Erdogan már nem akadályozza a NATO-bővítést, Bulgária 70 orosz diplomatát utasít ki

Mégsem emel kifogásokat Törökország Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelme ellen, megnyitva az utat a két ország katonai szövetséghez való csatlakozása előtt. A három ország többhetes tárgyalássorozat után a NATO-vezetők csúcstalálkozója előtt állapodott meg.

Kapcsolódó

Törökország nem gátolja tovább Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Recep Tayyip Erdogan mégsem vétózza meg az északi országok csatlakozását.

Bulgária kiutasít hetven orosz diplomatát és nagykövetségi dolgozót, jelentette be kedden a szófiai külügyminisztérium. Az orosz diplomatáknak július 3-áig kell elhagyniuk Bulgáriát. A bolgár külügyi tárca indoklása szerint Oroszországnak csökkentenie kell szófiai nagykövetsége létszámát, hogy arányban legyen a moszkvai bolgár képviselet létszámával.

Kiril Petkov ügyvivő bolgár miniszterelnök kedden azt állította, hogy az érintett diplomaták kapcsolatban álltak az orosz hírszerzéssel, és a bolgár érdekek ellen tevékenykedtek. „Döntésünk nem az orosz nép ellen irányul. De ha idegen kormány Bulgária belügyeibe akar beavatkozni, akkor annak megfelelően fogunk eljárni” – hangoztatta Petkov, akinek kisebbségi kormánya alig egy hete bukott meg bizalmatlansági indítvány következtében.

Bulgária az ukrajnai háború miatt már kiutasított március elején tíz orosz diplomatát.

A The Guardian közölte a CCTV felvételeit azokról a pillanatokról, amikor orosz bombatámadás érte az ukrán Kremencsuk város egyik bevásárlóközpontját. A felvételek a közeli parkban készültek pillanatokkal a rakétacsapás után.

A videókon látható, hogy az emberek pánikba esnek, volt, aki vízbe ugrott félelmében, továbbá az is látszik, hogy az eltalált épület törmelékdarabjai a tó vizébe hullnak.

A Diageo multinacionális italgyártó vállalat beszünteti oroszországi tevékenységét, ami azt jelenti, hogy az oroszoknak le kell mondaniuk többek közt a Guinness sörről, a Johnnie Walker whiskeyről, és a Smirnoff vodkáról is – írja a Reuters.

A szeszesitalokat gyártó csoport a újabb nyugati vállalat, amely Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója után kivonul az országból.

A társaság közleményében azt írta:

Továbbra is összpontosítunk a régióban dolgozó alkalmazottaink támogatására és a fokozott elbocsátási feltételek biztosítására.

Az orosz erők kedd reggel nyolc rakétát lőttek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv városra, és eltalálták a település stadionját is, mondta el Olekszandr Szenkevics polgármester az MTI híre szerint. A városvezető szerint az ukrán légvédelem három orosz rakétát megsemmisített, a többi a település különböző részeiben csapódott be. A stadionon kívül találat érte a 79-es dandár katonavárosát is, amely azonban most üresen áll. A háború elején ugyanis a benne lévő egyik laktanyát találat érte, ezért az egész katonai területet kiürítették, ennek ellenére az orosz erők továbbra is időről időre támadást intéznek ellene. A stadionban úgyszintén nem tartózkodtak emberek a támadás idején, így a keddi rakétacsapások következtében senki sem sérült meg.

Közben a kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásban eddig azonosított elhunytak száma elérte a húszat, tudatta Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A sérültek száma 59-re emelkedett, akik közül 25 szorul kórházi ápolásra. Több mint negyven embert még keresnek.

Újabb 25 amerikai állampolgárnak, köztük Joe Biden amerikai elnök feleségének és lányának tiltották meg válaszintézkedésként a beutazást Oroszországba az orosz külügyminisztérium kedden kiadott közleménye szerint.

Jill és Ashley Biden mellett tiltólistára kerültek az oroszellenes kurzus kialakításában szerepet játszó, a szankciókra vonatkozó javaslatokat kidolgoztató amerikai szenátorok, az úgynevezett McFaul-Jermak-csoport tagjai. A lajstromon szerepel „A történelem vége”-koncepció szerzője, Francis Fukuyama is.

Az orosz külügyminisztérium június 6-án szankciós listára tette a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium több tisztségviselőjét azzal az indoklással, hogy részt vett az orosz kibertámadásokról „rosszindulatú” híresztelés terjesztésében. Személyes korlátozásokkal sújtották Janet Yellen és Jennifer Granholm amerikai pénzügyminisztert és energiaügyi minisztert is.

Nyugati országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen Ukrajna elleni inváziója miatt. A korlátozó intézkedések elsősorban a bankszektort és a csúcstechnológiai termékeket érintették, több országban befagyasztották az orosz kintlévőségeket, számos vállalat pedig kivonult az orosz piacról. A további szankciók várhatóan kiterjednek majd az orosz energia-szállításokra.

Több ország, köztük az Egyesült Államok, személyi szankciókkal sújtott orosz állampolgárokat. Válaszul ebben a relációban Moszkva korábban 963 amerikai állampolgárt sújtott korlátozó intézkedésekkel.

Az orosz erők letartóztatták az ukrajnai Herszon polgármesterét – írja a The Guardian.

Galina Ljasevszkaja, a polgármester tanácsadója szerint az orosz erők kedden tartóztatták le Igor Kolihajevet.

„Elvitték  Igor Kolihajevet” – írta kedd délután a Facebookon.

Az orosz légierő az Egyesült Államokból és az Európai Unióból szállított fegyvereket tároló hangárokra mért csapást precíziós rakétákkal a Poltava megyei Kremencsuk ukrán városban, a közúti helyi gépgyár közelében – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden újságírókkal. A tábornok szerint a csapás nyugati gyártmányú fegyvereket és lőszereket ért, amelyeket a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatoknak szándékoztak továbbszállítani.

A nyugati fegyverekhez raktározott lőszerek felrobbanása tüzet okozott a gyárépület mellett található, nem működő bevásárlóközpontban

– tette hozzá.

Ukrán források azonban továbbra is azt állítják, hogy Kremencsukban egy forgalmas bevásárlóközpontot ért rakétatámadás, amelynek eddig már legalább 18 halálos áldozata van, de a városi kórház intenzív osztályán további 25 embert ápolnak. (MTI)

Ukrajnai vallásos zsidóknak nyitott menekülttábort Balatonőszödön az EMIH, a Magyar Zsidó Szövetség és az Ukrán Zsidó Hitközségek Szövetsége. Az EMIH keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ukrajnai és a magyar zsidó szervezet áprilisban fordult a magyar kormányhoz segítségért, hogy többszáz ukrajnai menekült speciális, kóser ellátására alkalmas táborhelyet nyithasson a több éve használaton kívüli, mintegy 180 ezer négyzetméteres balatonőszödi kormányüdülőben. A két szervezet az üdülőt felújította, alkalmassá tette a menekültek befogadására, a további felújításra és átmeneti bővítésre pedig adománygyűjtő kampányt szervezett. A tábor a felújítás-bővítés végeztével 644 ember elszállásolására lesz alkalmas, kiegészülve közösségi terekkel, kóser konyhával, valamint a gyermekek tanulását biztosító osztálytermekkel – írták. Hozzátették: a tábor kialakítására azért volt szükség, mert a speciális vallási és étkezési előírások szerint élő menekültek elhelyezése nem volt megoldott Európában. A táborról további információk a machnechabad.hu oldalon találhatók. (MTI)

36 embert továbbra is eltűntként tartanak számon a hétfői kremencsuki rakétatámadás után. A legfrissebb hírek szerint a támadásnak már legalább 18 halálos áldozata van. (Guardian)

„A G-7-nek fel kell készülnie az orosz gázellátás leállítására, ami nem elképzelhetetlen, és aminek súlyos következményei lennének” – mondta Jeffrey Schott, a Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa a CNBC-nek.

„Az oroszok időt akarnak nyerni. Minél nagyobb ellenállást érzékelnek a világ részéről, Putyin annál többször üt meg fenyegető hangot, és már most korlátozza az Európába történő gázszállítást. Úgy látom, előbb-utóbb a gázcsapok teljes elzárása is megtörténhet” – tette hozzá.

Egy videót osztott meg a Twitter-oldalán Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök a hétfői, kremencsuki rakétatámadásról készült sokkoló felvételt az orosz embereknek ajánlotta:

Az, hogy Oroszország felrobbant egy Kremencsukban található bevásárlóközpontot, förtelem. Osztozunk az áldozatok családjainak fájdalmában, és a haragban, amely feltámad egy ilyen szörnyűséggel szemben. Az orosz népnek látnia kell az igazságot.

Russia’s bombing of a shopping centre in Kremenchuk is an abomination. We share the pain of the victims’ families, and the anger in the face of such an atrocity. The Russian people have to see the truth:pic.twitter.com/7drortbGSE

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) June 27, 2022

Videót tett fel az éjszaka a világhálóra Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a bejelentkezésében a kremencsuki bevásárlóközpont elleni támadásról beszélt.

Európa történetének egyik legsúlyosabb terrorcselekménye a kremencsuki bevásárlóközpont elleni orosz támadás. Egy békés város, egy hétköznapi bevásárlóközpont, amelyben nők, gyerekek és hétköznapi civilek tartózkodtak. Körülbelül ezer ember volt ott a légiriadó bejelentése előtt. Szerencsére addigra már sokaknak sikerült kijutniuk, de a munkások és néhány látogató még bent maradt. Csak ezek a teljesen agyhalott orosz terroristák – akiknek nem lenne helyük a Földön – lennének képesek egy ilyen létesítményt rakétával eltalálni

– magyarázta. Szerinte az orosz állam a világ legnagyobb terrorszervezetévé vált. „Ez tény. És ennek jogi ténynek kell lennie. És a világon mindenkinek tudnia kell, hogy az orosz olaj vásárlása vagy szállítása, az orosz bankokkal való kapcsolatok fenntartása, az orosz államnak való adók és vámok fizetése pénzt ad a terroristáknak” – fogalmazott az ukrán elnök.

Már 18 halálos áldozata van a közép-ukrajnai Kremencsukban található forgalmas bevásárlóközpontot ért rakétatámadásnak, írja a Guardian. A város intenzív osztályán további 25 embert ápolnak. A hatóságok továbbra is keresik a túlélőket a romok alatt.

#Кременчук 28 червня пошуково-рятувальні роботи продовжуються. Внаслідок обстрілу торговельного центру загинуло 18 осіб (1 особа померла в лікарні).

За медичною допомогою звернулося 59 осіб, з них 25 – госпіталізовано до лікарні інтенсивного лікування.
➡️https://t.co/fmDaCNG3t2 pic.twitter.com/L3EQAItqsJ

— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) June 28, 2022

Magyarország területére 2022. június 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5912 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4331 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 513 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. június 27-én 165 ember, köztük 78 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI-OS)

Legkésőbb télig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint.

A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) keddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is befagyna, vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni. „Mindent meg kell tenni, hogy még a tél előtt befejeződjenek a harcok” – húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint. Az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára. Arról is szólt, hogy a Heteknek tovább kell szigorítaniuk az Oroszország elleni gazdasági szankcióikat – írta a Süddeutsche Zeitung a hírportálján.

Az AFP francia hírügynökség ugyancsak diplomáciai forrásokra támaszkodó jelentése szerint az ukrán elnök kijelentette, hogy egyelőre nem hajlandó a konfliktus tárgyaláson alapuló, diplomáciai rendezésére. Mint mondta, nem jött el a tárgyalás ideje. Az AFP szerint Volodomir Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy ragaszkodik ahhoz a Hetek körében vitatott – a többi között Olaf Scholz német kancellár által is fenntartásokkal fogadott – amerikai kezdeményezéshez, hogy Moszkva kőolajexportból származó bevételének korlátozása érdekében a Nyugat jelöljön ki egy árat, amely felett már nem hajlandó kőolajat vásárolni Oroszországtól. (MTI)