Nagyvilág

Peking szerint elkerülhetetlen az országegyesítés Tajvannal

Daniel Ceng Shou Yi / AFP
Daniel Ceng Shou Yi / AFP

A szárazföldi Kína és Tajvan egyesítése mellett állt ki szerdán a pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője, ám kiemelte, hogy a kommunista ország ezt a Makaóban és Hongkongban is bevezetett „egy ország, két rendszer” elve alapján képzeli, írja az MTI.

Pekingi sajtótájékoztatóján Mao Hsziao-kung leszögezte:

Kína mindent megtesz saját területe védelmében, az országegyesítést pedig elkerülhetetlennek nevezte. Mindazonáltal hozzátette, Peking tiszteletben tartaná Tajvan eltérő társadalmi berendezkedését, beleértve a vallásszabadságot is.

Kína mindent megtesz annak érdekében, hogy békésen valósítsa meg az országegyesítést Tajvannal – jelentette ki.

Az „egy ország, két rendszer” elve Teng Hsziao-ping, a Kínai Népköztársaság reformer vezetőjének nevéhez fűződik. A Kínai Népköztársaság már 1981-ben is tett hasonló ajánlatot Tajvannak, melynek értelmében a sziget nagyfokú autonómiát élvezne: a pekingi kormány nem szólna bele a helyi ügyekbe, megőrizhette volna haderejét, emellett fennmaradt volna társadalmi-gazdasági berendezkedése, életstílusa, jogrendszere, önálló pénzügyei, és továbbra is saját maga intézhette volna gazdasági és kulturális kapcsolatait más országokkal. Tajvanon azonban ezt vonakodtak elfogadni, amelyhez a mai napig tartják magukat. A tajvani elnök Caj Jing-ven szerint a hongkongi zavargások jól mutatják, hogy a modell kudarcot vallott.

Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta független kormánya van. Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Kapcsolódó
Sürgeti az idő Kínát, hogy Tajvan bekebelezésével lezárja a „nemzeti szégyen évszázadát”
Október óta napi rendszerességgel sérti meg a Kínai Népköztársaság Tajvan légvédelmi zónáját.

Hongkong 1997-ben került vissza Kínához Nagy-Britanniától. Jóllehet Peking ígéretet tett arra, hogy kiterjedt autonómiát biztosít a városnak, a Kína által 2020-ban bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény érvénybe léptetése után a nemzetközi közvélemény aggodalmát fejezte ki Hongkong státusza és a hongkongi ellenzék helyzete kapcsán.

Kína 2005-ben fogadta el Tajvannal kapcsolatban az úgynevezett elszakadás elleni törvényt, amely kimondja, hogy amennyiben Tajvan bármilyen lépést tenne a függetlenedés irányába, vagy a békés újraegyesítés lehetőségei végképp kimerülnek, Kínának minden szükséges intézkedést meg kell tennie az ország szuverenitásának és területi egységének védelmében.

Kína és Tajvan között azt követően újult ki a feszültség, hogy Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnöke augusztusban látogatást tett a szigeten.

A házelnök után több más amerikai küldöttség is Tajvanra látogatott, köztük képviselők és Arizona állam kormányzója. A kínai hadsereg válaszul eddigi legnagyobb hadgyakorlatát rendezte meg a sziget körüli vizeken, és ennek során rakétákat is kilőtt. Tajvan a manőverekben egy kínai invázió előkészületeit gyanította.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik