Az akkor 15 éves Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről felnőtt kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába, és ott csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Kadiza Sultana egy légitámadásban meghalt, Amira Abase sorsa nem ismert.
Sajid Javid akkori brit belügyminiszter 2019 februárjában megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 23 éves, Londonban született Shamima Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.
Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk. A bangladesi kormány már Javid határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Shamima Begum nem bangladesi állampolgár és nem utazhat be Bangladesbe.
A fiatal nő jogi képviselői erre hivatkozva nyújtottak be keresetet Javid döntése ellen.
A nemzetközileg is nagy figyelemmel kísért, Nagy-Britanniában rendkívüli horderejű jogi precedensként kezelt ügynek eddig is számos bírósági fordulópontja volt. A londoni fellebbviteli bíróság 2020-ban helyt adott a fellebbezésnek, kimondva, hogy Shamima Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett. A brit Legfelsőbb Bíróság azonban két éve helyt adott a brit belügyminisztérium fellebbezésének, megtiltva, hogy Shamima Begum hazatérjen és brit bíróságon indítson pert állampolgárságának visszaadásáért. A végzés indoklása szerint az igazságos jogi eljáráshoz fűződő jog nem ír felül más kritikus jelentőségű meggondolásokat, köztük a közbiztonság fenntartásának kormányzati kötelmét. Ezt a döntést erősítette meg az újabb fellebbezést elutasító szerdai végzésében a bevándorlási fellebbviteli ügyekben eljáró különleges londoni bírói fórum.
A jogi eljárás valószínűleg az ezt megtiltó szerdai végzéssel sem zárult le, mivel az eljáró különleges brit bíróság döntése ellen is van helye fellebbezésnek.
