Légvédelmi segélycsomaggal segíti az ukránokat a Kijevbe látogató brit kormányfő

Moszkva és Teherán megegyezett arról, hogy iráni segítséggel orosz földön fognak harci drónokat építeni – írja a Washington Post amerikai és nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva.

A lap szerint erről november elején egyeztek meg erről orosz és iráni tisztségviselők és a két ország már elkezdte a tervek és az alkatrészek szállítását, így hónapokon belül elkezdődhet a gyártás. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy ha Oroszországnak sikerül megszerveznie a folyamatot, azzal drasztikusan megemelheti a viszonylag olcsó, de igen hatékonynak számító harci drónok számát.

Titkosszolgálati források szerint az oroszok augusztus óta mintegy 400 alkalommal hajtottak végre támadást iráni harci drónokkal Ukrajnában, főleg civil célpontok és az energetikai infrastruktúra ellen. A megállapodás egyben azt is jelentené, hogy az oroszok jóval célzottabb támadásokat tudnának végrehajtani, Iránnak pedig gazdasági és politikai előnyöket hozhat.

Példa nélkül állónak és provokatívnak, valamint az EBESZ soros elnöki tisztségével összeegyeztethetetlennek nevezte az orosz külügyminisztérium szombati közleményében Lengyelország döntését, hogy elutasítja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételét a szervezet külügyminiszteri tanácsának december 1-2-án a lengyelországi Lódzban tartandó ülésén.

A moszkvai külügyminisztérium rámutat, hogy az EBESZ-ben 57 tagállam vesz részt szuverén és független államként, a teljes egyenlőség alapján.

Varsó döntése miatt az orosz küldöttséget az ülésen Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó EBESZ-képviselője fogja vezetni – olvasható a nyilatkozatban. A moszkvai külügy annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „minden józanul gondolkodó politikus osztja az orosz fél álláspontját, miszerint az ilyen cselekedetek nem megengedhetőek, és elvi alapon fogják értékelni Varsó döntését”. Ilyen értelmű kéréssel fordult az orosz külügyminisztérium az EBESZ összes tagállamához – áll a nyilatkozatban.

(MTI)

Rishi Sunak brit kormányfő bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió fontos légvédelmi segélycsomagot ad Ukrajnának. A csomagban légvédelmi ágyuk, radarok és drónelhárító berendezések is lesznek, ezen felül pedig fokozzák a humanitárius segítségnyújtást is.

A közleményt azt követően adták ki, hogy Sunak szombaton Kijevben találkozott az ukrán elnökkel. Volodimir Zelenszkij egy Twitter-bejegyzésben megköszönte Sunak segítségét, hozzátéve, hogy „ilyen barátokkal biztosan győzni fogunk”.

https://twitter.com/ZelenskyyUa/status/1593965334259802114?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1593965334259802114%7Ctwgr%5E4e645c8ad19b366ce94de754fad66198ee384a00%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fnov%2F19%2Frussia-ukraine-war-live-kyiv-power-shortages-critical-amid-blackouts-across-ukraine

Az ukrán fővárosba látogatott Rishi Sunak brit miniszterelnök, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Hogy pontosan mi hangzott el a találkozón, azt egyelőre nem tudni, mindössze egy videó került ki róla a brit kormányfő közösségi oldalaira. A találkozóról előzetesen nem tájékoztatták a közvéleményt.

Miután az orosz támadások az ukrán energiahálózat közel felében kárt okoztak, a legnagyobb ukrán magán energiacég vezetője most arra kéri az embereket, hogy aki teheti, ideiglenesen hagyja el az országot. „Ha további három-négy hónapig találnak valamilyen alternatív szállást, az nagyon hasznos lenne a rendszer számára” – mondta a BBC-nek Makszim Timcsenko.

A DTEK Ukrajna energiaellátásának több mint a negyedét biztosítja, vezetője pedig kijelentette, hogy minden egyes orosz támadással megbízhatatlanabbá válik a rendszer. Azzal, hogy csökken a fogyasztás, nagyobb az esély arra is, hogy lesz áram.

Ha alacsonyabb a fogyasztás, akkor a sérült katonákkal rendelkező kórházakban garantált lesz az áramellátás. Vagyis ha az emberek kevesebbet fogyasztanak, vagy távoznak, másoknak is segítenek,

magyarázta Timcsenko.

Oroszország nukleáris atomtöltet célba juttatására kifejlesztett cirkálórakétát lőtt ki Ukrajnában, amit Kijev felett az ukrán légvédelem hatástalanított – idézi az ukrán Defense Express pénteki jelentését a The Jerusalem Post. Mint írják, a rakétára nem volt nukleáris töltet szerelve, ami a lap szerint az orosz precíziós rakéták fogyatkozását jelzi.

Ugyanakkor fenyegető, hogy a KH-55 jelzésű fegyvert vetették be, mert az alapvetően nukleáris töltet célba juttatására fejlesztették ki, a hatótávolsága pedig 2500 kilométer. A jelentés szerint a fegyver bevetése nem feltétlenül azt jelzi, hogy az oroszok atomfegyvert készülnek bevetni, hanem inkább azt, amire a The Jerusalem Post is utalt, miszerint az oroszok fegyverkészletek fogynak, és nehezen tudják pótolni a nagy hatótávolságú rakétákat, így már ilyenekt is bevetnek.

A NATO-tagjelölt Finnország ha felveszik, azon kevés tagállamok egyike lesz, amelynek közös határa van Oroszországgal. Az északi ország bejelentette, 2023-ban 139 millió eurót költ kerítésépítésére Oroszországgal közös keleti határán.

A CNN híre szerint a finn határőrség pénteken közölte

Ha Oroszország csökkenti határellenőrzését, az további nyomást gyakorolhat a finn oldalon az illegális beutazás ellenőrzésére. Finnország nem támaszkodhat az orosz határellenőrzés hatékonyságára.

A tervezett határkerítés 130-260 kilométeres hosszban húzódik majd, ez az Oroszországgal közös 830 mérföld hosszú határnak csak egy része. A kerítéshez megfigyelőállások is lesznek.

A finn határőrség szerint egy ilyen kerítés megépítése várhatóan három-négy évig tart. 2023 tavaszától egy kísérleti szakasz építenek.

Az ukrán főügyészség közlése szerint legalább 437 ukrán gyermek meghalt, és több mint 837-en megsérültek az orosz invázió következtében.

Az ügyészség közleménye – amit a The Guardian szemlézett – szerint a keleti donyecki régió volt a leginkább érintett, 423 gyermek halt meg, vagy sérült meg.

A tisztviselők szerint az adatok „nem véglegesek”, mivel még mindig ellenőrzik az aktív harcok zónáiról, felszabadított területekről és az orosz erők által még megszállt területekről származó információkat.

Pénteken indult az első vonat Kijevből a nemrég felszabadult Herszon városba – írja a CNN.

– Ez a mi győzelmünk! – közölte Kyrylo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon.

A fedélzeten körülbelül 200 utas tartózkodott.

Herszon lakosai nyolc hónapig orosz megszállás alatt éltek, de a múlt héten az ukrán erők visszafoglalták a várost, miközben Moszkva csapatai kelet felé vonultak vissza.

Sok munka van még hátra az alapvető szolgáltatások helyreállításán a városban és a környező régióban, és az ukrán tisztviselők most vizsgálják a városban fogvatartottak által elszenvedett brutalitást és kínzást.

Illia Ponomarenko , a Kyiv Independent munkatársa megosztott egy videót a helyi lakosokról, akik a peronnál várakoznak, hogy üdvözöljék a visszaérkezőket.

The first train coming to Kherson from Kyiv following the liberation day.
Note it how local folks are meeting it! pic.twitter.com/9I9RrDG0ec

— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) November 19, 2022

Magyarország területére 2022. november 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6075 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4087 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség.

Mint írják, a beléptetettek közül a rendőrség 210 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 18-án 128 ember érkezett Budapestre vonattal, közöttük 38 gyermek.

Az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy az orosz erők fegyverarzenáljuk széles skáláját bevetették, hogy megtámadják Ukrajna délkeleti részét, drónokat, rakétákat, nehéztüzérséget és harci repülőgépeket is alkalmazva.

Az Associated Press arról számolt be, hogy a Zaporizzsja régióban – amelynek egy része továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll –, a tüzérség 10 várost és falut bombázott.
A csütörtöki bombázás halálos áldozatainak száma közben 10 főre emelkedett Vilnianszk városában, az áldozatok közül 3 gyerek.

Nikopolban, amely a Dnyeper folyó túloldalán található 40 orosz rakéta rongált meg több sokemeletes épületet, és egy elektromos vezetéket.

Az ukrán főváros „kritikus szintre” került az áramellátás tekintetében, órákig tartó áramszünetek vannak – közölték ukrán tisztviselők az ország energiainfrastruktúráját érő folyamatos támadások közepette.

Az The Guardian az Associated Press jelentése alapján azt írja, az erős tüzérségi és rakétatűz miatt az ország lakosságának 40%-ának maradt áramellátás nélkül a tél beálltával.

Az ukrán villamosenergia-hálózat vezetője szerint a fagyos hőmérséklet további nyomást gyakorol az energiahálózatokra.

Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo vezérigazgatója az ukrán állami televíziónak elmondta:

Az ellenség le akarja rombolni az energiarendszereinket, ezért fel kell készülni az esetleges hosszú áramszünetekre, de olyan protokollt vezetünk be, amely csökkenti az áramkimaradások hosszát.

Kijev már most is „hatalmas problémákkal” – mondta Vitalij Klicsko polgármester az AP-nak. Körülbelül 1,5-2 millió ember – a város lakosságának mintegy fele – időnként sötétségbe borult, amikor a hatóságok egyik kerületről a másikra kapcsolják az áramot – mondta.

Ez egy kritikus helyzet. De hozzátette, hiába Oroszország próbálkozásai, szóba sem jöhet, hogy feladják.