Kiderült, hogy európai parlamenti képviselőket és tisztviselőket, sőt, egy európai biztost is lehallgattak. Ez az EP minden tagját aggodalommal tölti el. Fontosnak tartom, hogy a mobiljainkat folyamatosan ellenőriztessük
– mondta a Népszavának adott interjúja elején Jeroen Lenaerts, a Európai Parlamentben megalakult Pegasus vizsgálóbizottság testületének elnöke, aki szerint a frissen felállt csoport célja nem lehet más, mint hogy a jövőben ártatlan emberek ne lehessenek törvénytelen lehallgatás célpontjai.
Látjuk, hogy mi történt Lengyelországban vagy Magyarországon, ahol például újságírókat vettek célba a Pegasus kémszoftverrel. Azt is látjuk, hogy a Pegasus mellett más kiberfegyvereket is bevetettek a kormánnyal kritikus személyek ellen Európában és máshol. Mindez veszélybe sodorja a demokráciát és fenyegeti a polgárok alapvető jogait, ezért foglalkoznunk kell vele
– ecsetelte a képviselő. Lenaerts szerint előre nem mondható meg, hogy képesek lesznek-e részletekbe menően vizsgálódni, de egyre több információ kerül napvilágra tényfeltáró újságírók által. Ezen információk alapján kell szerinte nyomást gyakorolniuk az érintettekre.
A kérdésre, hogy pontosan miként akarnak információkat gyűjteni ők maguk a megfigyelésekről, a testület elnöke azt mondta, parlamenti meghallgatásokat szerveznek majdszakértők és nemzetközi hatóságok bevonásával, de képviselők részvételére is számítanak, különösen olyan országokból, amelyek érintettek a Pegasus botrányban.
Megemlítette, hogy az üggyel kapcsolatban Lengyelországban már alakult vizsgálóbizottság, akikkel értelemszerűen fel fogják venni a kapcsolatot. A lengyelekkel ellentétben Magyarországon nem folyik parlamenti vizsgálat Pegasus-ügyben, így a testület elnöke a kémbotrány áldozatait keresné fel, de ugyanígy egyeztetne kormányzati szereplőkkel is. A magyar adatvédelmi hatóság korábban ugyan vizsgálta a Pegasus felhasználását, de arra a következtetésre jutott, hogy nem történt törvénytelenség, kérdés, hogy ennek tükrében az uniós vizsgálóbizottság miként tudna más megállapításra jutni. Lenaerts szerint a magyar adatvédelmi biztosnak arra a kérdésre is válaszolni kell, hogy a magyar törvények összhangban állnak-e az EU Alapjogi Kartájában lefektetett alapvető jogokkal, megfelelnek-e az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek.
Nem lehet olyan törvényt alkalmazni, amely módot ad ilyen nagy mértékű kormányzati beavatkozásra az emberek magánéletébe, hacsak nem áll fenn közvetlen nemzetbiztonsági kockázat vagy terrorveszély. Nem hiszem, hogy bárki képes lenne rezzenéstelen arccal azt mondani: mindazok, akiket önöknél célba vettek, közvetlen veszélyt jelentettek Magyarország vagy a magyar emberek biztonságára
– fogalmazott.
Azzal kapcsolatba, hogy kiderül-e valaha, kik vetették be a kémszoftvert Európában, azt mondta, arra számít, hogy sokkal több ügy kerül napvilágra, de irreális azt várni, hogy minden részlet kiderül. Reálisnak azt tartja, hogy néhány esetben sikerül a dolgok mélyére ásni, és ezek alapján tudnak majd megfelelő ajánlásokat megfogalmazni a jövőre nézve.
Jelenlegi ismereteink a jéghegy csúcsát jelentik
– foglalta össze a lényeget.
