Zelenszkij meggondolta magát: Reznyikov marad az ukrán védelmi miniszter

Az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város bekerítése március-áprilisra várható, de az időpontra hatással lehet, hogy milyen ütemben kap Ukrajna nehézfegyvert, jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánszervezet alapítója újságíróknak szerdán az Ukrajnától elcsatolt Luhanszkban.

Úgy gondolom, hogy márciusban-áprilisban (zárul be az ostromgyűrű). Igaz, ezt nehéz megjósolni. Most új típusú fegyvereket kapnak. Száz százalék, hogy meg fogjuk tudni semmisíteni ezeket a Leopardokat (német harckocsikat), rá fogunk jönni ennek módjára, de hogy mikor, az is egy nagyon fontos tényező

– idézte Prigozsint a RIA Novosztyi hírügynökség.

Korábban a Wagner csoport vezetője arról beszélt, hogy Artemivszk ostroma leköti az ukrán fegyveres erőket, sőt, jelentős átcsoportosításokra kényszeríti őket. Azt állította, hogy a várost 40-50 ezer ukrán katona tartja.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta: az ukrán fegyveres erők a nap folyamán több mint 410 katonát veszítettek, köztük nyolc diverzáns- és felderítő csoport tagjait. A tábornok szerint a legtöbben, mintegy 190-en közülük a Donyeck város körzetében vívott harcokban estek el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a polgári védelem rendszerét az Ukrajnától elcsatolt donyecki és luhanszki régió tapasztalatait figyelembe vételével fejlessze tovább.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az orosz főváros régiójában elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy 46 éves ügynökét, aki novemberben felgyújtotta a Moszkvai Vasutak irányító-, jelző- és automatikus fékrendszerének két kapcsolószekrényét. A férfi, aki a tájékoztatás szerint a lengyelországi Bydgoszczban szervezett be és Rigában képzett ki az SZBU, menekültként érkezett Oroszországba.

Az ország déli részén, Rosztov-na-Donu városban őrizetbe vették az Oroszországban terrorszervezetként nyilvánított ukrán Azov fegyveres alakulat egyik tagját, aki magát szintén menekültnek kiadva érkezett a városba, szintén Lettországból. A gyanúsított lakhelyén a hatóságok nacionalista propagandaanyagot foglaltak le.

(MTI)

A NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozójának a béke megőrzésére, a szövetség keleti szárnyának biztonságára kell összpontosítania, jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a NATO brüsszeli székházában szerdán.

A lengyel államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy országa a következő NATO-csúcson a katonai szövetség új átfogó biztonsági tervének elfogadásában bízik, amelynek véleménye szerint nem csak Lengyelország, hanem a teljes keleti szárny védelmét kell szolgálnia.

Hangsúlyozta: a készenléti tervnek biztosítania kell, hogy a szövetség a lehető leghamarabb reagálni tudjon bármely tagállam megtámadása esetén. Továbbá tartalmaznia kell a reagáláshoz szükséges haderő telepítésének gyakorlati módjait, köztük a vonatkozó infrastruktúra létrehozását is

– mondta.

A lengyel elnök közölte, országa védelmének fokozására korszerű felszereléseket szerez be, gyarapítja a lengyel katonák számát, valamint katonai erejének növelése érdekében légvédelmi eszközöket szerez be egyebek között az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától. Mindezen intézkedésekkel Lengyelország erősíti a NATO keleti szárnyának védelmét, továbbá megbízható eleme kíván lenni a szöveges területek biztonsága szavatolásának, mondta.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához, Duda azt mondta: Lengyelország azt tervezi, hogy védelmi kiadásait idén négy százalékra emeli a GDP-hez viszonyítva.

Lengyelország az ukrán hadsereg kiképzését végzi, valamint harckocsikat szerez be Kanada mellett Németországból, és az Egyesült Királyságból, hogy azokkal támogassa Ukrajnát

– tette hozzá Andrzej Duda.

Jens Stoltenberg kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tudatosítania kell, hogy nem győzhet Ukrajnában. Az ukrán győzelem érdekében folytatni kell fegyverek és lőszerek mihamarabbi szállítását Kijevnek, mondta.

Szavai szerint Lengyelország kulcsszerepet tölt be Ukrajna támogatásában, amit a NATO védelmi ernyője tesz lehetővé számára. Közölte: a NATO jelentősen növelte jelenlétét a szövetség keleti szárnyán a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, beleértve Lengyelországot is többnemzetiségű harccsoportok telepítése, valamint különböző katonai eszközök és felszerelés biztosítása által.

A szövetségesek egyértelmű, félreérthetetlen üzenetet küldenek Moszkva számára: a NATO meg fogja védeni Lengyelország és valamennyi tagország területének minden négyzetcentiméterét, jelentette ki.

A NATO-főtitkár végezetül felszólította Fehéroroszországot, hagyjon fel Oroszország háborús cselekményeinek támogatásával, írja az MTI.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök arra kérte, maradjon a védelmi osztály élén.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az ukrán védelmi minisztériumot vezeti-e a következő hónapokban, Reznikov azt mondta:

Igen, ez az elnököm döntése volt.

Február elején az ukrán média  arról számolt be, hogy Reznikov távozik posztjáról, és Kirill Budanov, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetője veszi át a helyét. (Meduza)

Az orosz erők rakétacsapást mértek szerdán a Donyeck megyei Pokrovszk településre, aminek következtében beomlott egy többszintes lakóház. A hatóságok eddig 12 sérültről tudnak, közölte Pavlo Kirilenko megyei kormányzó.

Щонайменше 1 людина загинула і 12 поранено внаслідок удару по Покровську.

У місті розгорнуто оперативний штаб допомоги постраждалим.

Власники пошкоджених квартир будуть забезпечені тимчасовим житлом і всім необхідним.#StopRussia#RussiaKillsCivilians pic.twitter.com/KRKLsxB74v

— Павло Кириленко (@Pavlo_Kyrylenko) February 15, 2023

Folynak a mentési munkálatok, legalább két ember a romok alatt rekedt. Eddig két embert sikerült kimenteni a ház romjai alól.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy kedden kilenc ukrajnai megyét ért orosz támadás. A helyzet változatlanul a két Donyec-medencei régióban, Luhanszk és Donyeck megyékben a legsúlyosabb, írja az MTI.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette: az Európai Unió első ízben javasol szankciókat az ukrajnai orosz háborúban részt vevő iráni gazdasági szereplők ellen, mivel Oroszország több száz, Iránban gyártott drónt is bevet az ukrajnai harctéren, és ezek ukrán civilek életét oltják ki.

Ezért az Európai Bizottság olyan szankciókat is javasol, amelyek iráni gazdasági szereplőket és az Iráni Forradalmi gárda tagjait célozzák meg

– mondta Von der Leyen az európai törvényhozóknak Strasbourgban.

Közölte, az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik szankciócsomagot javasol Oroszország ellen – ez kereskedelmi tilalmakra és az országba irányuló technológiaexport ellenőrzésére vonatkozik.

Az Ukrajna ellen egy éve indított orosz háborúról szóló vitát elindítva a bizottsági elnök elmondta, hogy az új szankciók az orosz fegyveres rendszerekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben használt elektronikus alkatrészeket is érintenék. (MTI)

Ferenc pápa szeretné megvitatni az orosz elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktus békés rendezésére vonatkozó tervét – jelentette ki Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

„A pápának van egy javaslatterve az Oroszország és a Nyugat közötti konfrontáció békés rendezésére, és megerősítette, hogy tárgyalni kíván az orosz vezetéssel, és e célból kész Moszkvába jönni” – mondta egész pontosan Szevasztyjanov.

„Mennyire szeretnék Moszkvába menni és megbeszélni Putyinnal a békés rendezés tervét Európában” – idézte a pápa levelét az orosz óhitűek tisztségviselője.

„A nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén az állami Dumában.

Emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exkormányfő „cinikus beismerést” tett, miszerint csak időnyerés végett volt szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, azért, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára katonai képességek kiépítését.

„Egyszerűen fogalmazva, mindenki hazudott nekünk. Ahogy most is hazudnak, eltitkolva az igazságot az Északi Áramlatok elleni terrortámadásokról” – mondta a tárcavezető.

Az állami Dumában szólalt felt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, itt jelentette ki, hogy Oroszország számára csak az jelenthet jövőt, ha véget vet a nyugati dominanciának a nemzetközi térben.

A beszédről az orosz állami TASZSZ hírügynökség számolt be, ők idézték a politikustól azt is, hogy Ukrajnát „ruszofób katonai támaszponttá alakították”, ezzel pedig Lavrov szerint a Nyugat eljutott egy olyan pontra, ahonnan már nincs visszaút.

A külügyminiszter ezután megjegyezte, hogy a Nyugat politikája hosszú évek óta Oroszország visszaszorításából áll, példaként felhozva a NATO bővítésének ötletét és „a testvéri Ukrajna átalakítását Oroszország-ellenessé”. Lavrov itt külön kitért Németországra, Franciaországra és Lengyelországra, amely országok 2014-ben szerinte nyíltan náci és rassziszta jelszavakat harsogva segédkeztek a véres államcsíny végrehajtásában.

„Frissített külpolitikai koncepciónkban arról lesz szó, hogy meg kell szüntetni a Nyugat monopóliumát a nemzetközi élet kereteinek kialakításában, amelyet ezentúl nem önző érdekek, hanem igazságos egyensúlya alapján kell meghatározni. Ahogy azt az ENSZ Alapokmánya is megköveteli, amely rögzíti az összes állam szuverén egyenlőségének elvét”

– vázolta Lavrov, miként fog kinézni a jövőben az orosz külpolitika.

Legalábbis ezt állítja a Conflict Observatory jelentése, amit a Unian hírügynökség ismertetett. A jelentés szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta az orosz kormány legalább 6000 ukrán gyermeket költöztetett át a megszállt Krím-félszigeten és Oroszországban működő, úgynevezett átnevelő és örökbefogadó központokba. A jelentésben az áll, hogy a Yale School of Public Health Bölcsészettudományi Kutatólaboratóriuma 43 olyan intézményt azonosított, amelyekben 2022. február 24-e után Ukrajnából származó gyermekeket tartottak fogva.

Az adatok azt mutatják, hogy a táborok többségében oroszbarát átnevelés zajlik, sőt, néhány táborban katonai kiképzést is tartottak a gyerekeknek

– állítja a jelentés. A kutatóintézet mintegy 6000 ukrajnai – életkorukat tekintve négy hónapostól 17 éves korig érintett – gyermekről gyűjt információkat, akiket az Ukrajnát ért orosz invázió kezdete óta táborokban és más intézményekben tartottak fogva, az utolsó kitelepítések idén januárban történtek.

A vizsgálat során azonosított legtávolabbi tábor az orosz távol-keleti Magadan régióban található, nagyjából 3900 mérföldre Ukrajna és az Oroszország határától. A magadáni tábor háromszor közelebb van az Egyesült Államokhoz, mint az ukrán határhoz – olvasható a jelentésben.

A rendőrség hivatalos közleménye szerint Magyarország területére 2023. február 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4535 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3788 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 111 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Brüsszelben üléseznek szerdán a NATO védelmi miniszterei, ahol az Ukrajnának nyújtandó újabb támogatások kerülnek ismét a fókuszba – írja szintén a Guardian. Ennek kapcsán szólalt fel a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg, aki felszólította a szövetség tagjait, hogy fokozzák a lőszergyártást Ukrajna számára, mert nem úgy néz ki, hogy hamarosan békét kötnének a felek.

Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij korábban harci repülőket kért a nyugati szövetségeseitől, de Stoltenberg szerint – bár napirenden van a kérdés – jelenleg nem ez a legsürgősebb ügy. Hanem az, hogy a Nyugat teljesítse azt, amit eddig megígért, így küldjön páncélozott járműveket, harckocsikat, lőszert, valamint biztosítson kiképzést az Ukrajnát védő katonáknak.

A NATO-vezért szerint ezzel együtt a legfontosabb most a gyorsaság, utalva ezzel Zelenszkij korábbi szavaira is. Az ukrán elnök korábban azt pedzegette, hogy Moszkva minél előbb el akarja indítani újabb offenzíváját, így készen kell állniuk.

Február 22-én rendkívüli ülést tart Moszkvában az Állami Duma és a Szövetségi Tanács – írja a Guardian a RIA Novosztyi hírügynökség forrásaira hivatkozva.

A lap információi szerint az ülés során azon államoknak az Orosz Föderációba való integrálásáról döntenek (és hozzák meg az ehhez szükséges törvényeket), amelyeket Oroszország a háború során elfoglalt és magának követel Ukrajnától. Mindezt a RIA-nak a Szövetségi Tanács bizottsági vezetője, Vjacseszlav Timcsenko is megerősítette.

A szóban forgó négy állam Zaporizzsja, Herszon, Donyeck és Luhanszk.

A Guardian emlékeztet, hogy a tervezett ülése előtt egy nappal, február 21-én Putyin is felszólal majd a törvényhozásan.