Ha Oroszország abbahagyja a küzdelmet, akkor a háborúnak vége. Ha Ukrajna abbahagyja a küzdelmet, akkor Ukrajnának vége
– így jellemezte a helyzetet az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) miniszteri szintű ülésén Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy az USA továbbra is növelni fogja a Kijevnek adott támogatását. Blinken szerint egy ember választotta ezt a háborút, ezért egyetlen ember tudja ezt befejezni – utalt Vlagyimir Putyin orosz elnökre az amerikai diplomácia vezetője, akinek előadásáról orosz kollégája, Szergej Lavrov demonstratívan távol maradt. (Az anyai ágon magyar származású Blinken édesapja, Donald Blinken, az USA volt budapesti nagykövete egyébként éppen pénteken hunyt el.)
Az amerikai politikus azután beszélt a BT tanácskozásán, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette: részleges mozgósítást rendelt el, hogy feltöltse Ukrajnában megtizedelt csapatait. „Egyelőre nincs biztos adat arról, hogy az orosz mozgósítás hány tartalékost, hány orosz polgárt érint” – mondja az egyik bizonytalansági tényezőről a 24.hu-nak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) tudományos főmunkatársa. A legvalószínűbb, hogy háromszázezer embert hívnak be, de erről is csak az orosz védelmi miniszter kijelentései alapján lehet spekulálni – magyarázta lapunknak a védelempolitikával foglalkozó kutató.
Napvilágot láttak egymillió fő behívásáról szóló hírek is, de ezek igen valószínűtlenek, és ezeket a Kreml is cáfolta. Egy izraeli becslés – amit egyébként a román Adevarul című lap vett észre – szerint Ők többek között a jelenleg harcoló állomány cseréjére lehetnek alkalmasak.
Csiki Varga szerint sem tud jelenleg Oroszország több százezer harcképes katonát egyből a frontra küldeni. Az orosz hadsereg tervezett eljárásrendje szerint ugyanis tavasszal és ősszel zajlik a sorozottak kiképzése. Így a frissen bevethető – de harci tapasztalat nélküli – egységek valóban most végezhettek a kiképzéssel, ezek létszáma azonban csak néhány tízezres. Legfeljebb tehát ők érkezhetnek felkészülten a frontra.
Nekik konkrét harctéri tapasztalat híján elsősorban az eddig elért „vonalak” tartása lehet a feladatuk Csiki Varga szerint. Erre szükség is lehet, hiszen az oroszok hadászati szinten komolynak számító veszteségeket szenvedtek el, amikor szeptember elején az ukránok Harkiv környékén jelentős ellentámadást indítottak és területeket szabadítottak fel. Egyes nyugati források szerint „Hogy a háromszázezres létszámot (ha igaz), hogyan szedi össze Moszkva, az egyelőre nem világos” – jegyezte meg a toborzásról az SVKI munkatársa. Az orosz sajtó szerint tízezren önként jelentkeztek a seregbe szeptember 21-e óta, azt persze nehéz megítélni, hogy ez valóban így történt-e. Olyan videók is napvilágot láttak ugyanis, amelyek szerint orosz rendfenntartók szibériai felsőoktatási intézményekbe vonultak ki, hogy ott összeszedjék a hadköteleseket – ezeknek a videóknak a hitelességét sem lehet azonban ellenőrizni.
Az viszont egyértelmű, hogy menekültek tömegei indultak meg Oroszországból a (részleges) mozgósítás hírére. A finn és a grúz határon óriási kocsisorok torlódtak fel Putyin bejelentése után. Oroszországban a bejelentés után számos helyen volt tüntetés, amit a hatóságok állítólag azzal torolnak meg, hogy a tüntetők egy részét besorozzák a hadseregbe. Összesen körülbelül 1200 letartóztatás történt Putyin bejelentése óta, ami jelzi a lakosság harci moráljának szintjét. Ráadásul a háború ellen tüntetők kényszersorozása sem hat feltétlenül kedvezően az Ukrajnában egyébként is folyamatosan veszteségeket elszenvedő csapatok katonai moráljára. A nyugati sajtó egyébként is tele van olyan hírekkel és videókkal, amelyek szerint az orosz zsoldosok toborzásakor köztörvényes bűnözőket is a soraikba engednek a Wagner-csoport (a hivatalosan szinte nem is létező orosz magánhadsereg) egységei.
Putyin bejelentése ugyanakkor egy dologhoz bizonyosan hozzájárul Csiki Varga szerint: A mostani mozgósítással az SVKI szakértője szerint valószínűsíthető, hogy a háború tavaszig is eltarthat, az „anyagcsata”, a kifárasztó hadviselés ugyanis most új tartalékokat kap.
Az orosz politikai elit a részleges mozgósítással most a „héjáknak”, a keményvonalas katonáknak és ultranacionalistáknak engedett, de ez egy – a háború kitörése óta feltételezhetően folyó – belső vitának csak az egyik állomása lehet a magyar szakértő szerint. A héják már régóta kifogásolják, hogy az oroszok nem elegendő erővel vesznek részt a hadjáratban, és a jelenleg rendelkezésre álló egységekkel nem nyerhető meg a háború.
Putyin tehát kényszerpályán mozog, viszont igyekszik a felelősséget a hadseregre hárítani
– magyarázta Csiki Varga megjegyezve, hogy az orosz propaganda az elnök mozgósításról szóló döntését úgy állítja be, mintha csak a védelmi miniszter, Szergej Sojgu és a hadvezetés kérésének tenne eleget.
Sojgu eddig nem tartozott a „héják” közé, de most Putyin imázsának „megóvása” végett neki kell a felelősséget vállalnia – mondta az SVKI tudományos munkatársa. A mostani részleges mozgósítás azonban aligha oldja meg rövid távon a problémákat, hiszen hónapokba is telhet, mire a friss csapatok (felkészítve, felszerelve) – a tavasszal kiképzett egységeken kívül – megérkeznek a frontra.
Azt pedig talán még az oroszok sem kockáztatják meg, hogy kiképzetlen, kényszersorozott állományt küldjenek ősszel az ukrajnai lövészárkokba.
Ráadásul nem is feltétlenül a lövészárkokban, azaz a gyalogosoknál van csupán hiány. (Merthogy ott bizonyosan van „foghíj”, ezt a Harkiv környéki pusztaságokban végrehajtott gyors ukrán előrenyomulás bizonyította.) Waldemar Skrzypczak tábornok, a lengyel szárazföldi erők korábbi parancsnoka szerint a részleges mozgósítás amiatt volt létfontosságú az oroszoknak, hogy megelőzzék a katasztrófát a fronton, és ez volt az egyetlen lehetőségük annak elhárítására, hogy az ukránok északkeletről és nyugatról bekerítsék a középen támadni próbáló putyinista alakulatokat.
Az izraeli, a román és a lengyel sajtóban napvilágot látott hírek szerint az orosz erőknek légideszantosokra, ejtőernyősökre, illetve harckocsizókra van leginkább szüksége, tehát jól kiképzett katonák kellenének. Egyelőre ezért inkább gyors megoldásként Szíriából vezényelnek haza – illetve az ukrán frontra – speciális egységeket az oroszok.
Sőt, amerikai források szerint a páncélos eszközök közül sem biztos, hogy mindegyik bevethető az orosz oldalon. Egyelőre nehezen felmérhető, hogy abból a körülbelül ezer harckocsiból, amit eddig veszíthettek a putyinisták, mennyi volt korszerű harceszköz, és mennyi régi technika, amit csak feláldoztak az orosz tábornokok.
A hadfelszerelés és a mozgósítás Csiki Varga szerint azonban csak az egyik része a konfliktusnak.
Ez azért lenne aggasztó, mert így elképzelhető, hogy az orosz védelmi doktrínát is kiterjesztik ezekre a területekre. Márpedig az Oroszország területének védelmére alkalmazható katonai doktrína tartalmazza a nukleáris opciót is, azzal a kitétellel, hogy a nukleáris fegyver olyan eszköz, amelyet Oroszország létének fenyegetése esetében vethetnek be. Erről viszont esetünkben tényszerűen nincs szó, hiszen Oroszország az agresszor, aki megtámadta és megszállta szomszédját, bár az orosz értelmezés ettől eltér.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pénteken arra utalt a CNN szerint, hogy ha a népszavazást tartó régiók az Oroszországhoz való csatlakozást választják, akkor a „ratifikációs eljárás” gyors lesz, és „egész hamar” az Orosz Föderáció részeivé válhatnak ezek a térségek. Amikor megkérdezték arról, hogy ez azt jelenti-e, hogy amennyiben Ukrajna megpróbálná visszafoglalni ezeket a területeket, azt az orosz terület elleni támadásnak tekintenék-e, akkor Peszkov azt válaszolta: „Természetesen.”
Csiki Varga szerint az atomháború esélye továbbra is alacsony, de a háború elhúzódása egyre inkább feltételezhető. Éppen ezért a harcoló felek szeptemberben gyakorlatilag már a télre készülve jártak el: az őszi-téli időszak nagy részében ugyanis járhatatlan a terep Ukrajnában az esőzések és a havazások miatt. A terepen sárba ragadó járművek így az országutakra szorulhatnak vissza, ami nagyon megnehezíti a nagyobb offenzívákat. Az ukránok amiatt az „utolsó pillanatban” hajtották végre a Harkiv környéki felszabadító akcióikat szeptember elején, amikor a manőverezőképességük még a „csúcson” járt.
Télen az utak és a földek megfagynak ugyan, és a terep ismét járható lesz a nehézfegyverek számára is, a támadó alakulatoknak így sem kedvez: a növényzet hiánya miatt az álcázott, fedett mozgás ugyanis nehezebb.
Az oroszok a télre is készülve rombolják az ukrán infrastruktúrát, a lakosságot akarják megtörni a vízierőművek, a közüzemi létesítmények, a fűtő- és erőművek bombázásával. Bár a Harkiv környéki ukrán hadi sikerek után ezek az akciók alighanem még a bosszú jegyében születtek.
Nehéz tél elé néz tehát Ukrajna, de valószínűleg Kelet-Közép-Európa is, hiszen az orosz stratégia egyik tudatos és szándékos eleme az infrastruktúra rombolása, ami Európában is tovább fokozhatja a gázhiányt, és tovább növelheti a már amúgy is az egekben járó gázárakat. Az európai lakosság elbizonytalanítása, az ukránok támogatásának gyengítése pedig alapvető orosz érdek.
A tél tehát sok mindent eldönthet Csiki Varga szerint és nemcsak a fegyverzetek különbsége miatt – egyre inkább a mennyiség (Oroszország) küzd a minőséggel (Ukrajna). A tél és az infrastruktúra problémái elsősorban az ukrán civil lakosságot sújtja majd. Ugyanakkor a részleges mozgósítás az orosz lakosság számára is kézzel foghatóvá teheti a háborút. Arról a hetvenmillió emberről van itt többek között szó, akik az amerikaiak iraki beavatkozása után, a 2000-es évek eleje óta megemelkedett olajárak miatt, a megugró orosz állami bevételekből részesedve kiemelkedtek a mélyszegénységből. Ők azok Csiki Varga szerint, akik Putyin rendszerének társadalmi bázisát adják. Ha most az ő életszínvonalukat nem tudja megőrizni az orosz vezetés, illetve az ő fiaikat küldik az ukrán harcmezőkre, akkor komoly belpolitikai problémákkal szembesülhetnek a Kreml legfőbb irányítói – összegzett a védelempolitikai szakértő.
