Nagyvilág

Több száz orosz parancsmegtagadóra és dezertőrre várnak kemény évek

Mikhail Golenkov / Sputnik / Sputnik via AFP
Mikhail Golenkov / Sputnik / Sputnik via AFP
A Wall Street Journal szerint bizonyítható, hogy orosz katonák százai inkább a börtönt választanák, mint a harcot Ukrajnában.

Több száz olyan orosz katona létére talált bizonyítékot a Wall Street Journal, akik nem akartak részt venni Oroszország ukrajnai inváziójában, megtagadták a parancsot is. A lap felidézi, az orosz offenzíva elég kudarcosan indult, többezres veszteségeket szenvedtek el a támadók, sok volt a dezertálás, megadás. A hadvezetésnek valahogy meg kellett büntetni a parancsmegtagadókat, de anélkül, hogy túl nagy publicitást kapnának az ügyek.

Fontos, hogy maximum elbocsáthatják a szolgálatból az ilyen katonákat, de sok jogi eszközük nincs a büntetésre, hisz formálisan Oroszország nem áll hadban Ukrajnával, csupán különleges katonai műveleteket végez.

Mihail Benyas, egy orosz ügyvéd, aki a Nemzeti Gárda ukrajnai parancsát megtagadó katonákat képviseli, elmondta, elég sokan nem akarnak harcolni. Jó példa a 24 éves Albert Szahibgarejevé, akit február 8-án vezényeltek hadgyakorlatra az Ukrajnával határos belgorodi régióba. Aztán 21-én Vlagyimir Putyin elnök elmondta hírhedt beszédét, amiben megtagadta az államiságot is Ukrajnától, aztán elvették a katonák telefonjait és golyóálló mellény viselésére kötelezték őket. Február 24-én reggel tüzérségi tűzre és harci helikopterek morajára ébredt a katona. Megnézte a Telegramon, hogy kitört a háború, majd azonnal döntött, otthagyta társait és bujdokolni kezdett. Szahibgarejev szerint szinte semelyik katona nem akart háborút.

A katona édesanyja azt mondta a lapnak, hogy fia a karrierért és jó keresetért vonult be a hadseregbe, hiszen a térségükben, Ufa környékén kevés a munkalehetőség.

Benyas ügyvéd március 24-én kitett egy posztot a közösségi médiába a Nemzeti Gárda parancsmegtagadóiról, mire mintegy ezren jelentkeztek nála azzal, ők miként úszhatnák meg, hogy nem akartak Ukrajnába menni harcolni. Egy héttel ezelőtt az Agora nevű jogvédő szervezet indított egy Telegram-csatornát, ahol meg lehet őket keresni ilyen ügyekben. Tíz nap alatt 721 megkeresést kaptak.

A Wall Street Journal talált egy március 4-i katonai rendeletet is, ami több száz parancsmegtagadó katona elbocsátásáról szólt. Egy másik dokumentum, egy bírósági határozat elutasította 115 Nemzeti Gárda-tag fellebbezését elbocsátásuk ellen. A katonáknak amúgy különös okokból joguk van a parancs megtagadására, többek közt, ha illegálisnak hiszik azt, amire utasítják őket. Pavel Luzin, egy moszkvai szakértő szerint ha a legnagyobb retorziók csak anyagiak a hadsereg részéről, akkor erősödhet a dezertálási kedv.

Az orosz Mediazona birtokába került egy hangfelvétel is, amin egy orosz bázisparancsnok pörlekedik egy katonával, aki nem akar harcolni. A parancsnok 15 év börtönnel fenyegeti, a katona állítja, beszélt ügyvéddel, nem börtönözhetik be, mire a parancsnok közli, vigye csak oda az ügyvédeit, elbeszélgetnek velük.

Az amerikai hírszerzés szerint kezdettől rendetlenség uralkodik az orosz hadseregben, annyi katonának és tisztnek antipatikus a hadjárat. Már tisztek is ódzkodnak az engedelmességtől, elszabotálnak parancsokat. Ismerős lehet ez az első csecsen háborúból, ahova alig kiképzett katonákat küldtek ki. Több ezren elszöktek ahelyett, hogy a Kaukázusban harcoljanak a gerillák ellen. Ezután szigorították a büntetéseket, akár tíz évet is kaphat egy katonaszökevény (normál esetben, de mint említettük, az ukrajnai háború hivatalosan nem háború). Putyin mellesleg a 2008-as georgiai háborúból is okulva komolyabban kezdte venni hadserege kiképzését és felszerelését, de a korrupció miatt ez nem sikerült patentül.

A szökevények és az ügyvédek persze veszélyben vannak, Benyast is elővették egy YouTube-videója miatt egy kijelentéséért, bár ejtették az ügyét. Mihail Afanaszjev újságíró megírta 11 dezertáló kiskatona történetét, mire hamis információk terjesztésének vádjával letartóztatták, akár 10 év börtönt is kaphat. Szahibgarajev, a frontról elszökött katona hívásokat kapott, hogy menjen vissza, ha kell, áthelyezik egy fronttól távolabbi bázisra. Ha nem mond igent, súlyos vádakkal nézhet szembe.

Még így is sok orosz katona inkább a bírósági eljárást és börtönt választja, mintsem egy szomszédos országban vigye vásárra a bőrét egy olyan konfliktusban, ami hivatalosan nem is háború.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik