Kiszivárgott jelentés: az orosz gáz hiánya miatt kongatja a vészharangot a német alkancellár

A brit hadseregnek fel kell készülnie arra, hogy ismét harcoljon Európában – mondta a brit hadsereg új vezetője. Patrick Sanders, aki ebben a hónapban átvette a brit hadsereg parancsnokságát, a The Guardian szerint azt mondta a csapatoknak:

Mi vagyunk az a nemzedék, amelynek fel kell készítenie a hadsereget az európai harcra. Most égetően szükség van egy olyan hadsereg létrehozására, amely képes szövetségeseinkkel együtt harcolni, és legyőzni Oroszországot a csatában.

Hozzátette:

1941 óta én vagyok az első vezérkari főnök, aki átvette a hadsereg parancsnokságát egy európai szárazföldi háború árnyékában, amelyben egy kontinentális hatalom is részt vesz.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni inváziója aláhúzza alapvető célunkat: megvédeni az Egyesült Királyságot azáltal, hogy készen állunk a szárazföldi harcra és háborúk megnyerésére.

Veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban Németországban az orosz gázexport visszafogása miatt – áll a német gazdasági minisztérium egy vasárnap kiszivárgott elemzésében.

Az ARD országos köztelevízió által ismertetett dokumentumban a tárca vezetője, Robert Habeck kifejtette, hogy a földgázpiacon tapasztalható feszültség és drágulás Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának tulajdonítható. Azt írta:

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin stratégiája nyilvánvalóan arra irányul, hogy elbizonytalanítson minket, felhajtsa az árakat és megosztottságot idézzen elő az Európai Unióban.

Az export visszafogása miatt kieső mennyiséget egyelőre lehet pótolni, így nincs fennakadás az ellátásban és a gáztározók feltöltése is folytatódik még, bár magasabb költséggel. Azonban az áramtermelésben és az ipari felhasználók körében csökkenteni kell a fogyasztást, a tározók feltöltését pedig minden erővel folytatni kell, „különben nagyon szorult helyzetbe kerülünk télen” – írta az alkancellári tisztséget is betöltő miniszter.

Az áramtermelésben a földgáz arányát akkor lehet csökkenteni, ha bővítik a szénalapú termelést. Ezért a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek „már most fel készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést”. A szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból „keserű” fejlemény, „de ebben a helyzetben egyszerűen elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás” – fejtette ki a Zöldek politikusa.

Az ország földgázfelhasználásában 37 százalékos aránnyal az első számú tényezőnek számító ipari fogyasztókat új árverési megoldással ösztönöznék takarékoskodásra. Az elképzelés lényege az, hogy a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkentik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják.

A tározók üzemeltetőit az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül támogatnák 15 milliárd eurós hitelkerettel. A kedvezményes hitel azt szolgálja, hogy a tározók üzemeltetői meg tudják fizetni az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett árat a téli szezonra elraktározandó gázért.

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég számos hasonló – a többi között Lengyelországot érintő – lépés után a napokban a Németországba irányuló földgázszállításait is visszafogta. Így az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség a hét eleje óta több mint 50 százalékkal csökkent.

Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) vasárnapi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hét elején még 1400 GWh felett volt. Ugyanebben az időszakban szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

Az ellátás ugyan továbbra is biztosított Németországban, de az utóbbi napok fejleményei már a Németországon keresztül más országokba, a többi között Franciaországba, Ausztriába és Csehországba irányuló földgázszállítást is érintik – áll a Bundesnetzagentur jelentésében.

A hatóság „kifejezetten támogatja a felhívást minél több gáz megtakarítására” – tették hozzá, utalva Robert Habeck csütörtöki nyilatkozatára, amely szerint mindenkinek törekednie kell a fogyasztás csökkentésére, mert a helyzet komoly, és „minden kilowattóra számít”. Németországban az ipar után lakosság a legnagyobb földgázfelhasználó, a háztartások fogyasztása 31 százalékos arányt képvisel. A nagyobbak közé tartozik még a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is 13 százalékos aránnyal.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta. A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – ez az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka –, ezzel Németország a negyedik helyen áll az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után. A Bundesnetzagentur vasárnapi adatai szerint a tározók töltöttsége 57,03 százalékos, jóval meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket.

Ukrajna nem adja fel a déli országrész orosz megszállás alóli felszabadítására irányuló erőfeszítéseit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi videóüzenetében, amelyet az MTI ismertetett. Zelenszkij korábban meglátogatta a déli frontvonalon szolgáló ukrán katonákat.

„A déli régiókat nem adjuk oda senkinek, visszaszerzünk mindent, ami a miénk, a tenger pedig ukrán lesz, és biztonságos. Oroszországnak nincs annyi rakétája, amennyivel legyőzheti a mi népünk élni vágyását” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál. Leszögezte, hogy Kijev álláspontja egyértelmű és változatlan: „amint nemzetközi közvetítéssel szavatolható lesz a biztonság, Ukrajna mindent megtesz az orosz háború miatti élelmezési válság leküzdéséért”.

Az ukrán elnök szombaton tett látogatást a déli fronton; Mikolajivban és Odessza megyében járt. Szerhij Bratcsuk, az Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője közben arról adott hírt, hogy az ukrán légvédelem ismét lelőtt két orosz Oniksz típusú rakétát a régió légterében. Szavai szerint a rakétákat az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget partvidékéről lőtték ki. Az ukrán déli parancsnokság közölte, hogy a déli védelmi vonalakon az ukrán hadsereg négy légitámadást hajtott végre orosz erők és haditechnika, és egy lőszerraktár ellen. A helikopterekkel végrehajtott csapások következtében az orosz erők 28 embert, egy T-62-es harckocsit, egy üzemanyag-szállítót és egy radarállomást vesztettek.

Valentin Reznyicsenko dnyipropetrovszki kormányzó vasárnap arról számolt be, hogy a szombati orosz rakétacsapás következtében a megyeszékhely közelében fekvő  Novomoszkovszkban kigyulladt egy olajraktár, oltás közben egy tűzoltó életét vesztette, ketten pedig sérülésekkel kórházba kerültek. Nem sokkal később közölte, hogy a rakétacsapás 13 civil sérültje közül egy életét vesztette a kórházban.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy Kijevben és környékén reggel robbanások hallatszottak. Olekszij Kuleba, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon később közölte, hogy a Kijev környéki vishorodi járás fölött az ukrán légvédelem „ellenséges objektumokat” lőtt le. A fővárosban és környékén megszólaltak a légvédelmi szirénák, a riadót azonban félórán belül lefújták, személyi sérülés nem történt és károk sem keletkeztek.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a Donyec-medencében visszavonulásra kényszerítette az orosz erőket Toskivka településnél, visszaverte az orosz csapatok támadását Zolote térségében, továbbá megállította előrenyomulásukat Vrubivkánál. A Donyeck megyei stratégiai fontosságú Szlovjanszk irányában több helyen nyitottak az orosz erők tüzet az ukrán katonák állásaira. Luhanszk megyében Liszicsanszkot és több kisebb települést vettek tűz alá az orosz erők Szeverodoneck irányában, a térségben légicsapásokat, rakétatámadásokat is végrehajtottak, továbbá drónokkal felderítéseket végeztek. Továbbra is heves harcok dúlnak a régió közigazgatási központjaként működő Szeverodoneckben a város fölötti teljes ellenőrzésért.

Az ukrán parlament támogatta azt a javaslatot, ami betiltja az országban az orosz zenét a nyilvános helyeken és a médiában — szúrta ki a 444.hu az ukrán sajtóban. E szerint egyben megtiltották az Oroszországból származó könyvek behozatalát és terjesztését. A tilalom vonatkozik a megszállt területek és Fehéroroszország kulturális termékeire is.

Az orosz zene betiltását 303 képviselő támogatta, az irodalom esetében 306 képviselő szavazott igennel a 450 tagú országgyűlésben.

Az eredeti javaslat szerint a tilalom nem vonatkozik azokra az orosz zenészekre, akik felszólaltak a háború ellen.

Továbbra is heves harcokat vív egymással az orosz és az ukrán hadsereg a Donyec-medencében, de valószínűsíthető, hogy a harci morál mindkét oldalon “változó” szintű – áll a brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett friss helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az ukrán fegyveres erőknél jó eséllyel előfordultak dezertálások az utóbbi hetekben, annak viszont nagyon magas a valószínűsége, hogy az orosz hadsereg moráljával különösen nagy bajok vannak. A brit katonai hírszerzés értesülései szerint esetenként egész orosz alakulatok tagadják meg parancsok végrehajtását, és az is megtörtént, hogy tisztek és az általuk vezényelt katonák között fegyveres szembenállás alakult ki.

Az orosz hatóságok számára valószínűleg gondot okoz, hogy jogi eszközökkel gyakoroljanak nyomást az ellenálló katonákra, hiszen az ilyen jellegű nyomásgyakorlást éppen az hátráltatja, hogy az Ukrajna elleni invázió hivatalos státusa nem háború, hanem “különleges katonai művelet” – áll a vasárnap ismertetett brit katonai hírszerzési helyzetértékelésben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a minap személyesen erősítette meg a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt a hivatalos moszkvai álláspontot, hogy Oroszország nem inváziót hajtott végre, hanem “különleges hadműveletet” folytat Ukrajnában. Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna “bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel”.

A brit katonai hírszerzés elemzése szerint az orosz fegyveres erők alacsony moráljának fő okai között szerepel, hogy a katonák gyenge minőségű vezetői tevékenységet érzékelnek, mindemellett korlátozottak a lehetőségek a harci alakulatok közötti rotációra, nagyon magasak az orosz fegyveres erők veszteségei, a katonák harctéri stressztől szenvednek, a logisztikai hálózat továbbra is gyenge, és gondok vannak a fizetések folyósításával is. Ráadásul sok orosz katona még most sincs tisztában a háború céljaival, és ez minden rendfokozatra igaz – fogalmaz a londoni védelmi minisztérium által vasárnap ismertetett katonai hírszerzési összefoglaló.

Az ukrán védelmi minisztérium közzétette a legfrissebb összesítését az orosz veszteségekről. Ezek szerint 33,6 ezer orosz katona esett el már Ukrajnában, ami jócskán meghaladja az afganisztáni háború szovjet áldozatainak számát. Afganisztán kudarcba fulladt szovjet inváziójában 26,6 ezer szovjet katona esett el közel tíz év alatt, és a történtek hozzájárultak a szovjet trendszer bukásához.

Az oroszok ezen kívül – többek között – 1468 tankot, 3577 páncélozott harci járművet, 745 tüzérségi eszközt, 216 repülőt, 181 helikoptert, 14 hajót vesztettek az ukránok számításai szerint.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of June 19, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/Fkn6ZFDrwg

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 19, 2022

A második legnagyobb ukrán várost, az orosz határhoz közel fekvő Harkiv elfoglalásához közel jártak az oroszok az orosz-ukrán háború első szakaszában, körbe is kerítették, májusban azonban sikerült elázni a betolakodókat a város környékéről az ukránoknak. A harkiviak azonban nem lélegezhetnek fel, mivel az oroszok nem tettek le a város elfoglalásáról.

– Oroszország próbálja Harkivot ismét megostromolni – mondta Vadim Deniszenko ukrán belügyi tanácsadó egy televíziós interjújában.

Harkiv több városnegyedét is földdel tették egyenlővé a korábbi támadások során, több száz civil vesztette életét a bombázások miatt.

A Nyugatnak fel kell készülnie Ukrajna hosszú távú támogatására egy évekig elhúzódó háborúban – figyelmeztetett a NATO-főtitkár a BBC beszámolója szerimt.

Jens Stoltenberg szerint a háború költségei hatalmasak lesznek, de Oroszországnak még nagyobb árat kell fizetnie, ha el kívánja érni katonai céljait. Boris Johnson brit miniszterelnök ukrajnai villamlátogatása után szintén a Sunday Times-nak írt jegyzetében kifejtette, hogy a konfliktus elhúzódására lehet számítani.

Mindketten úgy vélik, hogy az ukrán győzelemhez, az egyre inkább orosz ellenőrzés alá kerülő Donbasz felszabadításához, minél jelentősebb nyugati fegyverszállítményokra van szükség.

Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy ez évekig is eltarthat, nem szabad feladni Ukrajna támogatását – jelentette ki a NATO-főtitkár a német Bild-nek adott interjújában, kitérve arra is, hogy nem csak a katonai költségek, hanem az elszabaduló energiaárak és élelmiszerárak is emelik a költségeket.

A rendőrség adatai szerint 14 162-en érkeztek szombaton Ukrajnából Magyarországra az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint: az ukrán-magyar határszakaszon 7 134 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7 028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 323 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A beutazók közül 370, köztük 178 gyermek Budapestre érkezett vonattal az ukrajnai háború elől menekülve – olvasható az ORFK közleményében.

Az oroszbarát szakadárok által 2014 óta részben ellenőrzött Donyec-medencei Szeverodoneckben folytatódtak szombaton az ádáz harcok, ahol az orosz erők megpróbálnak áttörni – közölte szombaton a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója, Szerhij Hajdaj. Elmondta: a szomszédos Liszicsanszk is heves légitámadások célpontja volt. Liszicsanszk lakói evakuálásra készülnek. Hajdaj azt is közölte, hogy az orosz hadsereg jelentős tartalékos katonát irányított át más hadszínterekről Szeverodoneckbe.

A donyecki oroszbarát szakadárok szombaton azt közölték, hogy a Donyeck elleni ukrán tüzérségi támadásban öt polgári személy halt meg és tizenketten megsebesültek az MTI tudósítása szerint.

Három orosz rakéta lerombolt szombaton egy üzemanyagraktárt a Dnipro megyeszékhely közelében fekvő Novomoszkovszkban, három embert kórházba szállítottak – jelentette Valentin Reznicsenko, a megyei közigazgatási hivatal vezetője.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye közigazgatási hivatalának vezetője, Oleh Szinehubov szombaton közölte: több orosz rakéta csapódott be az Izjum járásban található gázgyárba, ahol tűz ütött ki.

David Arahamia, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője pedig arról beszélt, hogy Ukrajna csak az orosz erők visszaszorítása után kész tárgyalni az orosz féllel, amire augusztusban kerülhet sor.

Ismét a frontvonalra látogatott szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton, ahol dicséretet mondott a bátor és keményen dolgozó katonáknak az előretolt állások megtartásáért és megígérte, hogy az ország győzni fog. A Zelenszkij Telegram-csatornáján közzétett videón látni lehetett az elnököt, amint kitüntetéseket ad át és a katonákkal fényképezkedik, feltehetően egy földalatti óvóhelyen a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében. Az elnöki hivatal nem közölte, hogy Zelenszkij mikor utazott – immár másodszor – a frontvonalra.

A hivatal szerint az államfő Mikolajiv megyeszékhelyre látogatott, és megtekintette a megyei közigazgatási hivatal lerombolt székházát, ahol egy robbanásban márciusban harminchét ember halt meg. Ellátogatott a mikolajivi kórházba is, és kitüntetést adott át Olekszandr Szenkevics polgármesternek és Vitalij Kimnek, Mikolajiv megye állami közigazgatási hivatala vezetőjének az orosz invázió négy hónapja alatt tanúsított bátorságukért és munkájukért. A háború előtt félmilliós lélekszámú fekete-tengeri kikötőváros ukrán kézen van, de közel van az oroszok által már teljesen elfoglalt Herszon megyéhez.