Az orosz olajjal szembeni uniós embargó alól felmentést szerző magyar kormány a közelmúltban 25 százalékos rendkívüli adót vezetett be az orosz nyersolaj és a világpiaci árak közötti különbségre – írta a Guardian, hozzátéve, hogy az Eurointelligence ügynökség szerint ezzel évi 600 millió dollár (mintegy 230 milliárd forint) „rejtett hasznot” szerez Budapest, ami „nem rossz pénz egy ekkora gazdaság számára”.
Magyarország Szlovákia és Csehország mellett egyike volt annak a három tengerparttal nem rendelkező országnak, amelyek határozatlan idejű mentességet kaptak az orosz olajimportra vonatkozó uniós tilalom alól. Az EU vezetői egyhónapos vita után állapodtak meg az embargóról, amely az év végéig az orosz import 90 százalékát érinti.
A brit lap szerint az Eurointelligence elemzése azt sugallja, hogy a felállás Orbán Viktor miniszterelnököt kevéssé ösztönzi arra, hogy csatlakozzon az EU orosz olajimport-tilalmához.
Orbán számára a legjobb helyzet, ha megtarthatja a vezetékes importot, miközben mindenki mást köt az embargó
– írta az ügynökség.
Az Orbán-kormány profitálhat a magasabb olajárakból és az orosz nyersolaj folyamatos szállításából, ha a bevétel egy részét zsebre vágja, mindenki más rovására az EU-ban. Mi oka lehet arra, hogy meghátráljon ettől?
Jack Smith, az Eurointelligence elemzője szerint a Brent-kőolaj globális referenciaárára vonatkozó „bevallottan felső kategóriás feltételezés” alapján Magyarország évi 600 millió dollárt kereshet, ami részben fedezhetné is a növekvő költségvetési hiányt.
A lap emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány ebben a hónapban rendkívüli adót vezetett be az energiavállalatokra, bankokra és a légitársaságokra, miután az államháztartás mínuszba ment a választások előtti költekezést követően. A Reuters szerint a kormány 7,2 milliárd dolláros költségvetési hiányról számolt be január-áprilisi időszakra, miközben a választások miatt adócsökkentéseket és nyugdíjemeléseket ígért be a választóknak, akik zsinórban a negyedik ciklusra be is szavazták a fideszes politikust.
A Guardian szerint a kormány nemzetközi kommunikációs irodája nem reagált azonnal arra a kérdésre, hogy a kormány egyetért-e a 600 millió dolláros becsült bevételekkel. Majd azt közölték, hogy a kőolajtermék-előállítóknak 25 százalékos rendkívüli adót kell majd fizetniük a 2022-es és 2023-as adóévben. Ez a rendkívüli adó az Orosz Föderációból származó nyersolaj és a világpiaci ár különbségén alapul, az Orosz Föderációból származó kőolaj mennyiségével megszorozva – írta a brit lap.
