Már negyven települést foglaltak vissza az ukránok a harkivi régióban

Vasárnap este Harkiv város több kerületében megszakadt az áramellátás, a polgármester szerint az orosz erők mértek csapást infrastrukturális objektumokra, közben több megyéből is áramszünetet jeleztek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint helyi lakosok számoltak be arról, hogy Harkiv több kerületében nincs áram és vezetékes víz sem. Később Ihor Terehov polgármester közölre, hogy az oroszok megtámadtak egy infrastrukturális létesítményt Harkivban.

A légicsapás következtében a város számos részén elment az áram. Ugyanezen okból nincs víz az érintett kerületekben, mert a szivattyúk nem működnek. “Ez az orosz agresszor aljas és cinikus bosszúja azért, mert hadseregünk sikereket ért el a fronton, különösen a harkivi régióban” – írta Terehov. A megye több más településéről is jeleztek áramszünetet, így Lozovából és Derhacsi térségéből is.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó megerősítette, hogy az orosz erők mértek csapást létfontosságú infrastrukturális létesítményekre.

A Szuszpilne hírportál beszámolója szerint a szomszédos megye székhelyén, Poltavában is több kerületben elment az áram és nincs vezetékes víz sem. Ugyancsak áramkimaradást jelentettek a Donyeck megyei Kramatorszkból. Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elektromos hálózat teljesítménye az egész régióban instabil.

Valentin Reznyicsenko Dnyiporpetrovszk megyei kormányzó úgyszintén arról számolt be, hogy régiójának több városa és kistérsége áram nélkül maradt az orosz támadások miatt.

Az Ukrajinszka Pravda szerint még az oroszországi Belgorodban is jeleztek elektromos problémákat. A hírportál hozzáfűzte, hogy vasárnap este Ukrajna egész területén – Krím félsziget kivételével – mindenütt megszólaltak a légvédelmi szirénák.

(MTI)

Az ukrán erők már több mint negyven települést szabadítottak fel a harkivi régióban – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó vasárnap egy sajtónyilatkozatban, amelyet hivatalának sajtószolgálata is közzétett internetes oldalán.

A tisztségviselő hozzáfűzte, hogy „valójában sokkal több a felszabadított település, csak ez az adat nem közölhető, tekintettel az ukrán hadsereg folyamatban lévő hadműveletének érdekeire”.

Felszabadítottuk területeink jelentős részét a csuhujivi járásban, Kupjanszk és a Balaklija térségében. Egységeink benyomultak Kupjanszkba, az izjumi járás településeinek felszabadítása pedig folyamatban van. Összességében északi, északkeleti irányban fegyveres erőink tartják pozícióikat. Az ellenség folyamatosan próbálja támadni őket, megpróbál áttörni, mindenféle fegyverrel: légi csapásokkal, rakéta-sorozatvetőkkel, ágyútüzérséggel támad

– fejtette ki Szinyehubov.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zeleszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében még harminc visszafoglalt Harkiv megyei településről beszélt.

A hírportál arra is emlékeztetett, hogy szombaton az orosz erők elhagyták Izjum városát és több települést a harkivi régióban.

Vadim Krohmal, Kupjanszk polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy vasárnap délelőtt az orosz erők lőtték a városnak azt a felét, amely már teljesen ukrán ellenőrzés alá került. Elmagyarázta, hogy Kupjanszkot az Oszkil folyó két részre osztja.

Ma a jobb parton, ahol a város központja van, a helyzet nem könnyű, de már teljesen hadseregünk ellenőrzi. Ami a bal partot illeti, ott még vannak apró kérdések. A terület megtisztítása még tart.

– fogalmazott a városvezető. Szavai szerint a város jobb partja ellen hajtottak végre támadást az orosz erők, és közvetlenül a civil lakosokra lőttek.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében megerősítette, hogy Harkiv megyében az orosz csapatok gyors tempóban hagyják el állásaikat, és az általuk megszállt területek mélyére vagy Oroszország területére „menekülnek”. A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy az oroszok a dél-ukrajnai Herszon megyében is több településnél visszavonultak. Független forrásból a harctéri jelentéseket nem lehet ellenőrizni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben egy francia lapnak kommentálta Emmanuel Macron francia elnök felhívását arra, hogy Kijev „tartsa nyitva” a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: Putyinnal a tárgyalások legjobb színtere a csatatér.

Macron elnöknek joga van eldönteni, kivel beszél. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a Putyinnal való megbeszélések legjobb helye a csatatér

– fogalmazott Kuleba. Szerinte az orosz elnökkel folytatott telefonos megbeszélések nem hoznak eredményt.

Nincs értelme, mert hazug, és azt hiszem, hogy Emmanuel Macron tudja ezt. Emlékszem, milyen rendkívüli erőfeszítéseket tett a háború előtt a konfliktus megelőzése érdekében. Semmi sem utal arra, hogy Putyin azóta meggondolta volna magát, vagy készen állna a tárgyalásokra

– fejtette ki az ukrán miniszter.

Kuleba ugyanakkor egyetértett a francia elnökkel abban, hogy Ukrajna “a megfelelő időben” tárgyalások útján békét köthet Oroszországgal.

Bármely háború diplomáciával végződik. De még meg kell látnunk, milyen feltételekkel közelítjük meg ezt a pillanatot: győztesként vagy vesztesként, mert ez számít. Mi a győztes pozíciójában akarunk tárgyalóasztalhoz ülni, és ez a csatatéren dől el

– mondta.

(MTI)

Katasztrofális következményekkel járhatnak a zaporizzsjai atomerőmű elleni rendszeres ukrán támadások, Kijevre befolyást kell gyakorolni a befejezésük érdekében – közölte vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a francia kezdeményezésre létrejött eszmecsere során Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőmű létesítményei, köztük a radioaktívhulladék-tároló elleni rendszeres ukrán támadások katasztrofális következményekkel járhatnak. Tájékoztatta Macront azokról az intézkedésekről, amelyeket orosz szakemberek tettek az erőmű fizikai védelmének biztosítása érdekében, és hangsúlyozta, hogy befolyást kell gyakorolni a kijevi vezetésre az erőműre mért csapások azonnali leállítása érdekében.

Az orosz államfői hivatal szerint összességében a vezetők „részletes és őszinte eszmecserét folytattak az ukrajnai helyzetről”, különös hangsúlyt fektetve a zaporizzsjai atomerőmű biztonságával kapcsolatos kérdésekre. A felek kifejezték készségüket a létesítmény körül kialakult helyzet ügyében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) részvételével zajló, politikamentes együttműködésre. Putyin arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán fegyveres erők a nyugati országok által szállított fegyverekkel folytatják a Donyec-medence városai polgári infrastruktúrájának célzott és tömeges lövetését, amit a civil lakosság megszenved.

Putyin azt is hangoztatta Macronnak, hogy az Ukrajnából exportált gabonának elsősorban a rászoruló országok igényeit kellene kielégítenie. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy az Európai Bizottság ne gördítsen akadályokat az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágya afrikai, közel-keleti és latin-amerikai piacokra való szállítása elé.

A két elnök megállapodott a párbeszéd különböző szinteken való folytatásában, beleértve a miniszterit is. Putyin és Macron legutóbb hosszú szünet után, augusztus 19-én beszélt telefonon egymással, ugyancsak a francia fél kezdeményezésére. A francia államfő szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott eszmecserét.

(MTI)

Az ukrán csapatok folytatják az Oroszország által megszállt területek felszabadítását: szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is elkezdtek haladni, és már ötven kilométerre vannak az ukrán-orosz államhatártól – számolt be Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy Ukrajna több területet szabadított fel öt nap alatt, mint amennyit Oroszország április óta összes művelete során elfoglalt. Megjegyezték, hogy az ukrán erők helyenként mintegy 70 kilométeres mélységig is áttörték az orosz vonalakat.

Az ukrán erők nagy valószínűséggel Harkiv megyében Izjum városát is elfoglalják a következő 48 órában, ha még nem tették meg. Izjum felszabadítása lesz Ukrajna legjelentősebb katonai eredménye a márciusi kijevi csata megnyerése óta

– fogalmaztak a független amerikai intézet elemzői. Kiemelték: Izjum visszafoglalása megakadályozhatja Oroszországot abban, hogy a donyecki régiótól északnyugatra előrenyomuljon az E40-es autópályán, amelyet az orosz hadsereg megpróbált felhasználni arra, hogy Szlovjanszk és Kramatorszk irányában az ukrán erők „hátába kerüljenek”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a közösségi portálokon tudatta, hogy az ukrán erők felszabadítottak egy újabb kistelepülést, Cskalovszkét Harkiv megyében.

Ez mindenhol így lesz. Kiűzzük a betolakodókat minden ukrán városból és faluból

– tette hozzá az államfő, aki közzétett egy videófelvételt is arról, hogy felvonják az ukrán zászlót a településen.
Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz megszállók egy nap alatt 400 katonájukat, 33 páncélozott járművüket és 18 harckocsijukat veszítették el. A vezérkari összesítés szerint eddig 52 650 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 242 orosz repülőgépet, 213 helikoptert, 2154 harckocsit, 4617 páncélozott járművet és 1263 tüzérségi fegyvert.

A vezérkar jelentésében azt is írta, hogy a veszteségek miatt az oroszok az ideiglenesen megszállt területeken a férfi lakosság erőszakos mozgósítását tervezik, ezért a férfiaknak tilos elhagyni a településeket. Herszonban átkutatták a város keleti részében lévő lakóövezet lakásait, amelyekből az Antonyivszkij híd látható. Kahovka és Kozacke helyi lakosait az orosz hadsereg figyelmeztette, hogy ha az átkelőhelyekhez közelednek, tüzet nyitnak rájuk és agyonlövik őket – jelentette a vezérkar.

Hanna Zamazejeva, a Mikolajiv megyei tanács elnöke a Telegramon közölte, hogy az orosz erők támadást hajtottak végre a régióban Vozneszenszk település polgári létesítményei ellen, aminek következtében legalább két civil sérült meg.
Az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát Dnyipropetrovszk megye fölött – közölte a régió kormányzója. Ugyancsak orosz rakétát lőttek le a Cserkaszi megyei Umany fölött, a roncsok magánházakra zuhantak, de emberi sérülés nem történt – számolt be Ihor Taburec helyi kormányzó.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhotaom vállalat vasárnap a Telegramon közzétett közleményében a zaporizzsjai atomerőmű hatos számú energiablokkjának az ukrajnai villamos hálózatról történt lekapcsolását azzal magyarázta, hogy az elmúlt három napban a hatos blokk „sziget” üzemmódban üzemelt, vagyis csak az atomerőmű saját szükségleteit táplálta kritikusan alacsony energiaszinten, mivel a nukleáris létesítményt Ukrajna energiarendszerével összekötő valamennyi vonal megsérült az orosz bombázások miatt.

Az ukrán és az orosz oldal az atomerőmű és környéke lövetésével hetek óta egymást vádolja. Az Enerhoatom közleményében kifejtette, hogy szombat este, miután az egyik ilyen összekötő vonalat sikerült üzemképessé tenni, lehetővé vált az erőmű segédáramellátása Ukrajna energiarendszeréből. Ennek következtében született az a döntés, hogy lekapcsolják a hatos blokkot és áthelyezik a legbiztonságosabb állapotba, úgynevezett hidegleállásba.

Az ukrán villamosenergia-rendszer és az erőmű közti összekötő vezetékek ismételt károsodása esetén, amelynek kockázata továbbra is magas, a nukleáris létesítmény saját szükségleteit dízelgenerátorok fogják ellátni, amelyeknek az élettartama viszont igencsak korlátozott

– figyelmeztetett a vállalat.

Az erőmű utolsó működő blokkját helyi idő szerint 03.41-kor választották le az elektromos hálózatról. Még tartanak az előkészületek a lehűtésére és a hideg állapotba állításra – írta az Ukrajinszka Pravda az Enerhoatom közlése alapján. A hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 6-án a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiadott egy jelentést az enerhodari látogatásáról, amelyben megerősítette, hogy Oroszország katonákat és haditechnikai felszerelést tart a zaporizzsjai atomerőmű területén.

(MTI)

Ukrajna futballszövetsége felszólította a sportág nemzetközi (FIFA) és európai szövetségét (UEFA), hogy akadályozzák meg az orosz-bosnyák edzőmérkőzést, amelyet Szentpéterváron terveznek megrendezni november 19-én, egy nappal a katari világbajnokság kezdete előtt.

Az ukrán szervezet – honlapjának híre szerint – egyúttal külön levélben a meccs törlésére hívta fel Bosznia-Hercegovina labdarúgó-szövetségét, amelyet magában az ex-jugoszláv tagországban is sokan élesen bíráltak a barátságos mérkőzés lekötéséért.

A világbajnokságra a bosnyákok nem jutottak ki, az oroszok pedig nem vehetnek részt rajta, mert februárban a FIFA és az UEFA is eltiltotta őket az ukrajnai háború miatt. Így a selejtezőben hiába értek el pótkvalifikációra jogosító helyezést, azon már nem indulhattak el.

Az orosz válogatott legutóbb tavaly novemberben játszott mérkőzést, amikor 1-0-ra kikapott Horvátország vendégeként világbajnoki selejtezőn. Legközelebb szeptember 24-én Kirgizisztánban, majd novemberben – szintén idegenben – a vb-résztvevő Iránnal vív barátságos mérkőzést.

(MTI)

A fideszes publicista legfrissebb videóblogjában érthetetlennek nevezte, hogy miközben brutális infláció, recesszió, munkanélküliség fenyegeti Európát, a nyugati világ miért önti a pénzt, a fegyvert Ukrajnának. Megítélése szerint Kijev egyrészt soha nem nyeri meg a háborút, másrészt halállistán tart olyanokat, mint Nyikita Mihalkov vagy Roger Waters. Bayer Zsolt lator államnak nevezi Ukrajnát. Nem érti, miért kellene Európában megfagyni, munkanélkülivé válni és feladni régi életünket Ukrajnáért.

Kapcsolódó

Bayer Zsolt: Egy lator államért kellene megfagynunk?

A fideszes publicista legújabb videójában arról beszél, milyen az elhibázott brüsszeli szankciós politika.

Lekapcsolták az energiahálózatról a zaporizzsjai atomerőművet, közölte vasárnap a létesítményt üzemeltető ukrán Enerhoatom. A döntést biztonsági okokkal indokolták. Este helyreállt az erőműben az áramellátás, így biztonságosan le tudták állítani a hatodik, utolsó működő reaktort, amely az utóbbi három napban már csak az erőmű saját szükségleteit látta el, miután a létesítményt az ukrán hálózattal összekötő elektromos vezetékek az ágyúzások miatt súlyosan megrongálódtak, írta az MTI.

A környéken az utóbbi hetekben sem csillapodtak a harcok az ukrán és az orosz erők között, a felek egymást vádolták a támadásokkal, pénteken a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, hogy a tüzérségi támadások tönkretették az erőmű mellett lévő Enerhodar infrastruktúráját, és növekvő veszélyt jelentenek az atomerőműre. A zaporizzsjai atomerőművet az orosz erők márciusban, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után foglalták el, de továbbra is ukrán személyzet üzemelteti.

Szombat esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, az ukrán hadsereg a hónap elején elindított ellentámadásával eddig 2000 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, lépésről lépésre szabadítják fel az elfoglalt területeket.

Az orosz csapatok jól döntöttek azzal, hogy a menekülést választották; megszállóknak nincs helye Ukrajnában

– közölte az államfő, akit az MTI idézett. Zelenszkij elnök szerint Moszkvának meg kell mutatnia, hogy kész a tárgyalásokra, de ennek az a feltétele, hogy a Kreml elismeri, megszállt ukrán területeket. Az ukrán külügyminiszter szintén arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg bebizonyította, le tudja győzni az orosz erőket a kapott fegyverekkel. Dmitro Kuleba úgy fogalmazott, minél több fegyvert szállítanak nekik, annál gyorsabban tudnak véget vetni a háborúnak.

Az ukrán hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta a kelet-ukrajnai Harkiv megye Balaklija városát, közölte Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter vasárnap reggel. Ukrán hivatalos források szerint ugyanakkor szombat este ismét rakétatámadás érte Harkiv városát, legalább egy ember meghalt, több ház megrongálódott. Rakétatámadást jelentettek az ország keleti részén fekvő Dnyipróból is. Borisz Filatov polgármester azt mondta, egy rakéta a központba csapódott, több sebesültről tudnak, tart a károk felmérése. A Harkiv megyei Hrakove rendőrfőnöke megerősítette, hogy a várost az oroszok elhagyták, az ukrán rendőrök megkezdik a megszállók által elkövetett bűncselekmények felderítését.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6709-en léptek be szombaton, a román-magyar határszakaszon 9859-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Közülük 254 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Vonattal hatan – köztük két gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre. (MTI)