Ez a probléma a mi országainkat éri el először, de az egész európai kontinenst érinti
– mondta Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter azon a kétnapos, velencei tanácskozáson, ahol spanyol, görög, ciprusi és máltai kollégáival találkozott, hogy a Dél-Európában ismét felerősödő migrációs nyomásról egyeztessenek. Az Európai Unió öt, földközi-tengeri országa attól tart, hogy egy újabb menekülthullám indulhat Afrikából a kontinens felé, ezért közös európai cselekvést szorgalmaznak: felszólították az uniót az önkéntes szolidaritáson alapuló migrációs politikájának megszüntetésére, valamint a migránsok ellátásával járó terhek igazságosabb elosztására.
„A szolidaritás vállalása nem lehet önkéntes alapú” – jelentette ki Ciprus belügyminisztere, Nicos Nouris, aki arról is beszélt, hogy a frontországok összesen több mint 150 ezer migránsra számítanak az idén.
Június 2-án egy szír férfi holttestét sodorta partra a tenger Cipruson. A szigetország az elmúlt három évben folyamatosan migrációs krízissel küzd: a hatóságok szerint a menedékkérők száma elérte a szűk egymilliós lélekszámú Ciprus lakosságának öt százalékát. Ez az uniós tagállamok átlagának ötszöröse.
Május 30-án közel 300 migránst szállított Szicíliába az Ocean Viking mentőhajó, miután Líbiából Európa felé tartó embereket – köztük 49 gyermeket – gyűjtöttek össze a Földközi-tengeren.
A földközi-tengeri országok attól tartanak, hogy most még csak a folyamat elején tartunk. Az ukrajnai gabonaexport orosz blokádja miatt ugyanis éppen a legkiszolgáltatottabb országokat fenyegeti éhség Afrikában és a Közel-Keleten, ahonnan menekültek tömegei indulhatnak Európa felé.
A Föld kenyereskosara
Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának harmadáért felel. A probléma egyelőre nem az, hogy Ukrajna ne tudna kellő mennyiségű búzát termelni, hanem az, hogy a gabonát az orosz–ukrán háború miatt nem tudja kijuttatni az országból. Tavaly rekord mennyiségű búzát termeltek Ukrajnában, a készletekkel nincs gond, a tárolók tele vannak – mondta Dmitro Grusetszkij nagyüzemi termelő, egy mezőgazdasági adatszolgáltató cég vezetője a Washington Postnak.
Az ország exportja kukoricából, árpából, napraforgó- és repceolajból is jelentős, a szankciókkal sújtott Oroszország és Fehéroroszország szerepe pedig a műtrágyához szükséges kálium exportja miatt kulcsfontosságú az ellátási láncban.
Ukrajna búzatermelését ugyan Kína, az Egyesült Államok, Kanada és India is megelőzi, ám ezekben az országokban a termést a saját lakosságuk élelmezésére használják fel. Kezdetben úgy tűnt, hogy a nagy búzakészletekkel rendelkező India a háború kitörését követően alternatív globális szállítóvá válhat (az importnak rendkívül kitett Egyiptommal például meg is állapodtak), azonban a kormány nemrégiben a búza exportjának tilalmáról döntött, hogy az indiai lakosság élelmiszer-biztonságát garantálni tudja, miután az idei termés egy részét az intenzív hőhullám tönkretette.
Az ukrán gabona 90 százaléka hét ukrajnai, fekete-tengeri kikötőn keresztül hagyja el az országot, ez a mennyiség körülbelül 400 millió ember élelmezését látja el. A háború kezdete előtti nyolc hónapban 51 millió tonna gabona haladt át ezeken a kikötőkön. A február 24-én kezdődött orosz invázió óta azonban a fekete-tengeri ukrán kikötők orosz blokád alatt állnak, ami veszélybe sodorta a globális gabonaellátást.
Azóta az ukránok kénytelenek vonaton vagy kis dunai kikötőkön keresztül szállítani, azonban ezek az infrastruktúra-hálózatok nem képesek nagy mennyiségben eljuttatni a mezőgazdasági termékeket a világpiacra. Adina-Ioana Valean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa elmondta, hogy jelenleg 40 millió tonna gabonát tárolnak az ukrán létesítményekben, és ennek körülbelül a felét szánták a világpiacra. Ezt július végéig el kell szállítani, különben a globális élelmezés szempontjából kulcsfontosságú élelmiszer megrohad a raktárakban.
A silók kiürítése nem csak a globális élelmiszer-szükséglet kielégítése miatt fontos, hiszen a tároló kapacitásokra az idei betakarításkor is szükség lesz – annak ellenére is, hogy a termés várhatóan a harmadával csökken majd, mivel a nemzeti búzatermelés ötödét a keleti Zaporizzsja, Herszon és Harkiv régió tette ki, az összes mezőgazdasági terület 30 százaléka pedig vagy orosz megszállás alatt áll, vagy a harcok miatt nem biztonságos.
Az EU „zavaros” migrációs krízissel számol
Az ENSZ adatai szerint a járvány két éve alatt a duplájára nőtt az éhezők száma, így mára 276 millió embert fenyeget éhínség. Az orosz–ukrán háború miatt a gabona, az étolaj és a műtrágya világpiaci ára az egekbe szökött, ami a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint
„Ha van szíve, nyissa ki a kikötőket” – üzente David Beasley, az ENSZ élelmezésügyi vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja a gabonájának felét Ukrajnától vásárolja, melyből 125 millió ember élelmezését látja el. A szervezet előrejelzései szerint további 47 millió embert érinthet majd az élelmiszer-bizonytalanság, a legmeredekebb emelkedés a szubszaharai térségben várható. A legkiszolgáltatottabb 81 országban – ahol a szervezet működik – az éhínséggel küzdők száma 323 millióra növekedhet, ami 17 százalékos emelkedés az amúgy is romló mutatókhoz képest.
„A háború nemcsak Ukrajnáról szól, hanem a szegények közül is a legszegényebbekről, akik most az éhhalál szélére kerültek” – fogalmazott Beasley.
Az elhúzódó ukrajnai háború számos fejlődő ország légfontosságú búzakészletét fenyegeti. Az ENSZ adatbázisa szerint Afrika 54 országa a búza csaknem felét Oroszországból és/vagy Ukrajnából importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak vagy teljesen leálltak, ráadásul Benin és Szomália eddig az összes búzát e két országból szerezte be. A világ legnagyobb búzaimportőre, a 106 milliós lélekszámú Egyiptom kitettsége 82 százalékos, Libanon és Törökország pedig 81, illetve 79 százalékban függ az orosz és ukrán gabonától.
„Az éhség által vezérelt migráció sokkal zavarosabb lesz, és sokkal kevésbé kezelhető” – értékelt Margatitis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke a Bloombergnek. Ő arra számít, hogy
Továbbra is kérdés, hogy valóban migrációs hullámot indít-e el a fokozódó élelmiszerválság, hiszen az EU a világjárvány kezdetén és az afganisztáni tálib hatalomátvétel után is menekültválságra számított, ám ezek végül mégsem indultak meg. A menekültek száma növekvő tendenciát mutat, a frontországok előrejelzései szerint a tavalyi 123 ezernél 20–30 százalékkal többen érkeznek az idén Európába, ám ez még mindig messze elmarad a 2015-ös adatoktól, amikor több mint egymillióan özönlöttek a kontinensre.
Az élelmezési válság migrációra gyakorolt hatása nem számítható ki pontosan előre, mindenesetre az ukrán silókban rekedt gabonának mihamarabb meg kell érkeznie a világpiacra, hogy elkerüljük a globális katasztrófát. A gabonakészletek csökkenése miatt májusban élelmezési vészhelyzetet hirdettek a közép-afrikai Csádban, de több afrikai és közel-keleti államban is hiány van kenyérből és más, búza alapú termékekből, nem szólva arról, hogy az ukrán államháztartás is erősen függ a mezőgazdasági termékekből származó bevételektől.
Tengeri aknák állhatják útját a bolygó élelmezésének
A problémára élelmiszer-szállító korridorok jelenthetnék a megoldást. Látszólag ez az összes félnek érdekében állna, azonban a humanitárius tengeri folyosók létesítése szerteágazó geopolitikai konfliktust eredményezhet. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják azzal, hogy aknákat szórtak szét a Fekete-tengeren, melyek akadályozzák a biztonságos hajózást. Június elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt Törökországgal a tengeri folyosókról. Az orosz–török megállapodás értelmében Isztambulban állhat fel az ENSZ koordinációs szerve, amely szabályozza a gabona világpiaci elosztását.
A térség aknamentesítése nagyjából két hét alatt megoldható lenne, ráadásul a feladatra a török haditengerészet a legalkalmasabb a NATO-ban: 11 aknaszedő hajóval és képzett személyzettel rendelkeznek. Ha azonban az aknákat eltakarítják, az utolsó, ukrán kézen maradt, jelentős kikötőváros, Odessza a Fekete-tenger felől védelem nélkül maradhat. Az ukrán kormány attól tart, hogy az oroszok a biztonsági folyosót kihasználva megtámadják a várost, ezért biztonsági garanciákat követel – így nyugati, hajóelhárító rakétarendszerek létesítését, amiről azonban az orosz vezetés hallani sem akar.
Török oldalról hajlandók lennének a saját hajóikkal biztosítani a korridort, amibe a NATO-vezetés vonakodik belemenni. Amennyiben bármelyik oldalról támadás érné a törököket, az könnyen a háború eszkalációjához vezethetne, amitől az euroatlanti katonai szövetség deklaráltan igyekszik távol tartani magát.
Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy ellenőrizze a nemzetközi teherszállító hajókat, mielőtt azok belépnek egy ukrán kikötőkbe, mivel tartanak attól, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnába. Egy másik vitás kérdés, hogy miként osszák el a gabonából származó bevételeket, hiszen nemcsak Odesszából és a környező városokból, hanem a jelenleg orosz megszállás alatt álló területekről, például Herszonból és Mariupolból is exportálnak.
Eközben az ENSZ továbbra is az ukrajnai háború dominóhatására figyelmeztet. A szervezet becslései szerint 94 országban 1,6 milliárd ember van kitéve a háború nyomán kibontakozó válság valamelyik következményének.
Most kell cselekednünk, hogy a következő hónapokban és években életeket, megélhetéseket menthessünk meg
– érvelt Guterres, az ENSZ főtitkára.
