A huszadik század egyik zseniális pápájának nevezte a szentszéki napilap, a L’Osservatore Romano I. Jánost Pált, aki rövid pápasága ellenére a mai napig aktuális üzenetet hagyott egyházára.
A venetói Belluno közelében, 1912-ben született Albino Lucianit 1978. augusztus 26-án választották meg pápává, Sírja a Szent Péter-bazilika altemplomában található. Alig egy hónapig tartó pápasága alatt néhány audienciát tartott, beszédeket mondott, dokumentumokat bocsátott ki, de boldoggá avatása eljárása során egész papi szolgálatát figyelembe vették – írta Sárközy Júlia, az MTI tudósítója.
„Halála után 44 évvel Luciani pápa alakja ma is vonzó mély lelkisége miatt” – írta a l’Avvenire. Az olasz püspöki kar napilapja kiemelte, hogy alig választották meg, I. János Pál máris új stílust vezetett be a Vatikánban az egyszerűség és az evangélium szelleme nevében. Lemondott olyan korábbi szokásokról, mint
- a fejedelmi többesszám használata,
- a pápák megkoronázása,
- nem akart trónra ülni,
- igaz az audienciákon hordszéken vitette magát, mivel így a hívők – akkor még kivetítők hiányában – messziről is jobban látták.
Jelszava az alázat volt, az egyház szegénységi fogadalmát hirdette, az igazság és a béke keresését szorgalmazta, a testületi vezetést, a vallások közötti párbeszédet, a missziós szolgálatot. Azt mondogatta, hogy
egy papnak nem lehet bankszámlája
– emlékeztek rá a boldoggá avatást megelőző szentszéki sajtótájékoztatón.
I. János Pál a béke szükségességéről beszélt kortársainak: levelet írt az 1978 szeptemberében a Camp David-i békeegyezményt aláíró Anvar Szadat egyiptomi, Menahem Begin izraeli és Jimmy Carter amerikai elnöknek. Az első pápa volt, aki az Úrangyala-imádságot kísérő egyik beszédében a Koránból idézett.
Albino Luciani az olaszországi egyházban és társadalomban is ismert volt elkötelezettségéről. 1935-ben szentelték pappá, 1958-ban Vittorio Veneto püspöke, 1969-től Velence pátriárkája volt, 1973-ban bíboros lett. A hetvenes évek elején az olasz püspöki kar (CEI) elnökhelyettese volt. Többek között egyházi újságíróként is dolgozott. Személyesen tapasztalta meg a második háború utáni évtizedek gazdasági átalakulási folyamatát, és annak hatását a munkásosztály életére. Velencei pátriárkaként szerepet vállalt a gyártulajdonosok és a sztrájkoló dolgozók közötti közvetítésben.
Részt vett az 1962 és 1965 közötti II. Vatikáni Zsinaton, és közeli kapcsolatban állt elődjével, VI. Pál pápával. Egyházfővé választásáról a bíborosok alig 26 óra alatt döntöttek; későbbi beszámolók szerint a pápaválasztó konklávén maga helyett a lengyel Karol Wojtylát javasolta, aki a következő pápa lett 1978 októberében.
I. János Pál volt az első, aki kettős nevet választott magának elődjei XXIII. János és VI. Pál nyomdokaiba lépve.
Munkatársai 1978. október 4. reggel holtan találták ágyában. A Vatikáni Rádió jelentette be a hírt. Halálát találgatások kísérték, a boldoggá avatás előtti szentszéki sajtótájékoztatón azonban ismételten leszögezték, hogy természetes halállal hunyt el.
Boldoggá avatási eljárása 2003-ban kezdődött, 2021-ben ismerték el a boldoggá avatáshoz szükséges neki tulajdonított csodát, amely szerint 2011-ben egy hozzá intézett ima segített gyógyuláshoz egy halálosan beteg kislányt Buenos Airesben.
A vasárnapi boldoggá avatási mise Belluno-Feltre püspökének felszólalásával kezdődik, majd az egyházi eljárást kísérő úgynevezett posztulátorok mutatják be I. János Pál életét, munkásságát, erényeit.
A misén kiállítják I. János Pál ereklyéjét: egy keresztalakú, fából faragott ereklyetartóban elhelyezett papírlapról van szó, amelyre 1956-ban saját kezűleg jegyezte fel a három teológiai erényt, a hit, remény, szeretet szót.
Ferenc pápa több elődjét is kanonizálta: 2014-ben XXIII. János és II. János Pált avatta szentté nyolcszázezres tömeg előtt, 2018-ban pedig VI. Pált.
ahova az esős idő ellenére százezres tömeget várnak elsősorban Olaszország egyházmegyéiből. Ez lesz az első igazi tömegesemény a járványügyi korlátozások oldása óta. Szombat este virrasztást tartanak a lateráni Szent János-bazilikában.
