Tüntetők
Az ellenérzések II. Erzsébet halálát követően a múlt hét szerdától kezdtek felerősödni, amikor több tüntetőt is letartóztatott, figyelmeztetett a rendőrség, mert bekiabálásaikkal, molinóikkal megkérdőjelezték a monarchia intézményét.
Skóciában aznap a gyászmenetnél két férfit tartóztattak le, mert „megzavarták a békét”, egyikőjük az lehetett, akit a tömegből gyászolók rángattak ki, majd rendőrök vezettek el, miután András herceg kocsijánál azt ordította: „te beteg öregember” (András herceget korábban szexuális visszaéléssel vádolták).
Még ez előtt, vasárnap tartóztattak le Edinburgh-ben, a királynő ravatalának helyet adó Szent Egyed-katedrálisnál egy nőt, aki III. Károly királlyá nyilvánítása ellen tiltakozott. A nőnél egy „Bassza meg az imperializmus, töröljék el a monarchiát” feliratú tábla volt.
A nőt képviselő Global Majority Vs. Campaign csoport utána úgy nyilatkozott:
A monarchia eltörlésére való felszólítás egyidős a monarchiával, a szólásszabadság sarokköve Nagy-Britanniában.
Londonban egy ügyvéd klímaaktivista egy fehér lapot tartott fel, őt azzal fenyegette meg egy rendőr, hogy a közrendről szóló törvény alapján letartóztatja.
Közölte velem, hogyha azt írom rá, hogy »Nem az én királyom«, akkor a közrendről szóló törvény értelmében letartóztathat, mert valakit sérthet ez a kijelentés
– írta a Twitter-oldalán Paul Powlesland. Egy nőt, aki ezt a feliratot tartotta fel Londonban, le is tartóztattak. Powlesland azt is hozzátette:
Az rendben van, hogy ez most a királynő csendes gyászának az időszaka, de hogy ezt arra is használják, hogy bebetonozzák Károly királyságát, és hogy tiszteletlenségnek nyilvánítsanak minden ellenvéleményt, az gyalázatos.
Oxfordban is letartóztattak egy embert, ő azt kiáltotta a királlyá nyilvánítás közben: „Ki választotta őt meg?” A történelemtanár Symon Hill a templomból sétált haza, mikor véletlenül belefutott az eseménybe, többen is azt mondták neki, hogy fogja be, mire azt a választ adta, „a beleegyezésünk nélkül kényszerítettek ránk államfőt”.
A letartóztatások számához képest jóval több tüntető jelent meg az utcákon Nagy-Britanniában, bár így is csupán egy kisebbségről van szó. A rendőrség fellépése, és a sokk után azonban egyre inkább lehet hallani a kritikus hangokat is.
Kirúgások
Még el sem temették Erzsébetet, de a Buckingham-palotába költöző Károly eddigi otthonául szolgáló Clarence House-nál a személyzet 100 tagját kirúghatják. A Clarence House alkalmazottai közül egyesek évtizede szolgálnak a háznál, és éppen éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy minden rendben menjen a trónra lépésnél. Az elbocsátásukról szóló hírt a Szent Egyed-katedrálisban, a királynőért tartott előző heti istentiszteleten tudták meg. Az érintettek között vannak titkárok, pénzügyisek, a kommunikációs stáb tagjai, valamint háztartási alkalmazottak is, közülük azonban csak azok maradnak – tudatta a személyzettel Sir Clive Alderton, a király főtanácsadója –, akik „közvetlen, közeli, személyes” kapcsolatban állnak Károllyal és Kamillával. Végleges döntés csak a napokban várható, de a ház sajtószóvivője azt ígéri, akár a királyi háztartáson belül, külső állásokban is segítséget nyújtanak a kirúgottaknak, akik a törvényi minimumot meghaladó végkielégítést kapnak.
Elvileg a Clarence House bezárja a kapuit, de ez egyáltalán nem biztos még, mert a királynő londoni otthonául szolgáló Buckingham-palota csak egy része lakható jelenleg a renoválások miatt, másrészt Károly állítólag nem is nagyon kedveli, ezért csak hivatalos célokra használná, és továbbra is a Clarence House-ban élne.
Összesen 101-en dolgoznak itt teljes munkaidőben: 31-en Károly titkárságán, nagyjából ugyanennyien a pénzügyi osztályon, a kommunikációs irodán 12-en. A háztartási személyzet 28 főből áll: négy szakács, öt házvezető, három inas és öltöztető és néhány komornyik alkotja a csapatot.
Kérdés, hogy mi lesz most a királynő többi rezidenciájával és a személyzetükkel.
Örökség
Az államforma ellenzésén túl komolyabb nemtetszést válthat ki az örökösödés is, hiszen Károly nem csak a trónt örökölte meg, hanem anyja vagyonát is.
Hogy pontosan mennyit, nem is tudni. Egy brit állampolgár esetében a végrendeletet nyilvánosságra hozzák, hogy a bíróság is megerősíthesse azt, de a királyi család esetében ez nem szükséges. Nem történt ez meg Fülöp herceg tavalyi halála után sem, aki görög „pénztelen menekültként” érkezett Nagy-Britanniába, hogy aztán 10–30 millió font (4,5–13,5 milliárd forint) maradjon utána. Nem hozták nyilvánosságra a végrendeletét, nehogy veszélyeztessék az uralkodó és más közeli hozzátartozó „méltóságát és hírnevét”.
Ebbe beletartozik egyebek mellett a
- Balmoral és a Sandringham-kastély,
- számos autó,
- egy 100 lovas ménes,
- 100 millió font értékben részvények,
- valamint egy művészeti (benne a világ egyik legnagyobb rajzgyűjteménye Leonardo da Vincitől) és egy bélyeggyűjtemény (utóbbi értéke 100 millió font körül lehet).
Az persze nehéz kérdés, hogy mindebből pontosan mi is az övék, és mi a brit nemzeté, a királyi család szóvivője például korábban úgy nyilatkozott, hogy a művészeti gyűjteményt csak a nemzet megbízottjaként kezeli az uralkodó. Korábban még nem volt szó a Crown Estate-ről sem – a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő független holdingról –, amit a királyi család véleménye szerint az uralkodó csak kölcsönbe adott az államnak, és ezért is kap belőle éves apanázst a család. Ezek pontos jogi helyzete egyelőre nem tisztázott, mindenesetre a Crown Estate nyereségének negyede a királynőt illette, ami több mint 100 millió euróra rúgott az utóbbi időben. Igaz, ebből finanszírozzák a felújításokat, például a 775 szobás Buckingham-palotáét is.
És nem csak a méret a lényeg, hanem az is, hogy ebben is kivételt képez a királyi család:
Ez a szabály egyébként nem is olyan régi, 1993-ban hozták meg az akkori miniszterelnök, John Major kezdeményezésére. Ő akkor ezt azzal magyarázta: meg akarják akadályozni, hogy a királyi család vagyona széthulljon az egymást követő generációk alatt, az ugyanis „megváltoztatná az intézmény jellegét, amit ebben az országban kevesen fogadnának örömmel.” Vagyis ahhoz, hogy betölthesse a szerepét, nem szabad függenie a kormányzat költségvetésétől. Másrészt azzal magyarázták, hogy a királynő a vagyonát nem magánszemélyként tulajdonolja.
Cserébe Erzsébet vállalta, hogy jövedelemadót és tőkenyereségadót is fizet. Ezt vélhetően Károly is vállalni fogja.
Nacionalisták
Nem csak a szavazók fejthetik ki ellenérzéseiket most, hanem a választott képviselők is. Bár erre eddig nemigen volt próbálkozás. Furcsa a helyzet, hiszen Erzsébet 70 évig uralkodott, személyében ő volt a „főellensége” mind a skót, mind az északír függetlenségpártiaknak.
Ezen a fronton egyelőre még mindig a gyász a fő motívum. Erre mutatott példát Alex Maskey, Belfast korábbi polgármestere, az észak-írországi nemzetgyűlés jelenlegi elnöke is, ahová a nacionalista Sinn Féin képviselőjeként jutott be, és aki az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) katonai szervezet tagjaként a börtönben is ült korábban. Az IRA felelős Károly egyik felmenője, egyúttal szeretett mentora – nem mellesleg Vilmos herceg kisebbik fia névadója –, Lajos Ferenc herceg elleni halálos merényletért. Most pedig az új király szomorú félmosollyal vette tudomásul, hogy Maskey azt mondta neki, „nyugodjék békében” Erzsébet.
Maskey most nem mondhat rosszat, mert azzal szavazókat veszítene, és messzebbre sodródna a római katolikus republikánusok álma, az egyesült Írország. Ráadásul Károly korábban sokat ügyködött már Észak-Írországban, 19-szer járt itt látogatóban.
2015-ben már kezet rázott a Sinn Féin, az IRA politikai szárnyának vezetőjével, Gerry Adamsszel, aki ugyan még nem kért bocsánatot Károly bácsikájának a meggyilkolásáért, viszont tavaly, Fülöp herceg halálakor a párt jelenlegi vezetője, Mary Lou McDonald már megtette a mérföldkövet jelentő kijelentést:
Természetesen sajnálom, ami történt.
Károly a múlt héten találkozott Michael D. Higginsszel, Írország elnökével is, majd beszélt a párt elnökhelyettesével, Michelle O’Neill-lel is. Neki viszonozta McDonald gesztusát azzal, hogy megdicsérte az „ügyes és találékony” pártjukat.
A másik kérdés Skócia, ahol egy 2020-as felmérés szerint a 16 és 34 év közötti válaszadók 70 százaléka támogatta a Nagy-Britanniától való elszakadást, májusban pedig egy másik kutatás szerint a skótok egyharmada tartotta úgy, hogy Erzsébet uralkodásának vége lenne a megfelelő idő a monarchia felszámolására és a köztársaság kikiáltására (Nagy-Britannia egészében csak a válaszadók negyede gondolja így).
Bárki, aki követte a skót politikát az elmúlt 30 évben, ismeri azt a gondolatot, hogy a királynő halála lehet az utolsó szög a monarchia koporsójában. Határozottan van egy olyan aggodalom, hogy ez megtörténhet
– nyilatkozta Alan MacDonald, a Dundee Egyetem skót történelemmel foglalkozó professzora a Time-nak. A függetlenségpártiak egy magasrangú tanácsadója szerint Erzsébet halála lökést ad nekik, mert míg a királynő népszerű volt még Skóciában is, Károly nem az.
Ugyanakkor a skót függetlenséget támogató, ahhoz újabb népszavazás kiírását célul kitűző Skót Nemzeti Párt (SNP), amely az ország első miniszterét, Nicola Sturgeont is adja, alapvetően úgy van vele, ha el is szakadnának, megtartanák a monarchikus államformát.
Ahogy ez a nemzetközösségi királyság többi tagjánál korábban bekövetkezett. Az összesen 15 ország között, melyeknek még mindig a brit uralkodó az államfője, olyanokat találunk, mint Kanada, Jamaica vagy például Új-Zéland. Utóbbi miniszterelnöke, Jacinda Ardern mondta azt, hogy Erzsébet halála után érthető lesz a kérdésfeltevés, de nem azonnal.
Azt nem hiszem, hogy gyorsan és hamarosan eljön »a köztársaság ideje«, de valószínűleg még az én életemben.
Antigua és Barbuda viszont Erzsébet halála után jelentette be, a következő három évben népszavazáson döntenek arról, köztársasággá válnak-e.
