III. Károly a királlyá avatását követően a trónteremben bejelentette szeretett édesanyja, a királyné halálát, majd beszédet mondott.
Mint fogalmazott, pótolhatatlan veszteség érte az egész világot, édesanyja ugyanis példát adott az élethosszig tartó szeretetről és az önzetlen szolgálatról.
Uralkodása páratlan volt időtartamában, odaadásában. Még ha gyászolunk is, hálát adunk ezért a leghűségesebb életért. Mélyen tudatában vagyok ennek a nagyszerű örökségnek, valamint az uralkodói feladatoknak és a súlyos felelősségnek, amely most rám szállt
– közölte.
Arról beszélt, arra fog törekedni, hogy kövesse az alkotmányos kormányzás fenntartásában mutatott inspiráló példát, és törekedni fogok az Egyesült Királyság népeinek, valamint a Nemzetközösség országainak békéjére, harmóniájára és jólétére az egész világon.
Tudom, hogy ebben a célomban támogatni fog népeim szeretete és hűsége, akiknek az uralkodója vagyok, és hogy e feladatok ellátása közben a választott parlamentjeik tanácsa fog vezérelni. Mindebben mélységesen bátorít szeretett feleségem állandó támogatása
– jelentette ki.
Megragadta az alkalmat, hogy megerősítse szándékát, hogy folytassa azt a hagyományt, hogy az örökös jövedelmeket, beleértve a koronabirtokot is, mindenki javára átadom kormányának, cserébe államfői és nemzetfői hivatali kötelességei támogatásáért.
A rám háruló nehéz feladat sikeres elvégzéséért, amelynek életem hátralévő részét szentelem, a mindenható Isten vezetéséért és segítségéért imádkozom
– zárta szavait.
