Az európaiak aggódnak a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatása miatt, és úgy gondolják, hogy az ipari ágazatoknak, a munkáltatóknak többet kell tenniük a levegőminőség javításáért, valamint a témára vonatkozó nemzetközi, illetve európai megközelítést szorgalmaznak, derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.
Az európaiak aggódnak a légszennyezés által a nyílt vizekben okozott környezetvédelmi problémák, például a savasodás és az algásodás (eutrofizáció) miatt is (83 százalék). A válaszadók csaknem fele (47 százalék) véli úgy, hogy romlott a levegőminőség is az elmúlt tíz évben.
Az Eurobarométer felmérésből kiderült, hogy az európaiak többsége továbbra is rosszul tájékozott a már létező uniós előírásokat illetően, a válaszadóknak csupán kisebb hányada (27 százalék) hallott ezekről. Az uniós levegőminőségi előírásokat ismerő válaszadók nagy többsége (67 százalék) azonban úgy véli, hogy az előírásokat meg kell erősíteni.
Az európaiak nagy többsége szerint a légszennyezést nemzetközi szinten (65 százalék) kellene kezelni, ezt követi az európai és a nemzeti szintű kezelést támogatók (mindkettő 42 százalék), végül pedig a regionális vagy helyi megoldást szorgalmazók (32 százalék) aránya. Jelentős azok aránya is, akik úgy vélik, hogy minden szinten egyidejűleg kell intézkedéseket végrehajtani (19 százalék).
Az európaiak többsége szerint a nagy ipari létesítmények, a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiatermelők, a közigazgatási szervek és a munkáltatók nem tesznek eleget a jó levegőminőség előmozdítása érdekében, a lakosság ezzel szemben kellő erőfeszítést tesz.
A válaszadók úgy gondolják, hogy maguk is többet tettek a kibocsátások csökkentése érdekében idén, mint 2019-ben. A tömegközlekedési eszközök használata, a kerékpározás, illetve a gyaloglás a leggyakoribb módjai annak, amelyekkel az európaiak saját bevallásuk szerint igyekeznek csökkenteni a levegőbe kerülő károsanyag-kibocsátást.
Magyarországon a válaszadók 47 százaléka szerint a levegő minősége az elmúlt tíz évben lényegében ugyanolyan maradt, tíz százalékuk szerint javult, 41 százalékuk szerint pedig romlott.
A levegőbe kerülő károsanyag csökkentése érdekében a magyarok 44 százaléka használt tömegközlekedést vagy kerékpárt, vagy a választotta a gyaloglást a gépkocsi helyett.
A válaszadók 39 százaléka cserélte le régebbi, több energiát fogyasztó háztartási berendezését jobb energiahatékonysági besorolású berendezésre, 27 százaléka jobb szigeteléssel látta el a házát, 21 százaléka átalakította lakása fűtési rendszerét magasabb károsanyag-kibocsátású rendszerről alacsonyabb kibocsátásúra. Kilenc százalék azon magyar válaszadók aránya, akik már elektromos gépkocsit, elektromos motorkerékpárt vagy elektromos kerékpárt vásároltak elsődleges közlekedési eszköz céljára.
