A lakossági energia árának korlátozását sürgeti a legnagyobb német munkavállalói érdekképviselet, a szakszervezetek országos szövetsége (DGB), írja az MTI.
Yasmin Fahimi, a DGB vezetője egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy az energia drágulása és az egyre magasabb infláció gazdasági és társadalmi vészhelyzetet eredményezett. A földgáz árának rohamos emelkedése és a fenyegető ellátási gondok az alumíniumipartól az üveggyártásig a vegyiparig ágazatok egész sorát veszélyeztetik, a rekordmértékű infláció pedig minden háztartást sújt.
Ezek a folyamatok veszélybe sodorják a társadalmi békét, éppen ez az, amiről tárgyalni kell a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek és a szövetségi kormány hétfői egyeztetésén,
tette hozzá a szakszervezeti vezető a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban.
Mint mondta, az első két, összesen bő 30 milliárd eurós támogatási csomag után össze kell állítani egy újabb, harmadik csomagot is, amellyel bevezetnek egy ársapkát a lakossági energiaárakra.
Ez a megoldás nem csupán takarékos energiafogyasztásra ösztönözne, de Fahimi szerintjelentősen csökkentené az alacsony jövedelmű háztartások terheit is. Nem ért egyet azokkal, akik az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásának és a magas infláció tartóssá válásának veszélyére figyelmeztetve azt sürgetik, hogy a munkavállalói érdekképviseletek fogják vissza béremelési követeléseiket. Mint mondta, az ár-bér spirálról szóló diskurzus álvita, mert nem lehet a bérek visszafogásával küzdeni az olyan infláció ellen, amelyet nem a bérek emelkedése váltott ki.
Olaf Scholz kancellár hétfőn hivatalában fogadja a legnagyobb munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőit. A tervek szerint a találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya lesz. Ennek előképe az úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion), amelyet egy ugyancsak szociáldemokrata (SPD) politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. Az összehangolt fellépés valójában egy informális egyeztető fórum volt, amelyen a kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a központi bank vezetői arról tárgyaltak, hogy miként lehet közösen biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és az össztársadalmi szempontból megfelelő mértékű gazdasági növekedést.
