2019. augusztus 23-án, fényes nappal egy kerékpáros egy berlini parkban hátulról, közvetlen közelről kétszer fejbe lőtt egy másik férfit egy hangtompítós fegyverrel. Az áldozat a 40 éves, csecsen nemzetiségű, de grúz állampolgárságú Zelimhan Hangosvili volt, aki a második csecsen háború (ez 1999től 2009-ig tartott) egy szeparatista milíciájának vezetőjeként harcolt az oroszok ellen. A háború után előbb Grúziába ment, majd Németországba menekült.
Az elkövetőt, dacára annak, hogy nem messze a merénylet helyszínétől egy bokorban átöltözött, illetve fegyverét, parókáját és kerékpárját is a Spree folyóba dobta, majd egy elektromos rollerrel próbált menekülni, elkapták. Kiderült, az orosz nemzetbiztonsági szolgálat (FSZB) tisztjéről van szó, az 56 éves Vagyim Kraszikovról, legalábbis bizonyos dokumentumaiban ez áll neveként, míg mások Vagyim Szokolovként említik. Tavaly év végén, diplomáciai viszályt okozva ítélték életfogytiglani börtönre.
Egy hasonló ügyben indulhat per a müncheni Legfelsőbb Regionális Bíróságon. Az ügyészség ugyanis azzal vádol egy csecsent, hogy 2020-2021-ben bérgyilkosságot szervezett Németországban. A bűncselekményt végül nem sikerült végrehajtani, de a gyilkossághoz szükséges fegyvert, lőszert, hangtompítót már beszerezték, és a tetthelyet is kinézték.
A tervezett akció mögött a gyanú szerint ebben az esetben nem Kreml állt, hanem Vlagyimir Putyin egyik legszorosabb szövetségese, az ukránok elleni invázió támogatója, Ramzan Kadirov csecsen elnök. Ő, illetve biztonsági apparátusa bízta meg bő két éve Valid D.-t, hogy szervezze meg a száműzött ellenzéki, Mohmad Abdurakmanov meggyilkolását. A vád legfontosabb tanúja Tarmilan A., neki kellett volna végrehajtani a gyilkosságot. Őt azonban nem vádolták meg, mert együttműködik az ügyészséggel, és azt állítja, csak látszólag egyezett bele a gyilkosságban való részvételbe, de valójában nem volt hajlandó végrehajtani azt.
A 27 éves Abdurakmanov azért szúrhatja Kadirov szemét, mert folyamatosan kritizálja YouTube-csatornáján a csecsen vezetést, illetve több tiltakozáson is fellépett. Nála még ismertebb kilenc évvel idősebb bátyja, Tumszo, akinek a csecsen rezsim visszaéléseiről szóló YouTube-ja és Telegramja az egyik legfontosabb médiájává vált a száműzötteknek az elmúlt öt évben. Több százezren követik, még Csecsenföldön élők is, noha nekik ez különösen veszélyes. A rendszer a bloggert az állam ellenségének titulálta és „vérbosszút” fogadott ellene.
A testvérek szakállának hossza és formája is ellentmond a kadirovcsik (vagy kadiroviták), azaz Kadirov vazallusainak szigorú szabályainak, ezzel is azt mutatják, nem hódolnak be a szúfi rendnek. Mindketten Icskéria, a Moszkvától független Csecsenföld támogatói, amelyért két véres háborút is vívtak az oroszok ellen a kilencvenes években az országban. Az olyanokat, mint Abdurakmanovék, mind a Kadirov-rezsim, mind az orosz hatóságok terroristaként tarják számon, és külföldön is vadásznak rájuk.
A testvérek családjukkal Grúziába menekültek Csecsenföldről, de ezután elváltak útjaik: Tumszo Lengyelországba ment, de itt ki akarták adni Oroszországnak, így Svédországban kötött ki, ahol két éve túlélt egy ellene irányuló merényletet. Egy kalapáccsal próbálta megölni egy másik csecsen, de a blogger legyűrte és átadta a rendőrségnek támadóját, akit később tíz év börtönbüntetésre ítéltek.
Mohmad 2017-ben érkezett Németországba, ahol – édesanyjával együtt – menedéket kért, mindmáig eredménytelenül. Tumszót tavaly októberben ismerte el a svéd állam politikai menekültként, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a merénylet után azt mondta, testvére vált Kadirovék célpontjává.
Azt gondolják, többé nem jutnak el hozzám, mert védelem alatt állok.
A vérbosszú nem csak rájuk, hanem egész rokonságukra is vonatkozik. Tavaly tizenegy, Csecsenföldön élő rokonukat tartóztatták le, akikkel nem is tartották a kapcsolatot, és akiket most nem hivatalos házi őrizetben tartanak útlevél és egyéb okmány nélkül.
Nem csak Abdurakmanovék vannak Kadirov céltábláján, hanem más csecsen ellenzékiek is, Tumszo szerint közülük kettővel is végzett a rezsim 2020-ban, egyikükkel Lille-ben, másikukkal Bécsben.
„Kadirov korunk Sztálinja” – ezt meggyilkolása előtti utolsó interjújában nyilatkozta Anna Politkovszkaja orosz oknyomozó újságírónő, aki személyesen is találkozott a csecsen vezetővel, és erről nagyon érzékletesen írt a magyarul Orosz napló címmel megjelent kötetében. A könyvből többek között kiderül, hogy Kadirov akkor Centoroj faluban élt, egy erődrendszerben, aminek a közepén egy luxusvilla áll. A bútoroktól kezdve a wc-csészéig mindenen árcédula lóg, hogy a vendégek lássák, milyen drága a berendezés.
A 48 éves, kétgyerekes Politovszkaját saját házában, a liftben lőtték agyon, még mielőtt kijött volna a csecsenföldi kényszervallatásokról szóló cikke. Halála miatt 2014-ben öt csecsent ítéltek el, de hogy Kadirovnak köze lett volna hozzá, nem tisztázott. Ahogy az sem, bár ezt többen is biztosan állítják, hogy Putyin kritikusának, Borisz Nyemcovnak a halálában közrejátszott-e, már csak azért is, mert emiatt is csecseneket ítéltek el. Részvételét mindenesetre tagadja Putyin kegyence.
Politovszkaja meggyilkolása, illetve utolsó interjúja éppen akkor történt, amikor Kadirov 30 éves lett, és így hivatalosan is Csecsenföld elnökévé válhatott. De már korábban is ő volt Csecsenföld nem hivatalos vezetője. 27 éves volt, mikor a terület addigi első emberét, a korábban az oroszok ellen dzsihádra felszólító függetlenségpárti muftit, a második csecsen háború közben oldalt váltó – és emiatt Putyintól az ország vezetését megkapó – apját, Ajmat Kadirovot meggyilkolták. Addig az ifjabb Kadirov vezette apja biztonsági szolgálatát és ő volt a sofőrje is.
A „Putyin vérebének” is nevezett fiú brutális módszerekkel szilárdította meg hatalmát Csecsenföldön, mint a legfőbb hűbérúr vezeti a dél-kaukázusi köztársaságot. Félnek, vagy legalábbis tartanak tőle, mert nem éppen a kifinomult stílusáról híres, agresszív fellépéséről annál inkább. Még a Kremlben sem örülnek neki, mert a vasfegyelem miatt hiába van most nyugalom az alapvetően lázongó területen, eléggé kiszámíthatatlan és önfejű. Pénzt viszont kap bőven Moszkvától, mert ő az egyik, ha nem a leghangosabb támogatója Putyinnak, csapataival ott volt 2008-ban Grúziában és 2014-ben Ukrajnában is, ahogy most is ott harcolnak, sőt, ő is egészen Kijevig utazott, legalábbis állítása szerint.
Ha otthon unatkozik, gyakran utazik Dubajba, ahol állítólag a Pálma-szigetvilágban van egy villája. 2011-ben arra, hogy honnan van pénze, Kadirov azt válaszolta: „Allah adja. Nem tudom.”
Jórészt valószínűleg az apja után elnevezett Ajmat Kadirov Alapítványból, amibe minden csecsennek kötelessége befizetni, és ami a leggazdagabb alapítvány Oroszországban. Csak 2019-ben 70 millió euró (28 milliárd forint) bevétele lehetett.
Azt hiszem, annyira látható akar lenni, amennyire csak lehetséges
– nyilatkozta a NPR-nak Rachel Denber, a Human Rights Watch Európáért és Közép-Ázsiáért felelős helyettes igazgatója.
Az Egyesült Államok többször is szankciókat léptetett életbe a fényűző életéről híres, és ezzel gyakran hivalkodó – a Telegram-posztjai milliós nézettségűek –, macsó Kadirovval szemben emberi jogi visszaélések miatt. Kritikusait és a kisebbségek, kiemelten az LMBTQ-közösség tagjait többször elraboltatta, meggyilkoltatta, megkínoztatta, utóbbiban párszor személyesen is részt vehetett.
Mikor bejelentette, hogy csapatai csatlakoznak az orosz erőkhöz Ukrajnában, mindenki tartott a brutalitásáról hírhedt csecsen csapatoktól, bevetésük mégsem lett diadalmenet. Mariupol ostromában való részvételük ellenére nem igazán lendítették elő Putyin háborúját, vélhetően azért, mert a kegyetlenségük nem párosul alapos katonai kiképzéssel.
A Kadirov-csapatok mindenekelőtt Instagram-harcosok, pózerek
– idézi a Welt riportere a Conflict Intelligence Team szakértőjét, Ruslan Levievet. Kegyetlenkedéseik ellenére – gyerekek és nők kínzásáról is szólnak hírek – a csecsenek nincsenek nagyon a frontvonalban, inkább 20 kilométerrel mögötte, viszont az orosz katonákkal szemben szabadabban használhatják a közösségi oldalakat. Sőt, főként PR-célok miatt lehetnek ott, Kadirovnak ugyanis nem lehetnek már komolyabb veszteségei, mert hatalma fenntartásához otthon is szüksége van harcosaira.
Újévi letartóztatás
Kadirov biztonsági emberei bő két éve kérték fel az akkor Schwerinben élő 47 éves Valid D.-t Abdurakmanov kiiktatásának megszervezésére 80 ezer euróért (32 millió forintért) cserébe, és a vád szerint nem sokkal később el is kezdte az előkészületeket. Fegyvert, lőszert, hangtompítót vett és kinézte a tetthelyet is. 2020 szeptemberében aztán Csecsenföldre utazott, hogy Németországba csempéssze Tarmilan A.-t, a kinézett bérgyilkost.
Valid D.-t és Tarmilan A.-t közvetlenül nem Kadirov szervezhette be, és adhatta nekik a parancsot, hanem Paruddi E. Kadirov unokatestvére és a biztonsági apparátusának befolyásos tagja, aki ismerte is korábbról Tarmilant. A 90-es években ismerték meg egymást, Tarmilan a függetlenségiek oldalán harcolt, és esett fogságba Csentarojban, Kadirov szülőhelyén, ahol Paruddi E. hallgatta ki, aki most azt mondta neki, az adósuk, mert a háború után őt nem adták az oroszok kezére.
Tarmilan A. 2020 novemberében érkezett meg Mecklenburg-Elő-Pomerániába, ahol menedékjogot kért. Itt a két csecsen lőgyakorlatokat hajtott végre és elkezdtek kémkedni Abdurakmanov után, aki ekkor egy Augsburg melletti menekültszálláson élt. Az ingatlannal szemben egy kukoricatábla volt, ekkor elég gyér növényzettel, ami sem a menekülést, sem a bujkálást nem tette lehetővé. Tarmilan azt kérte Validtól, módosítsanak a terveken, ne télen, majd csak nyáron vigyék véghez a gyilkosságot, de ebbe Kadirov unokatestvére kezdetben nem akart belemenni. Aztán december legvégén abban maradtak, hogy várnak három hónapot.
Tarmilan közben már felvette a kapcsolatot áldozatával, és elmondta neki, mit terveznek ellene. Abdurakmanov erre a rendőrséghez fordult, miután házkutatást tartottak a bérgyilkosnál és ki is hallgatták. Tarmilan feltételeket szabott, hogy akkor mond csak el mindent, ha elfogadják a menedékkérelmét. A rendőrség ezután egy időre el is vetette az ügyet, mert úgy vélték, az egész csak kitaláció, és Tarmilan célja mindössze az, hogy menekültjogot kapjon Németországban.
A csecsenekkel szemben elég bizalmatlanok a német hatóságok. Mohmad Abdurakmanovot 2018-ben az Iszlám Állam jelképének a használata miatt pénzbüntetésre ítélték. Egy a terrorcsoport finanszírozásáról szóló Deutsche Welle beszámolót osztott meg, amelyet a terroristákat ábrázoló képpel illusztrált. Csak 2020-ban helyezték hatályon kívül az ítéletet, amikor már köztudomásúvá vált, hogy a férfi a csecsen rezsim célpontja.
A német hatóságok véleménye a mostani ügyben akkor változott meg, amikor 2021. január 1-én a mecklenburgi tartományi bűnügyi hivatal házkutatást tartott Valid D. schwerini otthonában. Fegyvert, lőszert, hangtompítót találtak nála és egy navigációs rendszert is, amibe be volt táplálva a tervezett célpont lakcíme. Valid azóta előzetesben ül, 2021 januárjának végén a tartománytól átvette az ügyet a szövetségi ügyészség.
A hatóságoknak is kellemetlen lehet az ügy
Felvetődik, honnan tudta Valid áldozata címét? A Spiegel úgy tudja, a mecklenburg-elő-pomerániai titkosszolgálat egyik informátoraként ügyködhetett korábban Valid, és kapcsolattartója árulhatta el neki a címet. A német Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársa ellen is vizsgálat folyik, tavaly júniusban otthonát és irodáját is átkutatták a hatóságok, mindamellett, hogy jelenleg szabadlábon tartózkodhat.
Valid D. tagadja az ellene felhozott vádakat, a FAZ szerint egy ellene szőtt összeesküvéssel védekezik. A „súlyos államellenes bűncselekmény” miatt 3-15 év börtönbüntetésre számíthat, de a tárgyalások decemberig is eltarthatnak.
