Európa története válságok sorozatán keresztül alakult. Amikor a modern kori történelem során Európa válaszút elé ért, mindig azt az utat választottuk, amely közelebb hozott minket egymáshoz. Ezzel a stratégiával vészeltük át a legsúlyosabb nehézségeket, az intézményeink pedig választ találtak az emberek aggályaira és érezhetően javították az életszínvonalat. Az európai doktrína az együttműködést következetesen a verseny elé helyezi. Ez a gondolatrendszer jólétet, erős demokráciákat teremtett, és az egyéni szabadságjogok mindenek feletti védelmét garantálja. Csak az elmúlt néhány évben bankcsődökkel, államadósság-válságokkal, migrációs nyomással, majd egy korábban soha nem tapasztalt világjárvánnyal kellett megbirkóznunk. Mindez pedig csak szorosabbra fűzte az európai országok közötti kapcsolatot, és Európa még erősebbé vált.
Ezt az egységet most a közvetlen közelünkben zajló háború, a minden eddiginél magasabb infláció, az energiaárak példátlan megemelkedése, a folyóink kiszáradását és erdőink felégését okozó éghajlati katasztrófa, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága és a gyorsan kibontakozó megélhetési válság együttese teszi keményen próbára.
Európának ezért ismét bizonyítania kell. Európának ismét meg kell találnia a választ. Ismét össze kell fognunk. Európának ismét alkalmazkodnia kell a helyzethez. Az Európai Parlament pedig ismét készen áll arra, hogy betöltse feladatát.
Egyre többe kerül fűteni az otthonainkat, megsokasodtak a vállalatok nehézségei, és a tankolás is egyre drágább. Az infláció miatt az árak tartósan magasak. Mindezt tudjuk. De akkor kell legeltökéltebben és leghatározottabban helyt állnunk, amikor a legnagyobb nyomás nehezedik ránk. Az elméletek Európájának most a gyakorlatban is vezető szerepet kell betöltenie. Gyorsan, határozottan és bátran. Európának megoldást kell találnia a kihívásokra, legyen szó a megélhetési költségekről, a villamosenergia-árakról, az éghajlatváltozásról, a honvédelemről, az élelmezésbiztonságról vagy Ukrajna támogatásáról. Az egyetlen út az egység.
Európa többre hivatott. Ez az az egyértelmű üzenet, amely 2022 májusában az Európai Parlamentben az Európa jövőjéről szóló, egy évig tartó polgári konferencia végkövetkeztetéseként hangzott el.
Az Európai Bizottság elnöke a következő napokban javaslatokat terjeszt elő az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében.
Az Európai Parlament szerint a polgárok által felvetett alapvető kérdéseknek központi szerepet kell kapniuk ezekben a javaslatokban.
Átfogó biztonsági és védelmi uniót kell létrehoznunk. Át kell alakítanunk a biztonsági és védelmi eszközeinket és infrastruktúráinkat. Az Ukrajna elleni brutális, törvénytelen és indokolatlan invázió jelzi, hogy a világ mennyit változott február óta. Jobban ki kell használnunk védelmi költségvetésünket, és el kell kerülnünk a párhuzamosságokat a páneurópai védelmi kapacitások terén – a NATO-t ki kell egészítenünk, nem versenyeznünk kell vele.
Másodszor, foglalkoznunk kell Európa energetikai ellenállóképességével és autonómiájával. Csökkentenünk kell a megbízhatatlan beszállítóktól való függőséget. Ehhez kapcsolódnak azok az azonnali intézkedések, amelyekkel a villamos energia drágulásának hatásait tompíthatjuk. Sürgősen foglalkoznunk kell a családokat Európa-szerte sújtó áremelkedésekkel, erre már csak a politikai stabilitás biztosítása érdekében is szükség van. Ugyanakkor továbbra is teljesítenünk kell ambiciózus éghajlat-politikai céljainkat, és gyorsabban kell haladnunk az energetikai és zöld átállással.
Harmadszor, a világjárvány hiányosságokat tárt fel a tagállamok egészségügyi ellátórendszereiben. Az Európai Parlament bevezetné az egészséghez való uniós jogot. Ami a vírusok terjedésének korlátozását vagy a speciális kezelésekhez való hozzáférés megkönnyítését illeti, a megoldás gyakran a határokon átnyúló jobb együttműködésben rejlik.
A nagyobb erőfeszítés nem történhet további ráfordítás nélkül. Korszerűsítenünk kell az uniós költségvetést ahhoz, hogy a növekvő problémahalmazra határozottabb választ adhassunk. Az uniós büdzsének ellenállóbbnak kell lennie a válságokkal szemben, és dinamikusabban kell reagálnia a változó vagy váratlanul felbukkanó feladatokra.
Az elkövetkezendő hónapok embert próbálóak lesznek, de már bizonyítottuk, hogy a problémára koncentráló elszántsággal az európaiak jól meg tudnak küzdeni a nehézségekkel. Az európai együttműködés és integráció az egymással való szolidaritás iránti vágyból fakadt a második világháború után, hogy közösen tudjuk leküzdeni a nehézségeket. Európa magabiztosan állíthatja, hogy képes megbirkózni a nagy horderejű nehézségekkel. Már bizonyította erejét.
Ez Európa nagy pillanata. Többek lehetünk – együtt.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke
