– 2022. február 23-án kora este látogatóim érkeztek az amerikai nagykövetségről. Az illetők a másnapi támadás előkészületeiről tájékoztatták. „Kaptam egy dossziét, amelyben az állt, hogy a vérkonzerveket kiolvasztották, a rakétavetőket betöltötték, a járműveket megjelölték és a csapatok egyértelműen a határ felé tartanak” – mondta el Robert Habeck alkancellár-gazdasági miniszter, aki szerint az anyag alapján világos volt, hogy a háború elkezdődik és keserű valósággá válik.
Annalena Baerbock külügyminiszter a magazinnak arról számolt be, hogy telefonon értesült a támadás megindulásáról. Az irodavezetője hívta fel, február 24-én kora reggel, 4.59-kor, néhány perccel az első orosz rakéták kijevi becsapódása után. – Azt mondtam, jaj ne! – idézte fel a német külügyminiszter, hozzátéve: mindig is világos volt, hogy Oroszország ráronthat szomszédjára, „de amikor meg is történik, először szinte eláll a lélegzeted”.
A Sternnek egy sor német politikus és biztonsági szakértő beszélt arról, miként élték meg a háború kezdetét. A lap kiemelte, hogy a történelmi változások ritkán történnek sokkhatásszerűen, gyakran inkább lopakodó vagy hullámszerű a változás természete, és nem mindig lehet felismerni, hogy gyökeres átalakulás zajlik. Mint írták, utólag visszatekintve nem mindenki annyira őszinte magához, mint Lars Klingbeil, a legnagyobb kormánypártnak, a szociáldemokratáknak (SPD) a társelnöke. A politikus Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva elmondta: “nem gondoltam, hogy Putyin tényleg támadni fog, abban a hitben éltem, hogy el lehet hárítani a háborút”. Ezért volt olyan nehéz február 24-én a felismerés, hogy a remény hiábavaló volt, a háború elkezdődött – fejtette ki Lars Klingbeil.
A berlini vezetés Oroszország Ukrajna elleni támadásának hatására egy sor ügyben fordulatot vett. Szakítottak például azzal az alapelvvel, hogy a német szövetségi kormány nem engedheti meg a hazai hadiipari cégeknek, hogy háborús övezetbe szállítsanak fegyvert. Németország így az ukrán erők egyik legnagyobb támogatója lett, szállítanak például légvédelmi rakétarendszereket, önjáró lövegeket, páncélozott harcjárműveket, március végétől pedig modern harckocsikat is, és a német hadsereg (Bundeswehr) a német gyártmányú fegyverrendszereket használó ukrán katonák kiképzését is vállalta – írta az MTI.
