Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte az Európai Tanács elnöke, Charles Michel Brüsszelben, az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón. Ez azt jelentheti, hogy megszűnhet a határellenőrzés többek között a magyar-román határnál. Eredetileg már január 1-jén csatlakozhatott volna Románia a Schengeni-övezetre, de azt Ausztria megvétózta.
További fejlemény, hogy a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. Ez a döntés Charles Michel szerint határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről. Közölte továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. – A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – jelentette ki.
Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. – Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére – közölte.
– A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben – tájékoztatott Charles Michel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Felhívta a figyelmet, hogy jövőre Európában, 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.
A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. “A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében” – fogalmazott az MTI tudósítása szerint.
