75 percig tárgyalt Putyin és az osztrák kancellár, tízezrek halhattak meg Mariupolban

Hétfőn letartoztatták Vlagyimir Kara-Murzát, az ukrajnai orosz invázió és az orosz kormány egyik következetesebb ellenfelét – számolt be az AFP hírügynökség. Kara-Murza ügyvédje, Vagyim Prohorov az Interfax hírügynökségnek beszélt Kara-Murza letartóztatásáról:

A letartóztatás oka egyelőre nem világos, és az orosz hatóságok sem nyilatkoztak róla, de annyit tudni lehet, hogy Kara-Murza rendszeresen bírálta Oroszország ukrajnai katonai beavatkozását.

Az invázió során Oroszország elkezdett még keményebben leszámolni  a rezsim kritikusaival. Emlékezetes, hogy egy, még az  invázió kezdetén elfogadott jogszabály alapján tizenöt év börtönbüntetéssel sújtható az, aki hamisnak ítélt információkat terjeszt a Moszkva által „különleges hadműveletnek”  nevezett ukrajnai invázióról.

(Guardian)

A francia külügyminisztérium bejelentette, hogy hosszas nyomozást követően hat orosz állampolgárt utasítottak ki Franciaországból, őket kémkedéssel gyanúsítják.

A minisztérium közleménye szerint a hat személyek diplomáciai fedésben dolgozott, és tevékenységük ellentétes volt a francia nemzeti érdekekkel. A közlemény szerint a kifogásolt titkos műveletet vasárnapra derítették fel a titkosszolgálatok, további részletek azonban egyelőre nem ismertek.

Franciaország korábban már harmincöt orosz diplomatát utasított ki számos más európai országhoz hasonlóan.

(BBC)

Nagyjából négymillió csirke pusztulhatott el egy baromfitelepen Herszon régióban, mivel az orosz ágyúzások megszakították a farm áramellátását – írja a független kelet-európai hírcsatorna, a  NEXTA a Twitter-fiókjában Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsmanra, korábbi szociális és munkaügyi miniszterre hivatkozva.

About four million chickens were killed at #Chornobayivska poultry farm in #Kherson region, #Ukrainian human rights commissioner Lyudmyla Denysova said.

As a result of #Russian shelling, the power supply was interrupted, leaving the farm without the ability to feed its poultry. pic.twitter.com/pNbyobdnYF

— NEXTA (@nexta_tv) April 11, 2022

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról beszélt hétfőn, hogy Oroszország civileket, köztük újságírókat, aktivistákat és választott tisztségviselőket tart börtönben orosz területen.

Sok papunk, újságírónk, aktivistánk, polgármesterünk és általában civilünk van, akik börtönben vannak, és többen még csak nem is Ukrajna területén, hanem Kurszkban, Brjanszkban, Rosztovban. Erőszakkal tartják fogva őket

– mondta.

A fogolycserékért, az Oroszországgal folytatott tárgyalásokért, humanitárius folyosókért felelős Irina Verescsuk erről egy, a Reutersnek adott interjúban beszélt Kijevben, április 11-én.

Közlése szerint több mint ezer civilt és több mint hétszáz katonát tartanak fogva börtönökben Oroszországban illetve oroszbarát szakadár területeken. Mint mondta, a fogvatartott civilek közül is leginkább a több mint ötszáz nő miatt aggódik, akiket elmondása szerint rendszeresen megaláznak, így például leborotválták a fejüket, álló helyzetre vagy vetkőzésre kényszerítették őket. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: nemierőszak-esetek is ismertek előtte.

Azt akarják, hogy féljünk. Azt akarják, hogy sírjunk, és áldozatokká váljunk. De nem vagyunk azok. Lányaink és asszonyaink arra kérnek minket, hogy folytassuk a küzdelmet a győzelemért

– tette hozzá.

Irina Verescsuk állításait a Reuters független forrásból még nem tudta ellenőrizni – írják.

(Reuters/BBC/Guardian)

Egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál – közölte a Vatikán hétfőn.

Ferenc pápa a családoknak szentelt egyházi évben úgy döntött, hogy különböző családok viszik a keresztet a római via Crucis tizennégy állomásán. A stációkon elhangzó meditációk szövegét is a családok tagjai írták.

Az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család veszi kézbe a keresztet, amely a Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemben álló Palatinus-dombig halad. Az utolsó stáción migránscsalád tagjai viszik a keresztet.

A családok között lesz fiatal házaspár, idős férj és feleség, akiknek nem lehetett gyermekük, ötgyermekes család, beteg gyermeket nevelő szülőpár, gyermeket örökbe fogadott család, valamint egy olyan család, amelynek gyermeke a papi hivatást választotta és egy anya és apa, aki gyermeke elvesztésének tragédiáját élte át.

A keresztút a pandémia két éve után visszatér korábbi helyszínére a Colosseumhoz. Tavalyelőtt és tavaly a Szent Péter-téren hívők nélkül tartották meg – írja az MTI.

Franciaország hétfőn nem kívánatos személynek nyilvánított hat orosz személyt, akik magukat diplomatának adták ki, a francia titkosszolgálat azonban arra jutott, hogy a hat orosz „a francia nemzeti érdekek ellen dolgoztak”.

A francia külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy „egy nagyon hosszú nyomozás” tárta fel azt a titkos műveletet, amelyet az orosz titkosszolgálat szervezett meg Franciaország területén és amelyben a kiutasított személyek is részt vettek – írja a Reuters.

Az ukrán főügyészség friss összegzése szerint eddig hivatalosan 183 gyerek halt meg az Ukrajnában zajló háborúban, további 342 gyerek pedig megsebesült – közölték hétfőn.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy ezek a számok még nem véglegesek, mert azokon a területeken, amelyeket az oroszok irányítanak, illetve még zajlanak a harcok, nem tudták felmérni a halottak és sebesültek számát.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn videókonferencia keretében tárgyalt Narendra Modi indiai miniszterelnökkel az értékalapú amerikai-indiai kapcsolatok továbbfejlesztéséről, valamint az ukrajnai háborúról – jelentette be a Fehér Ház hétfőn.

Joe Biden a megbeszélés elején a két ország közötti védelmi együttműködés jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve: az Egyesült Államok és India a jövőben „folytatni fogja az intenzív egyeztetést arról, hogyan kezelje az ukrajnai háború (nemzetközi) destabilizáló hatásait”.

Az amerikai elnök a virtuális eszmecserén megerősítette az indiai kormányfőnek, hogy örömmel tekint személyes találkozójuk elé Japánban, és reményének adott hangot, hogy a két ország kapcsolatai továbbra is egyre mélyebbek és erősebbek lesznek. Az indiai kormányfő úgy fogalmazott: országa és az Egyesült Államok „természetes partnerek”.

Az indiai miniszterelnök a hétfői videókonferenciát megelőzően kijelentette: azt javasolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlenül tárgyaljon egymással. Ezt a javaslatát megismételte Joe Biden elnöknek is.

Biden és Modi a beszélgetésben egyaránt aggodalmát fejezte ki az ukrajnai pusztítások, kivált a bucsai mészárlás miatt.

Az ártatlan civilek Bucsában elkövetett meggyilkolásáról szóló minapi hírek nagyon aggasztóak. Mi azonnal elítéltük (a mészárlást), és független vizsgálatot követeltünk,

fogalmazott az indiai kormányfő. Közölte, hogy India rövid időn belül gyógyszer-szállítmányokat indít útnak Ukrajnába.

A videóbeszélgetésben – a Fehér Ház tájékoztatása szerint – az amerikai fél nem fogalmazott meg konkrét kéréseket India oroszországi kőolajvásárlásait illetően. Biden annyit közölt: Washington boldogan segítene abban, hogy Újdelhi jobban diverzifikálja az energiaimportját.

Az amerikai elnök korábban nyilvánosan utalt arra, hogy India az egyik „valamiképpen ingatag partner” Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, Daleep Singh nemrégiben Újdelhiben tárgyalt és azt fejtegette, hogy Washington nem akarja India orosz kőolajimportjának felgyorsítását.

India egyébként az ukrajnai háború megindítása óta legalább 13 millió hordó orosz nyersolajat vásárolt, miközben tavaly egész évben vásárolt összesen 16 millió hordónyi orosz kőolajat.

A Fehér Ház közlése szerint Narendra Modi Antony Blinken külügyminiszterrel és Lloyd Austin védelmi miniszterrel is videótárgyalásokat folytatott.

(MTI)

Hétfőn moszkvai lakása előtt őrizetbe vették Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust – írja a CNN. Kara-Murza gyakran kritizálja az orosz kormányt és már túlélt két mérgezést. Őrizetbe vételéről egy másik ellenzéki politikus számolt be, aki Kara-Murza ügyvédje tájékoztatott.

A tévécsatorna CNN+ nevű streaming felülete hétfőn adott le egy Kara-Murzával készült interjút, amelyben elítélte Vlagyimir Putyin agresszióját Ukrajnában.

Egyre többet hallani nők elleni erőszakról és szexuális erőszakról Ukranjában –  közölte az ENSZ nemi egyenjogúsággal és női jogokkal foglalkozó ügynökségének igazgatója hétfőn. Az UN Women igazgatója, Sima Bahous az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tett nyilatkozatában nyomozást sürgetett az ukrajnai orosz invázió során nők ellen elkövetett erőszakesetek ügyében.

Az AP hírügynökség szerint Bahous az ülésen azt mondta:

Ennek a háborúnak véget kell vetni. Most.

Mint mondta, a nők elleni erőszakkal és szexuális erőszakkal összefüggő állításokat független módon kell kivizsgálni az igazságosság és az elszámoltathatóság érdekében.

Az igazgató felhívta a figyelmet a tömeges kitelepítések, a sorkatonák és zsoldosok jelenléte, valamint az ukrán civilekkel szemben tanúsított brutalitás okozta együttes veszélyre. Hozzátette:  a határátkelőhelyeken megnőtt az embercsempészet mértéke, ami különös veszélynek teszi ki a fiatal nőket és a kísérő nélküli tinédzsereket.

(Guardian)

Az Észak-Afrikából érkező gázmennyiség növeléséről írt alá szerződést az algériai Sonatrach és az olasz ENI energiavállalat – jelentette be Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki hétfőn Algírban tárgyalt.

Mario Draghi az algériai elnökkel, Abdel-Madzsíd Tebbúnnal, valamint a kormányfővel, Ajmán Benabderrahmánnal folytatott megbeszélései után tartott sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a két ország energetikai együttműködéséről. Ezzel egy időben a Sonatrach és az ENI szerződésben rögzítette az Olaszországba szállítandó földgáz-kvóta növelését.

Az olasz kormányfő emlékeztetett: az ukrajnai háború első napjaiban ígéretet tett az olaszoknak, hogy kormánya gyorsan lép az oroszországi gáztól való függőség csökkentése érdekében. Hangsúlyozta, hogy az energiaimport diverzifikálásával az olasz lakosságnak és a vállalatoknak egyaránt védelmet nyújtanak a konfliktus következményeivel szemben. A kormányfő hozzátette, hogy Algéria Olaszország első számú kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen.

Elemzések szerint Róma az algériai gázzal kívánja helyettesíteni az oroszországi szállítmányok egy részét. Az észak-afrikai ország Olaszország második legnagyobb gázbeszállítója. 

Olaszország éves gázfogyasztása mintegy 75 milliárd köbméter, és ennek majdnem negyven százaléka, 29 milliárd köbméter érkezik Oroszországból. További húsz százalékot – 2020-as adatok szerint – Algéria szolgáltat, ezt a kvótát Róma negyven százalékra kívánja emelni a következő években, miközben ugyanannyival csökkentené az orosz gáztól való függőséget.

Az Algériában tárgyaló olasz delegáció tagja volt Luigi Di Maio külügyminiszter, valamint a környezeti átmenetért felelős miniszter, Roberto Cingolani. Az ENI energetikai nagyvállalat elnöke, Claudio Descalzi a szerződés előkészítéseként már április 3-án tárgyalt Algériában.

Az algériai gáz a Földközi-tenger két partját összekötő Transmed-vezetéken keresztül érkezik. Róma kapcsolódni kíván a tervek szerint Nigériából induló és Algérián keresztül Európába tartó gázvezetékhez is.

Az olasz és az algériai kormány közötti szándéknyilatkozatban szerepel az is, hogy a két ország együttműködik a zöld hidrogén és más megújuló energiaforrások fejlesztésében is. Mario Draghi bejelentette, hogy az algériai elnök május végén Rómába látogat, július 18-tól pedig Algírban tartanak újabb kormányközi találkozót.

(MTI)

Ezt Manuel Fontaine, az UNICEF vészhelyzeti programjának igazgatója közölte hétfőn.

A becslések szerint otthonában maradt 3,2 millió gyermek közel felét fenyegeti az a veszély, hogy nem kap elegendő élelmet. A vízhálózati infrastruktúrát ért támadások és az áramkimaradások miatt 1,4 millió ember maradt víz nélkül Ukrajnában. További 4,6 millió ember csak korlátozott hozzáféréssel rendelkezik

– részletezte a problémákat az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett jelentésében. Hozzátette, az ukrajnai gyerekek helyzete különösen aggasztó Mariupolban és Herszonban, „ahol a gyerekek és családjaik hetekig élnek folyóvíz és higiéniai szolgáltatások nélkül, és rendszeres az élelmiszer- és orvosi ellátás hiánya”.

A vészhelyzeti program igazgatója aggodalmának adott hangot a „robbanásveszélyes háborús maradványok” miatt is, amelyek sérülésveszélyesek, de akár halálosak is lehetnek. Felrótta továbbá a háború miatt az oktatásban országszerte fennálló zavarokat.

Az iskolabezárások 5,7 millió iskoláskorú gyermek és 1,5 millió felsőoktatási hallgató tanulását és jövőjét érintik az országban. A donbászi régióban gyerekek egész generációja látta már felborulni életét és az oktatási rendszert a konfliktus elmúlt nyolc éve alatt

– fűzte hozzá az UNICEF tisztségviselője.

(CNN)

Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió asztalán – közölte ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a Külügyek Tanácsának megbeszélését követő sajtótájékoztatóján közölte: az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak orosz gazdaságra, de további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben.

Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: Oroszország ukrajnai háborúja megbukott. Az orosz hadsereg nem volt képes bevenni Kijevet, most az ország keleti felében hajt végre csapatösszevonást. Várhatóan a Donbász régiójában készül újabb csapásra – közölte.

Borrell hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai háborúja horrorisztikus.

Leszögezte: Oroszország a felelős a globális élelmiszerválságért. Oroszország ukrán városokat és búzakészleteket bombáz, valamint megakadályozza a gabona külföldre szállítását, ezzel „éhséget gerjeszt a világban” – emelte ki. Közölte: a külügyminiszterek megbeszélést folytattak arról, hogyan tehető Oroszország elszámoltathatóvá a nemzetközi jog nagymértékű megsértéséért. Az Európai Unió támogatja a nemzetközi nyomozást, hogy elégséges bizonyíték birtokában a felelősök elszámoltathatók legyenek a civilek háborús bűnnek számító meggyilkolásáért – mondta a főképviselő.

Mindaz, ami Ukrajnában történik, megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett – emelte ki. Kérdésre válaszolva Borrell közölte: a tagállamok egybehangzó szavazása eredményeként az Európai Unió a tagországainak hozzájárulásával támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítást.

Más dolog, hogy Magyarország nem engedi át területén a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába, de a saját részét befizeti, tehát részt vesz Ukrajna fegyverellátásában,

mondta.

Kiemelte: az EU keleti tagországaira nagyobb nyomás nehezedik a háború elől menekültek befogadásával, illetve ezek az országok nagyobb mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra is. Ezt, az unió keleti és nyugati tagállamai közötti aszimmetrikus helyzetet közösen, egységesen és a szolidaritás kinyilvánítása mellett kell kezelni – húzta alá.

Küzdeni kell a nagymértékű, orosz energiától függés mihamarabbi megszüntetéséért, új beszállítókat kell találni, és a megújuló energiaforrások bevezetésére kell törekedni – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Olyan sebesülésekkel visznek be gyerekeket Dnyipró egyik kórházában, amilyeneket a harctéren szoktak szerezni a katonák – mondták a BBC tudósítójának ukrán orvosok. Az újságírók az egyik olyan kórházba látogattak el, ahova a kramatorszki pályaudvar ellen elkövetett támadás sebesültjei közül is szállítottak be néhányat. A gyerekek között vannak például olyanok, akik a robbanásban elvesztették valamelyik végtagjukat – olvasható a beszámolóban.

A kramatorszki pályaudvart a múlt héten érte támadás, miközben sokan, főleg idősek, nők és gyerekek, vártak arra, hogy evakuálják őket. A támadásban több mint ötvenen meghaltak, és nagyjából százan megsebesültek, de a halottak száma még tovább is emelkedhet.

Az Egyesült Államok szerint Oroszország megkezdi a Donbászban lévő erők utánpótlását és megerősítését. Egy magas beosztású amerikai illetékes szerint ezt igazolja az Izyum várost északról megközelítő járműkonvoj. A védelmi szakember szerint a járműkonvoj parancsnoki és irányító egységet, támogató zászlóaljat, valószínűleg forgószárnyú légijármű-támogatást és egyéb gyalogsági támogatást is tartalmaz.

Az illetékes közölte, igazolva látják, hogy Oroszország elsősorban tüzérségi egységekkel próbálja megerősíteni pozícióját Donyeck városától délnyugatra.

Észak-Korea külügyminisztere szerint ok nélküli volt, hogy az ENSZ közgyűlése felfüggesztette Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsában. Ez szerinte egyedül az Egyesült Államok és a Nyugat politikai hegemóniájának fenntartását szolgálja – írja a Reuters.

Az ENSZ közgyűlésének csütörtöki ülésén 93 tag szavazott a felfüggesztés mellett, 24-en ellene, 58-an pedig tartózkodtak a szavazástól. Észak-Korea, Irán, Kína, Kuba, Szíria és Vietnám határozottan ellenezték Oroszország felfüggesztését.

Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA közleményében úgy fogalmaznak:

Amire az USA törekszik, az, hogy elszigetelje a független országokat, és hogy erőt alkalmazzon ellenük a nemzetközi közösségen belül. Ezt az USA által irányított törvénytelen és embertelen hegemónia fenntartása érdekében teszik.

Észak-Korea szerint azonban az Egyesült Államoknak nem szabadna „visszaélnie” a ​​politikai nyomásgyakorlás eszközével.

Nem lehet szavakkal leírni azt, amit láttam és éreztem,

írta hétfőn a Twitter-oldalán Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, aki ukrán kollégájával, Denisz Smihállal járt az orosz támadók által lerombolt Borogyankában. A találkozóról Smihál is beszámolt a közösségi oldalán és azt írta, hogy Litvánia segít kivizsgálni az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket.

Today, my visit in Ukraine started in Borodyanka.

No words could possibly describe what I saw and felt here. pic.twitter.com/Z1Bz0FBrhT

— Ingrida Šimonytė (@IngridaSimonyte) April 11, 2022

https://twitter.com/Denys_Shmyhal/status/1513499770354126850?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1513499770354126850%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fapr%2F11%2Frussia-ukraine-war-latest-austrian-chancellor-to-meet-putin-ukraine-prepares-for-fresh-onslaught-in-east-live

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, Moszkva nem szünetelteti hadműveleteit az Ukrajnával folytatott béketárgyalások következő fordulója előtt. A Rosszija-24 hírcsatornának adott interjújában ugyanakkor azt is mondta, nem lát okot rá, miért ne folytathatnák a béketárgyalásokat Ukrajnával.

Az elnök nem egy alkalommal hangsúlyozta, hogy mi inkább a tárgyalásokat részesítjük előnyben

– idézte a TASSZ orosz állami hírügynökség a külügyminisztert.

Lavrov egyúttal védelmébe vette az orosz inváziót, mert szerinte ennek Ukrajnán túlmutató következményei is vannak.

Különleges katonai hadműveletünk célja, hogy véget vessen az Egyesült Államok teljes dominanciatörekvésének a nemzetközi porondon

– árulta el a megfejtést az orosz diplomácia vezetője.

Alig több mint egy óráig tartott az orosz elnök és az osztrák kancellár hétfő délutáni tárgyalása a Moszkva melletti Novo Ogarjovóban – írja az ORF honlapja. A kancellári hivatal tájékoztatása szerint a megbeszélésen Karl Nehammer kifejtette Vlagyimir Putyinnak, hogy a háborúnak minél előbb véget kell érnie, mert egy háborúban mindkét fél csak veszíteni tud. Kihangsúlyozta azt is, hogy az Oroszország elleni szankciók mindaddig folytatódni fognak, ameddig Ukrajnában emberek halnak meg a háború miatt. Nehammer ezen felül teljesen nyíltan beszélt a Bucsában és más városokban elkövetett háborús bűncselekményekről és arról is, hogy ezekkel kapcsolatban nemzetközi vizsgálatra lesz szükség.

Szijjártó Péter Luxembourgban járt az Európia Unió külügyminisztereinek soros tanácsülésén, majd bejelentkezett a Facebookon. A miniszter beszélt a bucsai vérengzésről, az ukrajnai fegyverszállításokról, a kőolaj és gázszállítások szankcionálásának kérdéséről is, és kiderült, Putyin követelése ellenére Magyarország is euróban fizet a jövőben az orosz gázért.

Kapcsolódó

Magyarország sem fizet rubelben az orosz gázért

Számlanyitással és devizakonverzióval oldanák meg Putyin rendeletének kijátszását.

Hétfő délután elkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök és Karl Nehammer osztrák kancellár találkozója a Moszkva melletti Novo Ogarjovóban – számolt be az osztrák közmédia honlapja Nehammer egyik szóvivőjére hivatkozva. A kancellár, aki vasárnap Kijevben Volodimir Zelenszkijjel tanácskozott, az első uniós vezető, aki a háború kezdete óta személyesen is találkozik az orosz elnökkel. Ausztria ugyanakkor a NATO-nak nem tagja, semleges ország.

Leopard 1-es harckocsikat küldene Ukrajnába a német Rheinmetall cég, ha a szövetségi parlament is engedélyezi azt – írja a Handelsblatt. Ez a típus a német hadsereg által jelenleg is használt Leopard 2-es tank elődje. A Rheinmetall tájékoztatása szerint az első Leopard 1-est hat héten belül tudnák eljuttatni az ukrán katonák számára.

A bejelentés egybevág Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfői nyilatkozatával, amelyben kijelentette, hogy Ukrajnának további katonai eszközökre, köztük nehézfegyverzetre van szüksége.

A Rheinmetall egy düsseldorfi székhelyű hadiipari és járműipari vállalat, amelynek Magyarországon is van gyára, Zalaegerszegen, ahol páncélozott harcjárműveket gyártanak.

Eduard Heger cáfolta azokat az orosz híreket, amelyek szerint megsemmisítették volna a Szlovákia által Ukrajnának múlt héten átadott légvédelmi rendszert. A szlovák miniszterelnök hétfőn a Twitteren azt írta, hogy az orosz értesülések álhírek.

Az Sz-300-as (S-300-as) szovjet típusú légvédelmi rendszer nemrég érkezett meg Ukrajnába azt követően, hogy Szlovákia vállalta: segít az ukránoknak, amennyiben a NATO-tagok kompenzálják érte. Nem sokkal később Joe Biden amerikai elnök közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy az USA Patriot légvédelmi rendszerrel kárpótolja Szlovákiát.

https://twitter.com/eduardheger/status/1513250975447986184

Kalandos módon jutott el szombaton Boris Johnson az ukrán fővárosba a Times Radio újságírójának beszámolója alapján. A brit miniszterelnök Londonból autóval, helikopterrel, katonai repülővel majd – Lengyelországból – vonattal utazott, és összesen öt órát töltött Kijevben. Ez idő alatt együtt vacsoráztak Volodimir Zelenszkijjel, a menü kecskesajtos saláta, tyúkhúsleves és marhasült volt, desszertként pedig meggyes gombócot fogyasztottak.

NEW: Johnson & Zelenskyy dined together in Kyiv on Saturday.

On the menu was goats cheese salad & chicken soup, followed by roast beef, then cherry dumplings.

PM stayed 5 hours in Kyiv in total, having travelled there via road, helicopter, military plane & train.

— Lucy Fisher (@LOS_Fisher) April 11, 2022