Úgy tűnik, Magyarország elért egy pontot, ahonnan nincs visszaút
– kommentálta a Fidesz elsöprő választási győzelmét Zgut Edit politológus a Washington Post cikkében. Zgut számításai szerint Orbán Viktor győzelme lehetővé teszi majd, hogy még inkább autokratikus irányba mozduljon el, félreállítva a „másképp gondolkodókat”, és a gazdaság újabb szegmenseit megszerezve. A politológus szerint a legfontosabb tanulság az: a pálya annyira lejt, hogy szinte lehetetlenné vált a Fideszt választásokon legyőzni.
A Washington Post cikke megemlítette a Toroczkai László vezette Mi Hazánk parlamentbe jutatását, meglepetésnek nevezve azt. Egyúttal kitértek arra is, hogy Orbán győzelmi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kritizálta, az ellenfelek között említette a baloldalt, a „brüsszeli bürokratákat, a Soros-birodalom minden pénzét és szervezetét”, a nemzetközi fősodratú médiát és az ukrán elnököt is.
Orbán, a bevándorlás, az LMBTQ-jogok és az EU-s bürokraták heves bírálója, kivívta a nacionalisták csodálatát Európában és Észak-Amerikában egyaránt. Magyarország demokratikus intézményeit irányítása alá vette, és kikiáltotta magát az európai kereszténység védelmezőjének a muszlim bevándorlókkal, az LMBTQ-lobbival szemben
– fogalmaz a cikk.
A New York Times is megemlítette Zelenszkijt, de a cikkben nem a miniszterelnök győzelmi beszédét hozták fel, hanem azt, hogy amikor Orbánt a szavazata leadását követően újságírók kérdezhették, arra a kérdésre, mit gondol az ukrán elnök korábbi nyilatkozatáról, annyit válaszolt: „Zelenszkij úr nem szavaz ma. Köszönöm, vannak még kérdések?”
A cikkben kitértek a szintén vasárnap rendezett szerbiai elnökválasztásra is, amelyen Aleksandar Vucic szerezte meg a voksok körülbelül 60 százalékát, így már az első fordulóban győzött, és újabb öt évig maradhat a nyugat-balkáni ország köztársasági elnöke, míg az előrehozott parlamenti választáson az általa vezetett Szerb Haladó Párt szerezte meg a voksok többségét, és alakíthat ismét kormányt.
Magyarország és Szerbia nagyon eltérő múlttal jelentkeznek. (..) De a két vezető mindkét országban drasztikusan csökkentette a kormánykritikus média elérését, a tévécsatornákat propagandaállomássá változtatta, és még inkább autoriter irányba mozdult el. És mindketten szoros kapcsolatot ápolnak Putyinnal
– fogalmaz a cikk, megjegyezve, hogy Szerbia elutasította a szankciók kivetését Oroszországra, míg Magyarország ugyan beleegyezett az EU-s szankciókba, de erősen elhatárolódik attól, hogy az orosz energiaimportra is kiterjesszék őket.
A BBC magyarországi választásokról szóló cikkének már a címében kiemelték, hogy a magyar miniszterelnök Zelenszkijt kritizálta. Az elemzésben azt fejtegetik, hogy miközben Magyarország egyre inkább elszigetelődik a NATO-ban és az EU-ban, Orbán tudja, hogy egyikben sem akarják őt kiközösíteni. „A nyugati egységet akarják mutatni Oroszország felé. Így továbbra is kiszámíthatatlan tüske marad a nyugati szövetségesek oldalában”, fogalmaz a cikk.
Az Euronews elemzésében a következő tanulságokat vonta le a Fidesz győzelméből:
- Az ukrajnai háború segítette Orbánt és a Fideszt.
- Nincs vége Magyarország Brüsszellel szembeni csatározásának.
- A magyar főváros és a vidék közötti megosztottság nagyobb, mint valaha.
- Fogy a Jobbik támogatottsága, úgy tűnik, sokan helyettük inkább a Mi Hazánkat választották.
A CNN műsorában Fareed Zakaria a többi közt arról beszélt, hogy a világ összes demokráciája számára elgondolkodtatónak kell lennie a magyar választáson történteknek, illetve szomorú emlékeztetőnek nevezte, hogy „ha hatalomra kerül egy olyan ember, aki egyre távolodik a demokráciától, akkor akár örökre is el lehet veszíteni azt”.
Orbán Viktor negyedik, összességében ötödik miniszterelnöki ciklusa talányt is jelenthet a NATO és az Európai Unió számára, miközben egyre erősödik az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy Magyarország megbízható szövetségi partner-e egyáltalán
– többek között ezt fejtegeti a Guardian cikke. Itt is kitérnek Putyin és Orbán szoros kapcsolatára, illetve annak a lehetőségére, hogy habár eddig nem blokkolta az orosz szankciókat a magyar miniszterelnök, az orosz olaj- és gázszállításra vonatkozó intézkedésektől elzárkózik.
A cikkben megszólaló Hegedűs Dániel politológus úgy vélekedik: Orbán általánosságban arra törekszik, hogy Oroszországgal való kapcsolatában visszatérhessen a megszokott kerékvágásba, mind az energetikai, mind a gazdasági együttműködés tekintetében. „Lehet némi átrendeződés nyugat felé, de általánosságban arra törekszik, hogy visszatérjen a megszokott üzletmenethez Oroszországgal – mind az energetikai, mind a gazdasági együttműködés terén” – mondta.
Ahogy nagyjából mindegyik külföldi sajtóban megjelent cikk, úgy a Bloomberg írása is idézi Orbán győzelmi beszédéből ezt a mondatot: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”. Ezt követően szó esik arról, hogyan használta Orbán az ukrajnai háborút arra, hogy egy békepárti kormány és háborúpárti ellenzék narratíváját felállítsa, majd arra jutnak, hogy ez a kampány megmutatta Orbán politikai ösztöneit, amelyek hozzásegítették ahhoz, hogy generációja meghatározó politikusává váljon.
Orbánnak minden politikai tapasztalatát össze kell szednie ahhoz, hogy a vasárnapi győzelem ne váljon pirruszi (túl sok áldozatot követelő) győzelemmé
– zárják az írást.
A Time szerint hiába nyert Orbán, nehéz jövő vár a győztesre. Bozóki András, a CEU politológusa a lapnak úgy nyilatkozott: nehéz dolga lesz a magyar miniszterelnöknek a választásokat követően Európában. „Mindenki ismeri őt, a pragmatizmusát és opportunizmusát, és senki nem hiszi el, hogy jobb ember lesz belőle”, hangsúlyozta. A politológus szerint a magyar miniszterelnök szerencsés volt, hogy a béke és biztonság védelmezőjeként állíthatta be magát egy szomszédos országban zajló háború alatt.
A koronavírus-járvány után Orbánnak új ellenséggel kell majd szembenéznie sok képzeletbeli ellenfél után: egy gazdasági válság árnyékával
– vélekedett Bozóki.
A Wall Street Journal elemzése arra jutott, hogy a miniszterelnök üzenete közönségre talált, ezt egyebek között azzal példázták, hogy egy múlt heti felmérés szerint szavazóinak közel fele legitimnek tekinti az orosz inváziót Ukrajnában. A lapnak Dalibor Rohac amerikai kutató úgy fogalmazott: „a média kontrollja láthatóan működik”.
A német sajtó fontosabb lapjaiban is mind megjelentek a magyarországi választásról és a Fidesz győzelméről szóló cikkek. A Süddeutsche Zeitung és több másik lap is kiemeli, hogy a Fidesz győzelme egyértelműbb, mint várták, és újra az alkotmány módosításához szükséges többséget szerzett.
„Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség messze a várakozások alatt teljesített. A közvélemény-kutatások Orbán 2010-es hivatalba lépése óta a legszorosabb versenyfutást jósolták. De Márki-Zay Péter ellenzéki vezető még a saját választókerületében is kikapott a hosszú ideje hivatalban lévő, fideszes Lázár Jánostól” – írta a német közszolgálati ZDF. A közmédia másik csatornájának híradása, a Tagesschau szerint a közvélemény-kutatások maximum tíz százalékpontos előnyt jeleztek a Fidesz javára, így az eredmény még „a saját táborát is meglepte”.
Orbán győzelme nem jó hír hazája szétzúzott demokráciája számára. (…) Nem várható, hogy feladja azt az irányt, hogy folyamatosan gyengítse a magyar demokráciát, leigázza az államot, sőt a gazdaság jelentős részét. (…) Magyarország csak kívülről látszik demokráciának. Van parlament, van még néhány szabad média, de a homlokzat mögött teljesen eltűnt a szabad véleménynyilvánítás, a fékek és ellensúlyok, a közös döntések, a tisztességes választások elve. Ez a rendszer robotpilótán működik, és győzelemre vitte Orbánt
– jelentette ki a Spiegel cikkében Jan Puhl.
A magyar miniszterelnök a nemzeti-konzervatív Fidesz-pártjával vasárnap elért egyértelmű választási sikerét azonnal felhasználta arra, hogy hadat üzenjen az európai intézményeknek, amelyek ellen nagyon szeret kampányolni – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Orbán győzelmi beszédére utalva. Több német lappal együtt idézték Márki-Zaytól azt, hogy elismerte a vereséget, de a választás szerinte nem volt fair és szabad.
A Spiegel szerint Márki-Zay egyetlen sikere vasárnap a magas részvétel volt, egyébként megbukott az ellenzék azon ötlete, hogy középről támadja Orbánt.
Márki-Zay ajánlata a konzervatív hozzáállás a másként gondolkodók gyűlölete nélkül, a magyar katolicizmus a melegek és leszbikusok elleni gyűlöletbeszéd nélkül, a hazaszeretet az EU ütlegelése nélkül és egy működő állam korrupció és nepotizmus nélkül.
A FAZ két cikket is szentelt a magyar választásnak, az egyikben megemlítik azt is, hogy a Fidesz visszaélt a hatalmával a párt céljai érdekében, az ellenzék közös indulása miatt megváltoztatta a választási törvényt úgy, hogy pártlistát csak a körzetek kétharmadában jelöltet indító pártok állíthattak. A másik kritikus pontnak nevezi a határon túli magyarok levélszavazását és hogy azzal szemben „a fiatalabb és képzettebb”, így inkább ellenzéki, külföldön élő magyarok csak konzulátuson, nagykövetségen adhatták le voksukat.
A FAZ arról is beszámolt, hogy eredetileg a kampány fő témája a pedofilellenes népszavazás lett volna a kormányoldalról, mivel az megosztotta az ellenzék hat pártjának szimpatizánsait. A másik oldalról pedig a nepotizmus és a korrupció volt a kampány középpontjában, de ezeket a témákat elmosta az ukrajnai háború.
A Zeit arról írt, az egypárti hatalom bebetonozását éri el a Fidesz egyebek mellett azzal, hogy saját ízlése szerint módosítja az alkotmányt, és hogy a sajtó nagy részét az ellenőrzése alá vonta. Megemlíti, hogy az EU a Magyarországnak szánt források egy részét befagyasztotta a demokratikus normák hiánya miatt.
Az, hogy Orbán kormánypárti oligarchák kleptokráciájává változtatta országát, és az uniós forrásokat csatlósok és családtagok zsebébe terelte, Putyin agressziós háborúja után már nem volt téma
– véli a Tageszeitung (TAZ).
Több német lap is megemlítette, hogy Orbán azt mondta: „A baloldal lepaktált az ukránokkal, és ha nyernek, belerángatják Magyarországot a háborúba”.
Valójában ilyen paktum nem létezik
– emeli ki a Süddeutsche Zeitung, ráadásul az ellenzék nem is baloldali, csak egy része az, miniszterelnök-jelöltjük is egy katolikus, gazdasági értelemben liberális kisvárosi polgármester. A Tagesschau szerint Orbán azzal az állításával, hogy csak ő tudja Magyarországot távol tartani a háborútól, „meghazudtolta szoros kapcsolatát moszkvai vezetéssel”.
A FAZ kitér még az erdélyi szavazatégetésre, és hogy az EBESZ már négy éve is azt közölte, a választás szabad, de nem fair a Fidesznek kedvező médiakoncentráció miatt, ez ráadásul azóta csak erősödött. A Spiegel szerint „egy uniós országban rendkívül szokatlan”, hogy több mint 200 nemzetközi választási megfigyelő kísérte figyelemmel a választási folyamatot.
A kritikusok szerint Orbán magyarországi politikai dominanciája tekintélyelvű vonásokat mutat. Független újságokat, rádióállomásokat és internetes portálokat zárt be, többnyire úgy, hogy azokat a hozzá közel álló oligarchák vásárolták fel. A választási kampány során az óriásplakát-felületeknek csak a nyolcadát osztották ki az ellenzéknek a Fidesz-reklámhoz képest. A közszolgálati médiában tizenkét éve kritikátlanul dicsérik az Orbán-kormányt, miközben az ellenzékieket vagy figyelmen kívül hagyják, vagy rágalmazzák
– írta elemzésében a Tagesschau, ahogy azt is, a kutatók a kormánytábor váratlanul egyértelmű sikerét azzal magyarázták, hogy a választók többsége elégedett az ország helyzetével. Az elmúlt 12 évben sok magyarnak jelentősen jobbá váltak az életkörülményei, és Orbánnak sikerült nyugalmat sugároznia az ukrán háború kapcsán. A médiatúlsúly miatt még az olyan kellemetlen esetek sem kerültek semmibe Orbánnak, hogy a lengyelek és a csehek távolmaradása miatt elmaradt a visegrádi négyek múlt heti, Budapestre tervezett találkozója.
A Zeit kiemeli, a Fidesz választási szakértők szerint 8-10-szer több pénzt költhetett a kampányra, mint az ellenzék.
Márki-Zay öt percet kapott az állami tévében, Orbán pedig soha nem említette a nevét, nem találkozott vagy vitázott vele. Még Donald Trump se ment el idáig, hanem tévés vitákban kiállt ellenfelei, Hillary Clinton és Joe Biden ellen
– írta a Spiegel.
A ZDF azt is megemlíti, hogy Marie Le Pen és Matteo Salvini, a francia és az olasz szélsőjobb vezetője már vasárnap gratulált a magyar miniszterelnöknek.
Több lap is azt sejti, az ellenzéki összefogás nem bír ki négy évet. A TAZ szerint ezt mutatja azt is, hogy a valódi családja és nem a politikai családja jelent meg Márki-Zay mögött a választási vereséget elismerő beszédekor.
Az Orbánra leselkedő legnagyobb veszély nem az ellenzék, hanem az infláció, ami most 8,3 százalékos, az EU-s pénzek pedig várhatóan továbbra sem érkeznek meg
– véli a Spiegel újságírója.
