Rakétákat zúdítottak az oroszok Odesszára, kitűzték az EU-zászlót az ukrán parlamentben

Jonas Gahr Störe norvég kormányfő bejelentette pénteken, hogy hazája a következő két évben csaknem egymilliárd eurónak megfelelő segélyt nyújt Ukrajnának.

Oslo már korábban is támogatta az Oroszországgal háborúban álló országot – szerdán három rakéta-sorozatvető adományozásáról számolt be -, a most bejelentett 10 milliárd norvég koronát (970 millió euró) humanitárius célokra, újjáépítésre, fegyvervásárlásra és a hatósági hivatalok működésének támogatására” adja – közölte a norvég kormány.

Az ukrán nép mellett állunk, mi is támogatjuk a szabadságért vívott harcát, mert nemcsak a saját hazájáért küzd, hanem demokratikus értékeinkért is

– jelentette ki a közleményben a kormányfő.

Mint a közleményből kiderül, Störe Ukrajnában járt pénteken, és Kijev mellett az Oroszország kezdeményezte háborúban súlyos károkat elszenvedő Jahidne faluba is ellátogatott. Megrendítették a látottak, az NTB norvég hírügynökség szerint földi pokolként írta le a falut.

(MTI)

A marokkói és brit állampolgárokat, abban találták bűnösnek az orosz döntéshozók, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban. A kétférfi az MTI szerint most fellebbezést nyújtott be a donyecki legfelsőbb bíróságon hozott halálos ítélet ellen.

A csak Moszkva és Damaszkusz által elismert Donyecki Népköztársaság legfelsőbb bíróságához beérkezett Szaaudun Brahim és Shaun Pinner fellebbezése. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy tudja, Pinner a büntetése enyhítését kérte életfogytiglani börtönre. A másik brit állampolgár, Aiden Aslin, akit szintén halálra ítéltek, egyelőre még nem terjesztette elő az elsőfokú ítélet elleni panaszát.

A TASZSZ a törvényszékre hivatkozva közölte, hogy a donyecki legfelsőbb bíróság fellebbviteli tanácsa két hónapon belül bírálja el a fellebbezéseket.

A három férfit június 9-én ítélte halálra a szakadár terület legfelsőbb bírósága. Az ítélőtábla elnöklő bírája akkor azt közölte, hogy valamennyi elítélt bűnösnek vallotta magát valamennyi vádpontban. A főügyészség szerint Pinnert, Aslint és Brahimot csoportosan elkövetett bűncselekmények, a hatalom erőszakos átvétele vagy erőszakos megtartása, valamint zsoldostevékenység vádjával állították bíróság elé. A donyecki hírügynökség beszámolója szerint további két brit állampolgár ellen emeltek vádat szintén zsoldostevékenység miatt.

A nyomozás jelenleg Dylan Healy és Andrew Hill zsoldosok ellen folyik. Ugyanazok a vádak ellenük, mint a három korábban elítélt zsoldos ellen

– ismertette a donyecki hírügynökség.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön arra kérte Moszkvát, hogy ne végezzék ki a halálra ítélt két brit katonát. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi bírósága június közepén ugyanezzel a kéréssel fordult az orosz vezetéshez egy marokkói katonával kapcsolatban. Nagy-Britannia nem ismeri el az ítéletek jogérvényét, és hadifoglyoknak tekinti két állampolgárát, akiket a genfi egyezmények alapján megillet a hadviselő feleknek kijáró mentesség, és így nem lehet büntetőeljárást indítani ellenük azon a címen, hogy ellenséges tevékenységben vettek részt.

Az ukrán kormány szerint a Zsibek Zsoli nevű hajó az ukrán takarmány illegális exportjában vett részt, mert az oroszok által elfoglalt Berdjanszk kikötőjéből indult, Törökországba tartva, a fedélzeten hétezer tonnányi takarmánnyal.

Az ukrán főügyész ezért levélben kérte a török igazságügyi minisztériumot, hogy tartóztassák le a hajót, írja a Reuters.

Eleonora Mitrofanova, a szófiai orosz nagykövet közölte, hogy ha bezárják a városban az orosz követséget, az elkerülhetetlenül vezet majd a moszkvai bolgár nagykövetség bezárásához.

Kiril Petkov, Bulgária miniszterelnöke a hét elején közölte, hogy hetven orosz diplomatát terveznek kiadni kémkedés gyanúja miatt. Ez megfelezi az orosz diplomaták számát Bulgáriában.

Oroszország és Belarusz egyre szorosabban működik együtt politikailag, kereskedelmileg, gazdaságilag, kulturálisan és humanitárius kérdésekben

– mondta az orosz elnök az Oroszország-Belarusz fórumon.

Szerinte a nyugat felől érkező példátlan nyomás felgyorsítja ezt az egyesítési folyamatot. Arról is beszélt, hogy együtt könnyebb minimalizálni az illegális szankciók káros hatásait, pótolni a kieső termékeket és kiterjeszteni az együttműködést a baráti országokkal.

Ruslan Stefanchuk, az ukrán parlament elnöke a Twitter-oldalán számolt be a büszkeségről, miszerint kitűzték az EU-s zászlót az épületben.

Az eseményt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videós közvetítésen figyelte végig élőben.

Stefanchuk a közösségi médiában azt írta,

történelmi pillanat! Az Európai Unió zászlója az ukrán parlamentben van. Ez volt az álmom. Valóra vált. Hozzáteszem: az ukrán parlament megérdemli az EU-s zászlót színeiben és jelentésében egyaránt.

A historic moment! The flag of the European Union now in the Ukrainian Parliament 🇪🇺🇺🇦 It was my dream 💙💛 It came true. And I will add: the Verkhovna Rada deserves the EU flag both in color and in meaning pic.twitter.com/pQi6D1558u

— Ruslan Stefanchuk (@r_stefanchuk) July 1, 2022

Moving to tears – the EU flag is been brought to the plenary hall of @ua_parliament. To stay. pic.twitter.com/qkZxfwjF7O

— Matti Maasikas (@MattiMaasikas) July 1, 2022

Legkevesebb 17 ember meghalt, miután az oroszok két rakétát lőttek egy többemeletes lakóházra és egy rekreációs központra az Ukrajna déli részén található Odessza kikötővárosában pénteken hajnalban.

Az ukrán fegyveres erők azonnal kiadták a figyelmeztetést a lakosságnak, hogy vonuljanak fedezékbe. Hajnali 1 óra körül három nagy robbanást lehetett hallani városszerte.

Szergej Bratcsuk, Odessza katonai szóvivője jelentette be, hogy az ellenséges rakéta sajnálatos módon áldozatokat követelt. Később azt is közölte, egy stratégiai harci gépről tüzeltek az oroszok a Fekete-tenger irányából.

A kilencemeletes lakótömbben 14 ember halt meg és 30-an megsérültek, köztük 3 gyerek is. A rekreációs központban, egy ettől különálló támadásban további 3 ember hunyt el, egy pedig megsérült.