A magyarok a mielőbbi békében érdekeltek, de a transzatlanti világban nagyon kevesen beszélnek, és még kevesebben tesznek a békéért, mondta Szijjártó Péter a török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval közösen tartott keddi sajtótájékoztatón.
Úgy folytatta, a békéről beszélni már bátorság is egyben, mert aki a békéről beszél, az Putyin szövetségese, a Kreml propagandistája.
Holott a háborúnak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni. Ezt Törökország sikeres közvetítési kísérlete is bizonyította, sőt, mind a mai napig az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet, ami a béke reményét felvillantotta
– mondta, utalva a gabonamegállapodásra.
Arra kéri a kormány Magyarországot, hogy Törökország folytassa a törekvéseit, mert azoknak köszönhetően közelebb kerülhetünk a békéhez.
Szijjártó Péter bejelentette, született egy kezdeményezés, amelynek lényege az, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kapja meg a Nobel-békedíjat, tekintettel arra, hogy az ukrajnai háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország nevéhez fűződik.
A jelölést a Türk Államok Szervezetének Bölcsek Tanácsa nyújthatja majd be. A szervezetben Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik.
A tárca közleménye szerint Szijjártó az eseményen arról is beszélt, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében.
A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.
Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. “Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt”- mondta a miniszter.
Ezt követően kitért a harmadik biztonsági kihívásra, az illegális migrációra is, amelynek kezelése Európa számára nem lehetséges Törökország nélkül.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.
Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (…) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?
– tette fel a kérdést.
Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig „baromságnak” minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne.
Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet
– mondta.
Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie.
