet áll mindaddig, ameddig csak szükséges. Éljen Ukrajna! Éljen Európa!

– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrajnai háború kezdetének első évfordulóján pénteken. Hozzátette: Ukrajna a szabadságért, a demokráciáért és az Európai Unióban elfoglalt helyéért harcol.

Az Európa Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is kiáll Ukrajna mellett a béke, a szabadság és az igazságosság érdekében.

Büszkén mondjuk: mi vagyunk Ukrajna

– mondta Roberta Metsola.

Charles Michel szerint „sötét évforduló a mai. Az uniós tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke szerint

a szabad és független Ukrajna szabad és független Európát jelent, Ukrajna győzni fog.

Aláhúzza: „sosem fogunk elfogadni olyan világrendet, melyet brutális erő irányít”.

(MTI)

Oroszország Ukrajna elleni háborúját nem a megtámadott ország önvédelmét segítő fegyverszállítások hosszabbítják meg – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken.

A kormányfő az orosz támadás elindításának évfordulójára közzétett videóüzenetében kiemelte, hogy hazája szilárdan Ukrajna mellett áll, méghozzá ma és a jövőben is, a háborút pedig nem a fegyverszállításaink hosszabbítják meg.

Éppen ellenkezőleg, minél hamarabb belátja Oroszország elnöke, hogy nem éri el imperialista céljait, annál nagyobb az esély a háború mielőbbi befejezésére

– jelentette ki.

A vérontás befejezésének lehetősége Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében van, ő vethet véget ennek a háborúnak

– mondta Olaf Scholz.

(MTI)

Az elmúlt hetekben Oroszország valószínűleg ismét változtatott stratégiai céljain. A haditerv feltehetően nem újabb területek megszerzésére, hanem az ukrán hadsereg meggyengítésére irányul – olvasható a brit védelmi minisztérium mai hírszerzési jelentésében.

• 2014 óta Oroszország stratégiai célja Ukrajnában alapjában véve következetes: ellenőrzés alá venni szomszédját . Ezt a célt 2014-2021 között felforgatással, a Donbaszban háború szításával és a Krím annektálásával kívánta elérni.
• 2022. február 24-én Oroszország változtatott a taktikán, és teljes körű inváziót indított, amely az ország elfoglalását és a kijevi kormány megdöntését célozta.
• 2022 áprilisára Oroszország felismerte, hogy ez a terve kudarcot vallott, és arra összpontosított, hogy kiterjessze és törvényesítse uralmát a Donbasz és a déli területek felett. Az előrehaladás lassúnak és költségesnek bizonyult.
• Az elmúlt hetekben Oroszország valószínűleg újból változtatott a céljain. A katonai célok most valószínűleg elsősorban az ukrán hadsereg meggyengítésére irányulnak, nem pedig arra, hogy jelentős új területeket foglaljon el.

Az orosz vezetés vélhetően egy hosszú távú műveletet folytat, ugyanis arra számít, hogy Oroszország erőforrásbeli előnye – beleértve a hadra fogható személyek létszámát – végül kimeríti Ukrajnát.

Egy évvel ezelőtt Putyin elnök úgy gondolta, hogy gyorsan beveszi Kijevet. Aztán találkozott Ukrajna bátorságával és a világ nemzeteinek vasakaratával

– fogalmazott tweetjében Joe Biden amerikai elnök a háború egyéves évfordulóján.

One year ago, President Putin thought he would swiftly take Kyiv.

Then he met the bravery of Ukraine and the iron will of nations everywhere.

— President Biden (@POTUS) February 23, 2023

„Nem világos, hogy mi a hadicél” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken. Szerinte az sem világos, hogy Ukrajna akar-e csapást mérni Oroszországra, és hogy mi a terv a Krímmel.

Az angolszászok eszmeileg ugyan meghatározzák, hogy mi a cél, de hogy konkrétan mit akarnak, azt nem.

Magunk sem tisztáztuk, hogy meddig megyünk az ukránokkal

– mondta a miniszterelnök.

Oroszország nem nyerhet, mert az egész nyugati világ felsorakozott Ukrajna mögött. Ugyanakkor Oroszország atomhatalom, egy atomhatalmat pedig nem lehet sarokba szorítani, mert az nukleáris háborút robbanthat ki. Tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükségünk. Minél hamarabb, annál jobb

– fogalmazott Twitter oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

A bejegyzéshez csatolt fotón az alábbi felirat olvasható:

Nem lesz győztese a háborúnak.

https://twitter.com/PM_ViktorOrban/status/1628773770067337218?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1628773770067337218%7Ctwgr%5E8d9b36fba3c4811f971958e0be59bb487600c70a%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbelfold%2F2023%2F02%2F23%2Forban-viktor-haboru-orosz-ukran-konfliktus-oroszorszag-ukrajna-atomhatalom%2F