Oroszország már tiltakozik az ársapka használata ellen

Oroszország olyan rendkívüli mértékben éli fel lőszerkészleteit az ukrajnai hadműveletekben, hogy nincs elegendő gyártási kapacitása a fogyóban lévő eszközök pótlására – közölte az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója (DNI) egy kaliforniai konferencián.

Avril Haines szombaton a Reagan Nemzeti Védelmi Fórum pódiumbeszélgetésén kijelentette, hogy mivel Oroszország saját forrásból nem képes újragyártani azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket elhasznál, ezért fordul más országokhoz utánpótlásért.

A hírszerzési vezető elmondta, hogy Észak-Koreából eddig némi tüzérségi lőszerhez jutott Oroszország, de „jelen pillanatban ennek mennyisége nem sok”. Irántól precíziós eszközöket próbál beszerezni az orosz katonai vezetés, mint a már bevetett iráni drónokat – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a háború üteme az utóbbi időszakban – a tél beálltával és az orosz erők herszoni visszavonulásával – lelassult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban is marad az alacsony intenzitású konfliktus. A jelenlegi várakozások szerint a következő ukrán ellenoffenzíva tavasszal lehet, addig a szembenálló felek újrendezik soraikat, feltöltik készleteiket – hangoztatta az amerikai hírszerzés igazgatója és hozzátette, hogy meglátása szerint ez a helyzet inkább az ukrán erőknek kedvezhet.

Avril Haines azokra a korábbi híresztelésekre utalva, hogy Vlagyimir Putyin környezete nem közli vele a rossz híreket, megjegyezte, hogy az orosz elnöknek mára sokkal pontosabb képe van azokról a kihívásokról, amelyekkel az orosz hadsereg szembesülni kényszerül.

(MTI)

Ukrán katonák vesznek részt Csehországban egy előre betervezett hadgyakorlaton – közölte Karel Rehla tábornok, a cseh hadsereg vezérkari főnöke vasárnap Prágában.

A cseh védelmi minisztérium biztonsági okokból nem közölte, hogy hány katona tartózkodik Csehországban, illetve mikor és hogyan érkeztek az országba. A cseh parlament november végén hagyta jóvá azt a kormánydöntést, miszerint a jövő év végéig a csehek mintegy 4000 ukrán katona számára biztosítanak speciális kiképzést. A kiképzésre négy egy-egy hónapos szakaszban kerül sor.

Ukrán katonák vannak a Libavá katonai körzetben egy tervezett hadgyakorlaton

– mondta Karel Rehla az iDnes című hírportálnak.

David Jires, a védelmi tárca kommunikációs osztályának igazgatója szerint az ukránok a parlamentben jóváhagyott jövő évi speciális kiképzéseket készítik elő a csehekkel. A prágai védelmi tárca korábbi közlése szerint a cseh hadsereg az ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogja kiképezni. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.

Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival.
A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba -, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.

(MTI)

Oroszország csak olyan országoknak fog kőolajat eladni, amelyek piaci körülmények között működnek együtt vele – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

„Azokba az országokba fogunk olajat és olajtermékeket eladni, amelyek piaci feltételek között fognak együttműködni velünk” – mondta az energetikai ügyekért felelős orosz kormányfőhelyettes.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést.

Az Európai Bizottság szombaton közölte: a G7-országok, az EU tagállamai és Ausztrália megállapodtak abban, hogy hétfőtől 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be a tengeren szállított orosz olajra.

Novak rámutatott, hogy az árplafon bevezetése olyan nem piaci, a hatékonysággal ellentétes eszköz, amely ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival is.  Elmondta, hogy az orosz kormány olyan mechanizmust fog kidolgozni, amely megtiltja a kereskedelmet az olajárak felső határának feltételével.

Mi a gyakorlatunkban nem készülünk ársapka-eszközöket alkalmazni. Most olyan mechanizmusokon dolgozunk, amelyek megtiltják az ársapka-eszköz használatát, függetlenül attól, hogy milyen szintet állapítanak meg

– mondta.

Úgy véljük, hogy egy ilyen beavatkozás további destabilizációhoz, az energiaforrások hiányához és a beruházások csökkenéséhez vezethet. Ez nemcsak az olajat, hanem más, a piacon lévő termékeket is érinthet, és nemcsak Oroszországot, hanem más országokat is érinthet

– tette hozzá az orosz miniszterelnök-helyettes.

(MTI)

Folytatják az előrenyomulást az orosz csapatok a donyecki régióban lévő Artemivszk (Bahmut) város közelében – jelentette ki a vasárnapi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok újabb települések elfoglalásáról nem szólt, de tájékoztatása szerint ezen a frontszakaszon ötvennél több ukrán katona esett el és az ukránok hat páncélozott harcjárműve semmisült meg az elmúlt egy nap alatt.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők visszavert támadási és ellentámadási kísérletek során a donyecki régió déli részén mintegy negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek, “Kupjanszk irányában” több mint hatvan katona, két kisteherautó és további két jármű a veszteségük, “Liman irányában” pedig meghalt vagy megsebesült több mint nyolcvan ukrán katona, és megsemmisítettek egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet is.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 187 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 69 lőállásban lévő tüzérségi egységre mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú, AN/TPQ-37 típusú lövegelhárító radarállomást, egy lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy üzemanyagbázist.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig kilenc drónt, öt HIMARS- és Uragan-rakétát, valamint két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát. Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború óta 337 repülőgépet, 178 helikoptert, 2618 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6983 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 909 sorozatvetőt, 3653 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7463 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást vasárnap a helyi hatóságok, amelyek szerint a találatok következtében Donyeckben legalább két civil megsebesült.

(MTI)

Tiltott vegyi fegyvereket, K-51-es típusú aeroszolgránátokat használnak az ukrán fegyveres erők ellen az országot támadó orosz erők – állította az ukrán haditengerészet vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlés szerint klórpikrin gázt tartalmazó gránátokat vetnek be Ukrajna keleti részén az ukrán erők ellen. A gránátból kiáramló gáz füstje légzési nehézségeket okoz, emiatt az ukrán katonák védőfelszerelésben kénytelenek tartózkodni az állásaikon – tette hozzá a haditengerészet.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó az Eszpreszo televízió műsorában arról beszélt, hogy az időjárás kedvez az ukrán erőknek Szvatove és Kreminna települések irányban. “A közeljövőben kedvező híreket várunk az ukrán fegyveres erők sikereiről” – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy a régióban “partizánok” is segítik az ukrán tüzérséget az ellenség tartózkodási helyének megállapításában.

Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőleg 91 150 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 550 most szombaton. Az orosz erők elveszítettek egy újabb repülőgépet, összesen már 281-et. Ezenfelül az ukrán erők megsemmisítettek 2922 orosz harckocsit, 5892 páncélozott harcjárművet és 1908 tüzérségi rendszert.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napon az ország nyolc megyéjét lőtték az orosz erők, a donyecki régióban az ágyúzások következtében egy helyi lakos meghalt, öt megsebesült.

(MTI)

Ferenc pápa vasárnap bejelentette, hogy a békének kívánja szentelni a szeplőtelen fogantatás december 8-i ünnepnapján mondandó imádságot.

Az egyházfő a vatikáni Szent Péter téren, a vasárnap déli úrangyala imádság után mondott olasz nyelvű beszédében közölte, hogy az idei ünnepnapon Szűz Mária közbenjárására bízza a békéért mondott imát.  Hozzátette, hogy a december 8-i ima „különösképpen a mártír ukrán népért” szól.

Ferenc pápa a háború kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. Egy hónappal a háború kezdete után, március 25-én a Szent Péter-bazilikában bemutatott bűnbánati szertartás keretében felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének.

A szeplőtelen fogantatás hittétele IX. Piusz pápa idején vált egyházi dogmává 1854. december 8-án. Egyik utódja, XII. Piusz pápa 1957-ben az ünnepen ellátogatott a Szeplőtelen fogantatás szobrához, amely Róma központjában, a Spanyol-lépcső szomszédságában található. Attól kezdve a pápák szokásává vált, hogy december 8-án a szobornál mondanak imádságot.

Ferenc pápa a koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben teljesen egyedül, a hajnali órákban kereste fel a szobrot a csoportosulás elkerülése érdekében. A Vatikán még nem közölte, hogy az idén a pápa hívők kíséretében keresi-e fel a szobrot, ahogyan a pandémia előtt volt szokás.

(MTI)

Több mint 500 ukrán településen nem volt áram vasárnap sem, miután az elmúlt hetek orosz támadásai nagymértékben megrongálták az ország elektromos hálózatát – közölte Evhen Jenin, a belügyminiszter első helyettese az ukrán televízióban.

Kijelentette, hogy az orosz erők továbbra is támadják az ország létfontosságú infrastruktúráját. Jelenleg az ország nyolc régiójában 507 településen nincs áramszolgáltatás.

Hozzátette, hogy Harkiv régió a leginkább érintett, ahol 112 falu van elszigetelve. Donyeck és Herszon régiókban több mint 90, Mikolajiv régióban 82, Zaporizzsja régióban 76, míg a luhanszki régióban 43 helyen nincs áram.

Szombaton az ukrán hatóságok ismét arra szólították fel a civileket, hogy a romló életkörülmények ellenére tartsanak ki.  A déli Mikolajiv régió kormányzója, Vitalij Kim a televízióban azt mondta, hogy ki kell tartani, miközben az áramkimaradások naponta többször sötétségbe borítják az ukránok millióit, nem is beszélve a hidegről. A hőmérséklet már több napja fagypont alatt van az országban.

(MTI)

Emmanuel Macron francia elnök szerint a nyugatnak meg kellene fontolnia, hogyan kezelje Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseit, ha Vlagyimir Putyin beleegyezik az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokba.

Macron szombaton sugárzott beszédében azt mondta a TF1 francia tévének, hogy

az egyik alapvető kérdés, amellyel foglalkoznunk kell – ahogy Putyin elnök mindig is mondta – az Oroszország félelme, hogy a NATO közvetlenül az ajtajukig ér, és Oroszországot fenyegető fegyvereket telepít a határra.

Macron szerint fel kell készülni egy esetleges jövőbeli tárgyalásra, és át kell gondolni, hogyan védjék meg a NATO-tagállamokat, és hogyan adjanak garanciákat Oroszországnak. Oroszország és az Egyesült Államok is kijelentette a héten, hogy elviekben nyitottak a tárgyalásokra, bár Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy csak akkor fog beszélni Putyinnal, ha a Kreml vezetője nyitott a háború befejezésére. Ukrajna szerint a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha Oroszország felhagy a támadásokkal és kivonja csapatait.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint egy kutatásból az derült ki, hogy „jelentősen csökken” azok száma, akik támogatják a háború folytatását. Állítólag a közvéleménykutatás a Kreml megbízásából készült, ennek eredményét pedig egy független orosz portál hozta nyilvánosságra.

A felmérés szerint a válaszadók 55%-a támogatná a béketárgyalásokat, és csak 25 százalék szeretné, ha a háborút folytatnák az oroszok. Egy független oroszországi közvéleménykutató hasonló eredményre jutott novemberben, legalábbis ami a béketárgyalásokat illeti, a háború folytatását viszont abban a felmérésben jóval többen, a válaszadók 41 százaléka támogatta.

A The Guardian cikke szerint azért is szeretne a többség béketárgyalásokat, mert a háború sok orosz számára sokkal kézzelfoghatóbbá vált a 2022. szeptemberi részleges mozgósítás óta. Az sem segíti az orosz kormányt, hogy várhatóan jelentős harctéri sikerekről sem tudnak majd beszámolni a következő hónapokban.

Avril Haines az amerikai hírszerzés vezetője arra számít, hogy a háború alacsonyabb tempója megmarad a következő hónapokban is. A Nemzeti Hírszerzés igazgatója úgy fogalmazott, hogy:

már a háború tempójának egyfajta lelassulását látjuk és erre számítunk a következő időszakban is.

Elmondta, hogy az ukrán és az orosz hadsereg is megpróbál majd utánpótlást biztosítani, hogy felkészüljenek a tavaszi időszakra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált arra, hogy az Európai Unió és a G7 csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról. Az intézkedés célja, hogy csökkentse Oroszország olajértékesítéséből származó bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Zelenszkij szerint ez nem nevezhető komoly döntésnek, az ukrán elnök szerint egy „terrorista államnak” ez nem egy nagy ütés.

Csak idő kérdése, mikor kell erősebb eszközöket használni. Kár, hogy ez az idő elveszik

– mondta az elnök. Oroszország többször is kijelentette, hogy nem szállít olajat azoknak az országoknak, amelyek bevezetik a felső határt, és a megállapodásra azzal válaszolt, hogy megismételte: „nem fogadja el” az ársapkát, és még elemzik, hogyan reagáljanak rá.

Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól.