Mostantól az oroszok ukránokat is küldhetnek az ukránok ellen

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott kedden Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről.

Zaluzsnij a megbeszélésről a Facebookon számolt be. Szavai szerint súlyos csaták zajlanak az ország keleti részén, a Szvatove-Kreminna vonalon, valamint Liszicsanszk irányában. A legnehezebb helyzet továbbra is a Szoledar-Bahmut-Majorszk szakaszon van, ahol az orosz erők „tulajdonképpen saját katonáink tetemei felett” próbálnak előrehaladni, de az ukrán csapatok komoly erőfeszítések árán visszatartják az ellenséges offenzívát, írta.

Hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sikerült megtartania a pozícióit Donyeck megyében Avgyijivka környékén, és folytatni az ellentámadást.

Megbízhatóan tartjuk a védelmi vonalakat Zaporizzsja irányában, és erőfeszítéseket teszünk Herszon védelmére, elsősorban a civilek és a város létfontosságú infrastruktúrája elleni orosz ágyúzásokkal szemben

– fogalmazott az ukrán katonai vezető. Kiemelte, hogy az ukrán-fehérorosz államhatáron a helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll.

Zaluzsnij tájékoztatta továbbá az amerikai vezérkari főnököt arról, hogy december 31-től január 3-án reggelig az orosz erők 14 rakétacsapást mértek, és 94 iráni gyártású drónt vetettek be ukrán területeken. Köszönetet mondott Milley-nek az Ukrajnának nyújtott külföldi légvédelmi rakétarendszerekért, amelyeket  az amerikai vezérkari főnök aktív közreműködése révén bocsátottak az ukrán fegyveres erők rendelkezésére.

(MTI)

Hosszú távra szóló segítségnyújtást ígért az ukrán elnöknek kedden a brit kormányfő, írja az MTI. A Downing Street beszámolója szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel, akit biztosított arról, hogy Ukrajna hosszú távon is számíthat Nagy-Britannia támogatására.

Sunak a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a brit segítségnyújtás egyik legutóbbi példájaként említette, hogy Nagy-Britannia ezernél több légvédelmi rakétát adott át az ukrán fegyveres erőknek.

A brit miniszterelnök elmondta Zelenszkijnek azt is, hogy már folyik a munka a következő hetekben és hónapokban szállítandó további eszközök átadásának előkészítésére. Sunak úgy fogalmazott: a brit segítség célja annak biztosítása, hogy Ukrajna győzelmet arasson a hadszíntéren.

Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának.

A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz.

A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia 2022-ben 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.

A háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 2807 drónját semmisítették meg – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A keddi hadijelentést ismertetve arról számolt be, hogy csak az utóbbi 24 órában 13 drónt lőtt le az orosz légvédelem a luhanszki Szvisztunovka és Cservonopopovka, valamint a donyecki Kirillovka és zaporizzsjai Trudovoje és Berdjanszk térségében. Kilenc HIMARS-rakétát Cservonopopovka, valamint a harkivi Novaja Kahovka térségében semmisítettek meg.

Konasenkov kitért arra is, hogy légi- és rakétacsapásokkal megsemmisítették a donyecki Druzskovka vasútállomás közelében az ukrán fegyveres erők két amerikai gyártmányú HIMARS-sorozatvetőjét, valamint négy cseh gyártmányú RM-70 Vampire sorozatvetőjét, az ezekhez tartozó több mint 800 darab rakétával, valamint hat gépkocsit is. A csapások során 120 ukrán katona vesztette életét, mondta.

Hozzátette, hogy Kramatorszk közelében további két HIMARS sorozatvetőt lőttek ki. Az orosz védelmi tárca szerint az utóbbi 24 órában az ukrán fegyveres erők összesen 72 tüzérségi állását számolták fel, többek között három amerikai gyártmányú M777-es tábori tarackot is megsemmisítve.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 355 repülőgépet, 199 helikoptert, 2807 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7382 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 967 sorozatvetőt, 3768 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7900 speciális katonai járművet veszített, írj az MTI.

Ukrajna és az Európai Unió február 3-án Kijevben tartja a következő csúcstalálkozóját, amelyen a további pénzügyi és katonai támogatások megvitatása áll majd a középpontban – idézi a Guardian az ukrán elnök hivatalának közleményét.

Volodimir Zelenszkij közölte, az unió makroszintű pénzügyi támogatásának első részlete januárban érkezik meg, erről még hétfőn egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével. Az ukrán elnök megköszönte Von der Leyen támogatását, kiemelve, hogy a 18 milliárd euró (19 milliárd dollár) értékű pénzügyi segítség „rendkívül fontos most, amikor Oroszország erőt próbál gyűjteni az agresszió folytatásához”. (Guardian)

Nyomozást indítottak az ukrán hatóságok egy magyar felmenőkkel bíró ausztrál nő, Emese Fajk ellen mivel a gyanú szerint 2,5 millió dollárnyi egészségügyi felszerelést és adományt tulajdonított el, melyet külföldről küldtek az ukrán fegyveres erőknek és az ország civil lakosságának – írta meg a Daily Mail, amit a portfolio.hu szúrt ki.

Emese Fajk tavaly áprilisban csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, külföldi önkéntesként, ő lett az ukrán idegenlégió kommunikációs igazgatója. A múltja nem volt éppen szeplőtlen, mivel Ausztráliát azért hagyta el korábban, mert 4,2 millió ausztrál dolláros kárt okozott egy valóságshow-val kapcsolatos csalással és utána Portugáliában az akkori élettársát és főbérlőjét is átvágta jelentősebb összegekkel.

Fajk tagadta a brit lapnak, hogy bármi rosszat tett volna.

Szeptember óta közel ötszáz ellenséges drónt lőtt le az ukrán légvédelem Jurij Ignat, a légi erők szóvivőjének elmondása szerint. Csak szilveszter és újév napján 84, oroszok által fellőtt drónt semmisítettek meg, ami a szóvivő szerint 100 százalékos találati arányt jelent, mivel valamennyi ukrán célpont felé tartó drónt el tudták találni.

Az oroszokat az ukránok azzal vádolják, hogy szándékosan lőnek ki egyszerre egyre több olcsó iráni Shaed-típusú kamikáze-drónt, hogy túlterheljék az ukrán légvédelmet, ezzel növelve a célba érés és a pusztítás esélyét.

Három fontos oroszországi változásra hívja fel a figyelmet a Facebook-oldalán Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő. Mint írja, 2023. január 1-jétől

1. azok, akik külföldi állampolgársággal és/vagy ott-tartózkodási engedéllyel rendelkeznek egy másik országban, nem tölthetnek be semmilyen hivatali pozíciókat. Ez az intézkedés vélhetően az orosz társadalom további konszolidációját szolgálja, és tovább vágja el az esetleges nyugati kapcsolatokat.
2. Tovább szigorodott az egyébként is drákói büntetés egyes politikai és protest tevékenységért. Többek között a diverzáns tevékenységért mostantól életfogytiglan járhat. Ez egyben annak az elismerése is, hogy széleskörű gyakorlatról van szó, és a Kreml véget akar ennek vetni mindenáron, illetve példát akarnak statuálni.
3. A korábbi ígéretektől eltérően az annektált ukrán területekről is sorozhatnak be katonákat.

A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy mostantól az oroszok akár ukránokat harcba küldhetnek az ukránok ellen.

A védelmi kiadások mértékéről tárgyal a NATO tagállamaival Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a következő hónapokban. Egyes tagországok legalább a GDP két százalékára akarják emelni az eddigi minimumot – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy kedden megjelent interjújából. A főtitkár nem nevezte meg az ambiciózusabb célkitűzést szorgalmazó országokat az interjúban, azt azonban elárulta, hogy legkésőbb a NATO következő, július 11–12-re kitűzött vilniusi csúcstalálkozójáig megállapodásra akar jutni. Mint mondta: ennek érdekében miniszteri szintű tárgyalásokat folytat majd NATO-országok fővárosaiban.

A jelenlegi célkitűzés szerint – melyről 2014-ben állapodtak meg – a NATO-tagországoknak 2024-ig „közelíteni kell” a védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához.

Diplomáciai források szerint Lengyelország, Litvánia és Nagy-Britannia is támogatja a kiadások emelését az ukrajnai háborúra tekintettel. De több tagország, köztük Németország, Kanada és Belgium – amelyek 2 százaléknál lényegesen kevesebbet költenek a védelmi kiadásokra –, úgy tűnik, ellenzik ezt a megközelítést. (MTI)

Látványos drónfelvételt közöltek az ukránok egy orosz lőszerraktár felrobbantásáról. A helyszín az oroszok által megszállt Luhanszk megyei város, Szvatove, amit már két hónapja próbálnak elfoglalni az ukránok, az épületet egy drónról lepottyantott bombával semmisítették meg. Áldozatokról, sérültekről nincsenek információk. A videót Szerhij Hajdaj, Luhanszk ukrán kormányzója publikálta.

The head of the #Luhansk Regional State Administration, Serhiy Gaidai, published footage of a strike on the #Russian occupiers’ ammunition depot in #Svatovo. pic.twitter.com/vYfKJUYzO1

— NEXTA (@nexta_tv) January 3, 2023

A Dnyeper nyugati partjának november eleji visszafoglalása után a tüzérségi tüzeket és rakétázásokat leszámítva nem nagyon lehetett hallani harci cselekményekről Herszon megyében, most egy sikeres ukrán katonai akcióról számoltak be. A Dnyeper-deltájánál fekvő Velikij Potomkinszkij nevű szigetet szabadították fel az ukrán katonák, akik kitűzték a nemzeti lobogójukat is. A sziget a megyeszékhelytől, Herszontól nem messze található.

Velikiy Potemkinsky Island – liberated!#UkraineRussiaWar pic.twitter.com/8VyiB5qGRn

— Ukrainian News24 (@UkrainianNews24) January 2, 2023

Kramatorszkban, az ukrán kézen maradt donyecki nagyvárosból jelentkezett be a francia tévé riportere, amikor nem sokkal mögé, hatalmas robajjal csapódott be egy orosz rakéta. Annyit lehetett látni, hogy a riporter lehajolva kilép a képből, a kamera pedig a robbanás után a földet mutatja, majd egyből a stúdióba kapcsoltak.  A rakéta a jelentések szerint a helyi jégcsarnokot találta el.

A missile exploded a few dozen meters from a #French journalist who was in #Kramatorsk.

Video: TMC pic.twitter.com/A4Z9Uy38Ge

— NEXTA (@nexta_tv) January 2, 2023

Az ukrán-magyar határszakaszon 4820-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9272-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság. Ez azt jelenti, hogy összesen 14.092-en jöttek a háború sújtotta országból.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Vonattal 96 ember – köztük 30 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

Egy Csulakivkában található hangárt lőttek ki az ukránok, ahol orosz katonákat állomásoztak és hadifelszereléseket tároltak. A jelentések 500 körülire teszi a meghalt, illetve megsebesült orosz katonák számát. Csulakivka Herszon megye oroszok által megszállt részében található, nem messze a Dnyepertől. A rakétatámadás még vasárnap este történt, az eredményét most közölték az ukrán források.

Mint ismert, szilveszter éjjel a Donyecknél található Makaivkában lőttek ki egy orosz bázisként használt iskolaépületet az ukránok, ahol az oroszok lőszerraktárat is üzemeltettek. Az oroszok 63 fős veszteséget ismertek el, de az ukránok szerint négyszázra tehető az orosz halottak száma.

The #Ukrainian army struck a concentration of #Russian troops in #Chulakivka, #Kherson Region, on New Year’s Eve. According to the General Staff, the enemy’s losses amounted to about 500 wounded and eliminated occupiers. pic.twitter.com/FheN5Oa8nF

— NEXTA (@nexta_tv) January 3, 2023