Mintha az utóbbi pár hétben az En Marche és a Renew Europe kifejezetten aktív lenne Budapesten, sokat találkozni a politikusaikkal. Ennyire fontos a magyar választás a francia belpolitikában?
Három fontos választásunk van, ezért ezt a hónapot szuperáprilisnak hívjuk. Szlovéniában, Franciaországban és Magyarországon is választások lesznek. Ez a három voksolás nekünk különösen fontos, mert választ ad arra a kérdésre, hogy milyen lesz Európa a jövőben. Minden nemzeti választás európai választás is. És úgy tűnik, hogy a partnereink képesek megnyerni ezt a választást.
Mi teszi a magyar választást belpolitikailag fontossá Franciaországban?
Több hónapja figyeljük a magyar választások menetét. Én egy olyan frakció vezetője vagyok az Európai Parlamentben, amelynek 102 képviselője van 23 tagállamból. A magyar választás eredménye azért meghatározó a francia belpolitikában, mert néhány hónapja Franciaország az Európai Unió soros elnöke, és kifejezetten fontos, hogy ebben a környezetben milyen támogatottságot nyer az Európai Helyreállítás terve, és az, hogy miként kezeljük az ukrán háborút. Ezen kívül látok hasonlóságot abban is, hogy a mostani jelöltek új nemzedéke új célokkal jelenik meg a politikában. A politikusi réteg és a politikai gyakorlat megújítása az En Marche célja volt, amikor 2017-ben megjelent a politikában.
A francia politikát eléggé felfordította az orosz–ukrán háború, és úgy tűnik, kifejezetten jól is jön az ügy Macron elnök támogatottságának. Hogy látja, Magyarországon is inkább a mostani vezető felé húzza a választókat a háború?
Nagyon különböző a helyzet ebből a szempontból Franciaországban és Magyarországon. Nálunk az ellenzék áll közel a Kremlhez, önöknél a kormány. Ez teljesen különböző helyzet. Nem ismerem eléggé a magyar politikát ahhoz, hogy a háború következményeit meg tudjam jósolni, de nem szabad, hogy megismétlődjön a történelem, és szükséges, hogy az ellenzék az ukrajnai történéseket a zászlajára tűzve lépjen fel. A válság megmutatta, hogy Európának van relevanciája, arra való, hogy megvédje az európai embereket. A szolidaritás pedig kifejezetten fontos, és egységes válaszokat kell adni a válságra.
Orbán Viktor a kommunikációjával szemben minden egyes döntést megszavazott, amit az Európai Tanács többi tagja is.
Az Európai Unió jelenleg is segíti Magyarországot, és segít megoldani a menekültválságot is. Kétségeim vannak viszont azzal kapcsolatban, hogyan fogják felhasználni azt a pénzt, ami meg fog érkezni ide, mert évek óta folyamatosan problémák merülnek fel a korrupcióval kapcsolatban Magyarországon. Ez a helyzet az Európai Helyreállítási Alappal kapcsolatban is. Ez az alap most blokkolva van, Magyarország nem kaphatja meg, és ez addig így is marad, amíg nincs előrelépés az átláthatósággal és a korrupcióval kapcsolatban.
Mi lenne az előrelépés? Olyan pletykákat is hallani, hogy Magyarország alapíthat egy hivatalt, amely a saját korrupciós állapotát vizsgálja, hogy cserébe feloldják a helyreállítási támogatásokat. Ez elég lenne például?
A frakcióm tett javaslatot arra, hogy közvetlenül az önkormányzatok és a civil szervezetek kapják ezt a pénzt, ne a kormány, amíg meg nem történik a választás. Ez az egyetlen válasz, hiszen Magyarország folyamatosan elszigetelte magát az átláthatóság és a pénz megfelelő felhasználásának hiánya miatt. Világosan kell látni, hogy különbséget teszünk a magyarok és a magyar kormány között. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyarok ne szenvedjenek kárt.
A magyar kormány a korábbi pályázatnál jóval több pénzt kér most a Helyreállítási Alapból. Ha a választás után az Európai Bizottság úgy dönt, hogy ezeket a pénzeket mégis odaadja Magyarországnak, mit fog csinálni az ön frakciója, elfogadják ezt?
A garanciák, amiket jelenleg ígérnek, nem elfogadhatók számunkra, és amíg ez így van, blokkolni fogjuk a pénzek kifizetését. A következő garanciákat szeretnénk megkapni: jogállamiság, a sajtó és az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint az uniós pénzek helyes felhasználása.
Milyen eszköze van a frakciónak arra, hogy megakadályozza a pénzek kifizetését?
Azt kérjük, hogy az Európai Bizottság indítsa meg a jogállami mechanizmust. Nekünk kell tárgyalni arról az Európai Tanáccsal, hogy ennek az eljárásnak végig kell-e mennie. A politikai akarat az, hogy nem engedünk, vagy addig, amíg nincs változás a kormány élén, vagy addig, amíg a magyar kormány világos jelét nem adja annak, hogy más eljárást kíván követni a pénzek elköltésével kapcsolatban. Nem szabad, hogy Magyarország ennél is jobban elszigetelődjön az Európai Unióban. Az európaiaknak komoly elvárásaik vannak azzal kapcsolatban, hogyan használhatják fel a pénzüket. Ez a pénz nem az égből pottyant le.
Franciaországban régóta ügy az, ahogy a magyar kormány az uniós pénzeket elkölti, ennek ellenére Macron elnök sok ügyben működött együtt Orbán Viktorral az Európai Tanácsban. Változtat ezen az az álláspont, amit a magyar kormány képvisel az orosz–ukrán háborúban?
Két dolgot meg kell különböztetni. Az egyik az európai belpolitika. Ahogy mondtam, a jogállamisággal kapcsolatban nem engedünk, ez az Európai Unió DNS-e. Az unióban követelmény a demokrácia. Ez az egyik oldal. A másik, hogy a tagállamok vezetői egységesek azzal kapcsolatban, hogyan kezeljük az Ukrajnából érkező menekültválságot. Ebben Magyarország is partner, de a menekültügyben nem mutat elég elkötelezettséget. Meglátogattam budapesti kerületeket, többek között a VI. kerületet, és láttam, hogy a kormány egyszerűen nem tesz bele eleget a menekültválság kezelésébe. Szívesen támogatjuk a magyarokat az ukrán menekültek kérdésében, de ettől még nem rakjuk félre a jogállamiság követelményeit. A 27 tagállam nem tehet mást, mint hogy együttműködik, ez természetes, de a mi politikai szerepünk az Európai Parlamentben az, hogy ne legyenek kisiklások sehol, Magyarországon sem.
A francia soros elnökség kezdetén sokan azt várták, hogy a franciák sokkal határozottabban fognak fellépni a jogállamiság ügyében. Közben viszont nem igazán történt ezzel kapcsolatban nagy előrelépés, és nem is ez volt a francia elnökség prioritása. Csalódás ez?
A tényeket kell nézni, és a tény az, hogy Magyarország nem kapott a Helyreállítási Alap pénzeiből.
Ez a bizottság döntése volt.
Ez az állam- és kormányfők támogatásán alapul, enélkül a bizottság nem tudna ilyen döntést hozni. Úgy látom, Orbán Viktor az ellenkezőjét mondja ennek, de Magyarország nagyon elszigetelt Európában. Az én magyarországi tartózkodásom elsősorban politikai jellegű, azért vagyok itt, hogy az ellenzéket támogassam. A munkát a magyar közvéleményben kell elvégezni, és tudom, hogy ez nehéz, mert a sajtó nem szabad. A jogállami mechanizmus megindítása után a szankciókról a tanácsnak kell döntenie. Számítani lehet arra, hogy nem leszünk megalkuvók, és azt fogjuk kérni, hogy tényleges lépések történjenek a jogállamisággal kapcsolatban.
Találkozott Márki-Zay Péterrel?
Brüsszelben, és többször beszéltünk telefonon is.
Úgy tudom, Brüsszelben franciául beszéltek. Jól beszél franciául?
Igen, nagyon jól beszél.
A franciáknak az Európai Unióban is fontos a francia nyelv használata, ebből a szempontból előny az, ha egy magyar miniszterelnök beszél franciául?
A véleménycserét mindenképp megkönnyíti. Márki-Zay Péter bátorságról és eltökéltségről tett tanúbizonyságot az előválasztás alatt, és építette az európai kapcsolatait, ami segíthet abban, hogy Magyarország kevésbé legyen elszigetelt.
Márki-Zay Péter az új pártjával az Európai Néppártnak szeretne tagja lenni, miközben a Renew sokkal aktívabb Magyarországon. Nem zavarja ez önöket?
A Renew-nak mindenképp az az identitása, hogy az első vonalból segítse az új pártokat. Olyan pártokat, amelyek progresszívek, liberálisak és a demokrácia oldalán állnak. És ha van első vonal, van második vonal is, Lehet, hogy mi aktívabbak vagyunk, de ez nem azt jelenti, hogy más nem csinál semmit. Az Európai Parlament többségét adó három frakció, a szocialisták, a Néppárt és a Renew között teljes az összhang a magyar ellenzék támogatásában.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij elnök arról híresült el, hogy katonai dzsekiben irányítja az országát a háborúban. Ezt mintha nem csak Orbán Viktor próbálta volna átvenni, hanem Emmanuel Macron is, ezért mindkét politikust sokat kritizálták. Arról a fotóról beszélek, amikor a francia elnök borostásan, kapucnis pulcsiban fotóztatta magát munka közben.
Négy évig voltam az elnök közvetlen munkatársa, nagyon jól ismerem az ehhez hasonló pillanatokat. Hétvégén az elnök nem öltönyben dolgozik. A mandátuma eleje óta természetes ez nála, ennek nincs köze az ukrán helyzethez. Ezer olyan fényképet lehet találni, amikor hétvégén nem öltönyben van. Ennek a ruházatnak a része lehet több olyan ruhadarab is, amelyek a francia hadsereg különböző fegyvernemeihez kötődnek, ez nem kivételes.
