Olaf Scholz kormányfő egy televíziós interjúban arra a kérdésre, hogy mikor utazik Kijevbe, azt mondta, hogy még mindig “figyelemre méltó esetnek” tartja, hogy meghívás hiányában nem látogathatott el az ukrán fővárosba áprilisban Frank-Walter Steinmeier, akit alig néhány héttel korábban választottak meg nagy többséggel másodszor is szövetségi elnöknek. – Ez az eset a látogatás “útjában áll” – mondta a kancellár a ZDF országos köztelevízióban hétfő este sugárzott interjúban.
Rámutatott, hogy hazája jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és az ukrán államiság biztonságát szavatoló garanciavállaló országként is számítanak rá. Egy ilyen országgal nem lehet megtenni, hogy a segítségét elfogadják, és azt mondják, hogy “az elnök viszont nem jöhet”. Ennek világosnak kell lennie minden demokrata előtt – húzta alá Olaf Scholz.
Frank-Walter Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, előző nap Varsóban újságíróknak azt mondta, “Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.
Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
A tervezett látogatás előtt néhány nappal egy interjúban háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint, és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez “nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”. – mondta Frank-Walter Steinmeier.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal, és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a “meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá.
“Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
