Timothy D. Snyder amerikai történész, a Yale tanára 17 posztban foglalta össze a Twitteren, hogy mire lehet számítani Putyintól az orosz-ukrán konfliktus folytatásában – vette észre a 444.hu. A posztokat szemlézve a lap emlékeztet rá, hogy a Közép- és Kelet-Európát kiválóan ismerő kutató pár éve levezette, hogy Putyin az 1920-as években kiérlelt fasizmus programját valósítja meg.
Az orosz hadsereg szerinte nincs sarokba szorítva. Ha a megszálló erő vereséget szenved, az egységek egyszerűen visszavonulnak a határon át Oroszországba.
Putyin a kutató szerint a virtuális valóságban uralkodik, ahol mindig van menekülési útvonal. Ukrajnában viszont nem lehet őt sarokba szorítani, mert Ukrajna valóságos hely. Snyder szerint más társadalmakban az emberek nehezen tudják felfogni, hogy Putyin olyan diktátor, aki irányítja az országa médiáját, és a témát megváltoztatva uralkodik. Putyin állandóan témát vált: amikor Oroszország legutóbb megtámadta Ukrajnát (a Krím elfoglalásáról lehet szó), a médiája egyik napról a másikikra Szíriáról kezdett beszélni, az oroszok pedig mentek utána.
Amikor Oroszország idén februárban lerohanta Ukrajnát, a média gyorsan átállt arról, hogy az invázió lehetetlen, arra, hogy elkerülhetetlen, az oroszok pedig ezt a váltást is elfogadták.
A történész azt írja, értelmetlen a való világban „menekülőutat” kínálni, amikor Putyinnak nem kell más, csak egy virtuális világ, amit teljesen ő irányít. Menekülőútról beszélve csak nevetnivalót adunk az orosz vezetőknek az egyébként nehéz időkben.
Az biztos, hogy Putyin tévedhet, és túl sokáig vár a virtuális világ győzelmének kihirdetésével. Ebben az esetben elveszíti az erejét.
Úgy látja továbbá, hogy azt orosz elnök hatalma mindaddig teljes lesz a média felett, amíg a hatalma meg nem szűnik. Nincs olyan, hogy a való világban tett cselekedeteink ebben változást hoznának.
Snyder szerint groteszk arra kérni az ukránokat, hogy igazítsák a háborúval kapcsolatos döntésekeit az orosz televíziós producerekhez, akik amúgysem a való világból kapják az iránymutatást. Ha félreértik Oroszországot a „sarokba szorítás” és a „menekülőutak” kliséivel, akkor a háború tovább tart, mivel
elvonja a figyelmet az orosz vereség egyszerű szükségszerűségéről.
Zelenszkij viszont Putyinnal ellentétben demokratikusan megválasztott elnök, felelősnek érzi magát a népéért, és egy olyan világban kormányoz, ahol mások is számítanak.
Ukrajnának van sajtója, amit nem a kormány irányít. Zelenszkij nem tud egyszerűen témát váltani. Minden fontosabb döntésbe be kell vonnia az embereit. Putyinnal ellentétben neki párbeszédet kell folytatnia a népével, hogy véget vethessen ennek a háborúnak. Ezért segítségre van szüksége, mind a háború megnyeréséhez, mind ahhoz, hogy el tudja mondani az ukránoknak, mi következik.
A háború befejezése a történész szerint azt jelenti, hogy többet kell gondolni az ukrán népre és a jövőjére, és kevesebbet kell aggódni olyan problémákon, amikkel Putyinnak valójában nem is kell szembenéznie.
