Az ukránok szerint az oroszok miatt a kikötőik csak 25-30 százalékos kapacitással működnek

A mozgósítás első hullámában legalább 200 ezren érkeztek az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erők soraiba, közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálatának közleménye szerint a mozgósítottak első részét minimális kiképzési idővel vagy kiképzés nélkül küldték Ukrajnába az arcvonal stabilizálása érdekében.

A mozgósítottak újabb csoportját a hadműveleti helyzet alakulásának és az állomány felkészültségének figyelembevételével küldik Ukrajnába. A hírszerzés szerint ez alapján a mozgósítás második, harmadik és még további hullámai várhatók.

A hírszerzési főigazgatóság arról is beszámolt, hogy a részleges mozgósítás befejezéséről szóló nyilatkozatok ellenére Moszkva folytatja a behívók kiküldését a katonai szolgálatra kötelezetteknek a lakóhelyükre, illetve a munkahelyükre. Az orosz hatóságok ugyanakkor leállították az úgynevezett mobil mozgósítási pontok munkáját, és felfüggesztették a katonai szolgálatra kötelezettek elleni „razziákat” a közterületeken.

Ukrán titkosszolgálati információk szerint a moszkvai régió gyakorlóterén folytatódik az ukrajnai bevetésre mozgósított személyek képzése. A tisztek és altisztek hiánya miatt a szakaszoktatói és kiképző-oktatói állásokat olyan rang nélküli szerződéses katonák kapják, akik Ukrajna területén szerzett harci gyakorlattal rendelkeznek.

Szeptemberben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt jelentette be, hogy 300 ezer tartalékost mozgósítanak, írja az MTI.

Oroszország egy nukleáris anyaggal megtűzdelt bombával, úgynevezett „piszkos bombával” való állítólagos ukrán fenyegetésről szóló mesét használna arra, hogy még jobban elmélyítse az ukrajnai konfliktust – állította hétfőn egyöntetűen több nyugati ország.

Mint arról korábban már beszámoltunk, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter még vasárnap  beszélt nyugati nyugati kollégáival arról, hogy szerinte Kijev egy úgynevezett „piszkos bomba” bevetését tervezi.

Az MTI hétfőn részletesen ismertette az ezzel kapcsolatos orosz álláspontot. Eszerint Igor Kirillov, az orosz hadsereg radioaktív, vegyi és biológiai anyagokért felelős vezetője hétfőn azt állította, Ukrajna a végső fázisába lépett a „piszkos bomba” elkészítésének. Szerinte provokációról van szó: az ukránok Oroszországot akarják lejáratni – derül ki az MTI hétfői híradásából. Az orosz altábornagy szerint Kijev

„meg akarja félemlíteni a helyi lakosságot, és növelni akarja az Európán keresztül érkező menekültáradatot”.

Az altábornagy hozzátette, egy ilyen radioaktív robbanószerkezet felrobbanása akár több ezer négyzetméteres terület beszennyezését eredményezné. Igor Kirillov beszélt egyúttal arról is, hogy az Egyesült Királyság „kapcsolatokat tart fenn” Kijevvel „a nukleáris fegyverek előállításához szükséges technológiák megszerzésének érdekében”.

Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok külügyminiszterei közös közleményben utasították vissza a gyanúsítást, és megerősítették, hogy támogatják Ukrajnát a támadó Oroszországgal szemben.

Országaink világossá tették, hogy mindannyian elutasítjuk Oroszország átlátszóan hamis állításait, amelyek szerint Ukrajna piszkos bombát készül bevetni saját területén

– közölték.

Tony Radakin brit vezérkari főnök hétfőn Valerij Geraszimov orosz katonai vezérkari főnökkel is beszélt. Ennek során ugyancsak visszautasította Oroszország vádjait – derült ki a brit védelmi minisztérium közleményéből. Az orosz RIA hírügynökség jelentése szerint Geraszimov ezen kívül az USA vezérkari főnökeit tömörítő bizottság elnökével Mark Milley-vel is eszmecserét folytatott, de az nem világos, hogy pontosan miről.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az állítólagos ukrán „piszkos bomba” bevetésének mindenesetre az volna a célja, hogy Oroszországot lehessen hibáztatni a radioaktív szennyezésért.

„A provokáció célja, hogy Oroszországot tömegpusztító fegyver bevetésével vádolják meg az ukrán katonai színházban, és ezzel erőteljes oroszellenes hangulatot keltsenek világban” – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legutóbbi éjszakai beszédében szólt arról, hogy az orosz vád annak a jele:

Moszkva maga tervez ilyen támadást, amiért aztán Ukrajnát fogja okolni.

Ha Oroszország figyelmeztet, hogy Ukrajna készül valamire, az egy dolgot jelent: Oroszország már fel is készült ugyanerre

– mondta Zelenszkij.

Szerinte amikor az orosz védelmi miniszter körbetelefonálta a külügyminisztereket a „piszkos bombáról” szóló mesével, már mindenki jól értette, miről is van szó.

(Reuters / MTI)

Ferenc pápa hétfőn a vatikáni Apostoli Palotában található dolgozószobájában fogadta Emmanuel Macron francia államfőt, és az 55 perces pápai audienciát az ukrajnai orosz háború, a menekültek befogadása és az eutanáziával kapcsolatos franciaországi viták uralták, írja az MTI.

A francia elnök 2017-es megválasztása óta, 2018 és 2021 után, immár harmadszor találkozott Ferenc pápával. A találkozót követően Macron megbeszélést folytatott Pietro Parolin bíborossal, szentszéki államtitkárral, valamint Paul Gallagherrel, a szentszéki államtitkárság külkapcsolatokért felelős titkárával, a „Vatikán külügyminiszterével”.

A Vatikán közleménye szerint valamennyi találkozó középpontjában az ukrajnai konfliktus állt, „kiemelt aggodalommal a humanitárius helyzet iránt”.

A francia államfő egy vasárnapi római konferencián elmondott beszédében állást foglalt az ukrajnai béke mellett, de hangsúlyozta: ez csak akkor valósulhat meg, ha Kijev dönthet az Ukrajnát napra pontosan nyolc hónappal ezelőtt megtámadó Oroszországgal kötendő békemegállapodás idejéről és feltételeiről.

Egy egész nemzedékre szóló feladat lesz Ukrajna újjáépítése, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy a jövendő EU-s tagország az egységes belső piac részévé válhasson – mondta Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben. A kormányfő az 5. német-ukrán üzleti fórumon kiemelte, hogy „minél koordináltabb és átláthatóbb” lesz Ukrajna újjáépítésé, annál nagyobb lesz a magánvállalatok hajlandósága arra, hogy beruházzanak az országban.

Ugyanakkor a befektetők azt is tudják, hogy olyan országba viszik a pénzüket, amely nemcsak jó befektetési környezetet, mindenekelőtt jól képzett és erősen motivált munkaerőt kínál, hanem megszerzi az EU-tagságot

– tette hozzá Olaf Scholz. Aki Ukrajnában végez beruházást, az az Európai Unió jövőjébe fektet be – fogalmazott a német kancellár. Azonban a kijevi vezetésnek is vannak tennivalói, erősíteni kell a jogállamiságot és az átláthatóságot, és „még elszántabban kell küzdeni a korrupció ellen” – mondta Olaf Scholz.

Megérkezett Romániába hétfőre virradóra az a két, páncélos gyalogsági harcjárművekből álló, katonai konvoj, amelyekkel Franciaország erősíti a NATO romániai harccsoportját, Spanyolország pedig további nyolc harci repülőgépet küld Romániába november végén, írja az MTI.

A közúton haladó 36 katonai jármű Nagylaknál lépte át a román-magyar határt és az erdélyi Nagysink felé haladt tovább. Ott állomásozik a francia parancsnokság alatt létrehozott harccsoport (Battle Group Forward Presence – BGFP) derékhada. E harccsoportot a NATO Reagáló Erőinek részeként Romániába vezényelt többnemzetiségű csapatok átminősítése által hozták létre. A román védelmi minisztérium közleménye szerint Franciaország Leclerc harckocsikat is küld Romániába. A haditechnika egy részét vasúton szállítják.

Az úgynevezett Sárkány művelet során tíz katonai konvojt indítanak útnak, amelyek több mint 2000 kilométeres utat tesznek meg a franciaországi Mourmelon-le-Grande támaszponttól Nagysinkig. „Európában nem volt ennél fontosabb logisztikai művelet” az utóbbi három évtizedben, Irak kuvaiti inváziója óta, idézte a román sajtó Francois Goguenheim tábornoknak, a francia szárazföldi erők parancsnokának a Le Figaróban megjelent nyilatkozatát.

A romániai harccsoport a NATO keleti szárnyának biztonságát erősíti, a szövetség védelmi és elrettentő képességét növeli az ukrajnai háború és a fekete-tengeri válság körülményei között

– mutatott rá a bukaresti védelmi minisztérium.

A madridi védelmi tárca közleményére hivatkozva a román lapok arról is beszámoltak, hogy Spanyolország nyolc F/A-18 Hornet típusú többcélú harci repülőgépet és 130 katonát küld romániai szolgálatra, hozzájárulva az Ukrajna elleni orosz offenzívára adott szövetséges válaszlépésekhez. A közlemény szerint Spanyolország múlt héten nagy hatótávolságú légvédelmi radart helyezett üzembe Romániában a Fekete-tenger partján, amely jövő év márciusig, vagy szükség esetén júniusig folyamatos légtérmegfigyelést biztosít a NATO keleti szárnyán.

Támogatásáról biztosította Ukrajnát Catherine Colonna francia, James Cleverly brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn – közölte a párizsi külügyminisztérium a Twitteren.

Rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását Oroszország agressziójával szemben

– szögezték le közös közleményükben a tárcavezetők. Hozzátették: amíg csak szükséges, támogatják Ukrajna erőfeszítéseit területe megvédésére, valamint készek biztonsági, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtani az országnak.

A miniszterek emlékeztetettek: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap a hivatali partnereken keresztül felhívta hazájuk figyelmét annak veszélyére, hogy Ukrajna „piszkos bombát” vethet be saját területén a konfliktus kiterjesztése érdekében. Azonban Párizs, London és Washington egyértelművé tette, hogy visszautasítja ezeket az „átlátszóan hamis gyanúsítgatásokat” – fűzték hozzá. Egyúttal jelezték: elutasítják a hasonló ürügyeket, amelyekkel Moszkva indokot keres az erőszak fokozására.

(MTI)

Ukrajna az RT orosz állami hírtelevízió globális betiltását szorgalmazta vasárnap, miután a csatorna egyik műsorvezetője arról beszélt, hogy vízbe kellene fojtani ukrán gyerekeket. Anton Kraszovszkij egy múlt heti televíziós beszélgetésben mondta azt, hogy azokat a gyerekeket, akik megszállónak tekintik az oroszokat hazájukban, be kellett volna dobni egy erős sodrású folyóba.

Kraszovszkij az orosz sci-fi író, Szergej Lukjanyenko beszámolójára reagált, aki azt mesélte el, hogy amikor 1980-ban először járt az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában, gyerekek azt mondták neki, hogy sokkal jobban élhetnének, ha Moszkva nem szállta volna meg a hazájukat. A műsorvezető hozzátette, hogy akár a házat is rájuk lehetett volna gyújtani. A műsorból a közösségi médiában közzétett részleten az is látszik, ahogy Kraszovszkij nevet azon a beszámolón, amely szerint orosz katonák idős nőket erőszakolnak meg Ukrajnában.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter maga is megosztotta a Twitteren a Kraszovszkijról készült adásrészletet, népirtásra buzdításnak minősítve az elhangzottakat, amiért szerinte a műsorvezetőt bíróság elé fogják állítani.

Azok a kormányok, amelyek még nem tiltották be az RT-t, nézzék meg ezt a videót

– írta Kuleba a Twitteren, hozzátéve, hogy ennek semmi köze a szólásszabadsághoz. Tiltsák be az RT-t világszerte! – követelte a politikus.

A videó megjelenése után pár órával Margarita Szimonjan, az RT főszerkesztője közölte, hogy Anton Kraszovszkijt felfüggesztették az állásából gusztustalan megjegyzései miatt és közölte, hogy a csatornánál senki nem osztja ezeket a nézeteket.

Az orosz hatóságok a megszállt Herszonban továbbra is azt kérik a lakosságtól, hogy hagyják el a várost. Az oroszok napok óta készülnek egy ukrán ellentámadásra. Kirill Sztremouszov, a régió orosz helyettes vezetője szerint kedd óta körülbelül 25 ezer embert evakuáltak Herszonból.

A The Guardian cikke szerint közben a városban maradó férfiakat arra próbálják meg rávenni, hogy csatlakozzanak az újonnan alakult helyi milíciához és védjék meg Herszont. Herszon egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyet Oroszország a múlt hónapban annektált.

Ukrajna közölte, hogy vasárnap hét hajó indult ki kikötőiből gabonával Ázsiába és Európába, miközben azzal vádolta Oroszországot, hogy blokkolja a fekete-tengeri gabonamegállapodás teljes körű végrehajtását. Az ukránok szerint ezért a kikötők csak 25-30 százalékos kapacitással működnek. Ukrajna az egyezmény megújítását kérte, abban azonban nem biztosak, hogy az oroszok is ezt szeretnék, miután Putyin emberei többször is panaszt tettek a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban.

Ukrajna és az Egyesült Államok veszélyes hazugságnak nevezte azt az orosz felvetést, amely szerint Ukrajna „piszkos bomba” bevetésére készül. (A piszkos bomba, vagy Dirty bomb klasszikus értelemben nem nukleáris fegyver, hiszen semmilyen magreakció nem zajlik le benne. A tömegpusztító fegyverek osztályozása miatt viszont ide sorolják. Az alapja egy hagyományos kémiai bomba, amelynek pusztító hatását valamilyen, a kívánt hatástól függő, sugárzó izotóp hozzáadásával növelik meg, amely a robbanást követően szétszóródik az érintett területen.)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a nyugati védelmi főnökökkel folytatott telefonbeszélgetése során fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna esetlegesen ilyen tömegpusztító fegyvert vetne be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap élesen cáfolta ezt az állítást.