A NATO megszavazta, hogy Magyarországra is harci egységet küldjenek, 40 ezer katonát is veszíthetett eddig Oroszország

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előre rögzített videóüzenetet küldött a NATO-csúcstalálkozóra. Ebben többek között arra kérte a NATO tagállamainak vezetőit, hogy erősítsék tovább Ukrajna katonai támogatását az orosz erőkkel szemben. Zelenszkij figyelmeztetett, hogy Oroszország legközelebb a szövetség kelet-európai tagjait veheti célba – írja a Reuters. Szerinte Oroszország tovább akar menni, azaz fel fog lépni a NATO keleti tagállamai ellen, a balti államok ellen, és biztosan fel akar lépni Lengyelország ellen.

A NATO-nak szerinte azonban meg kell mutatnia, mit tehet az emberek megmentése érdekében.

Zelenszkij megismételte az éjszakai videóüzenetében elhangzottakat, amely szerint a NATO korlátlan katonai segítségét kéri, és hozzátette, Oroszország szerinte a teljes arzenálját korlátozások nélkül bevetiUkrajna ellen.

Az ukrán elnök megköszönte ugyan a NATO-tagoknak a védekezéshez eddig biztosított eszközöket, de támadófegyverekért folyamodott a grémiumhoz. Egész pontosan a NATO harci repülőinek egy százalékát és tankjainak ugyancsak egy százalékát kérte.

Az elnök a korábbi ukrán vádakat megismételve foszforbombák bevetésével vádolta Oroszországot, de bizonyítékot és ezzel kapcsolatos részleteket nem közölt.

(Guardian)

A francia külügyminisztérium 500 000 euró finanszírozást ígért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), így támogatva az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények kivizsgálását – áll a francia külügyminisztérium még szerdán kiadott közleményében. Franciaország eszerint bírákat, nyomozókat és szakértőket is küld majd.

A közlemény hozzátette, hogy Eric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter a hágai igazságügyi miniszterek csütörtöki találkozóján más államokat is biztatni készül, hogy növeljék az ICC-nek nyújtott támogatásukat.

Az ICC még március 2-án indított vizsgálatot az ukrajnaában elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében.

Csütörtökön Nagy-Britannia is bejelentette, hogy az Ukrajnának nyújtandó újabb fegyverszállítmányon és hadisegélyen túlt kész támogatni az ICC-t az ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálásában.

Hatvanöt újabb orosz szervezetre vetett ki szankciót a brit kormány, derül ki csütörtök délelőtt kiadott közleményükből.  A büntetőintézkedések  „stratégiai iparágakat, bankokat és az üzleti elitet célozák meg” – áll a kommünikében.

Ezek közé tartozik a Wagner-csoport is, amelyet Vlagyimir Putyin magánhadseregének szoktak tekinteni.

A csütörtöki szankciók az orosz inváziót támogató kulcsfontosságú iparágakat célozzák, köztük az orosz vasúttársaságot és a Kronshtadt fegyvercéget, amely az orosz drónok fő előállítója. A szintén szankcionált Wagner-csoportot –  amely orosz zsoldosok szervezete – korábban állítólag Zelenszkij ukrán elnök meggyilkolásával bíztak meg.

A büntetőintézkedés alá volt társaságok között szerepel még hat bank, hat bankot céloznak meg. Köztük az Alfa Bank is, amelynek társalapítói között van Mihail Fridman, Pjotr Aven és German Khan, korábban már szankcionált oligarchák. A világ legnagyobb gyémánttermelőjét, az Alrosát szintén szankcionálják a britek.

A brit kormány szintén csütörtökön jelentett be további jelentékeny, Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt, illetve 25 millió font értékben hadisegélyt. Erről részleteket élő tudósításunk korább posztjában olvashat.

(Guardian)

Egy hónap után először nyitott ki az orosz tőzsde csütörtökön, ahol a befektetők erősen limitált kereskedést folytathatnak. Az irányadó MOEX index 10%-ot erősödött a moszkvai kereskedés elején. Az orosz jegybank betiltotta a short ügyleteket, a külföldi befektetők pedig nem adhatják el a részvényeiket.

A befektetők 33 részvénnyel kereskedhetnek a limitált ülésszak alatt 9:50 és 14:00 között. A Blue chip részvények mellett forgalomba kerültek a Gazprom, a Lukoil, a Sberbank, és további cégek értékpapírjai.

Az orosz tőzsdén utoljára február 25-én kereskedtek, mert az orosz invázió miatt a részvények bezuhantak, és a tőzsdét bezárták. A MOEX index az idén nagyjából 35%-ot veszített értékéből, míg a dollárban denominált RTS index 42%-ot zuhant. A kereskedés leállítása óta eltelt hetekben a nyugat által bevezetett szankciók leverték a rubelt, és alaposan megtépázták Orozország gazdaságát.

Az orosz tüzéség és légierő hetek óta töretlenül lövi és bombázza az ukrán kikötővárost, Mariupolt. Most drónfelvételen tekinhető meg az irgalmatlan háborús pusztítás eredménye. A felvételt a brit Guardian közölte:

Az orosz hadsereg csütörtökön átvette az irányítást Izyum felett – jelentette a RIA-Novosztyi orosz állami hírszolgáltató a védelmi minisztériumra hivatkozva. Ukrajna tagadta az állítást, Valerij Zaluzhnyi ukrán főparancsnok tanácsadója a CNN-nek azt mondta, hogy a városért folytatott küzdelem „még mindig tart”.

Izyum a oroszok által támogatott kelet-ukrajnai a Luhanszk és Donyeck szeparatista területek valamint a Harkiv közötti főútvonalon található. A negyvenhatezer lakost számláló város szinte minden kommunikációtól el van zárva, mióta a múlt héten heves harcok kezdődtek az orosz és az ukrán erők között. Az első videók és képek csak most kezdtek megjelenni városról, ezek kifejezett pusztítást, elszenesedett és lebombázott épületeket, valamint az utcákon heverő holttesteket mutatnak.

A magyar miniszterelnök megérkezett a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozójára, amit az orosz-ukrán háborús konfliktus miatt hívtak össze.

A tagországok vezetői kezdésként egy csoportképre is összeálltak, ezen a jobb oldalon látható Orbán Viktor.

Az Ukrajna feletti légtérzár légi háborút jelentene az észak-atlanti szövetség (NATO) és Oroszország között – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország és a NATO közötti háborút mindenképpen el kell kerülni. Kijelentette: a NATO álláspontja teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekével és álláspontjával. A szövetség világossá tette, hogy nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez így maradjon, és azért, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain.

Ez Magyarországnak is elemi érdeke

– húzta alá.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy a NATO jelenleg érvényes álláspontja és pozíciója érvényben maradjon a találkozót követően is. Ez a magyar nemzetbiztonsági érdek – emelte ki. Kiemelte: a csúcstalálkozónak nagy jelentősége van Magyarország, mint Ukrajnával közvetlenül szomszédos ország szempontjából. Minden perc, ami háborúval telik Ukrajnában, közvetlen biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára – figyelmeztetett.

A NATO keleti országaiba telepíteni tervezett harccsoportokkal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány egyik kötelessége, hogy megvédje Magyarországot, az ország, a magyar emberek biztonságát. Kijelentette: Magyarország védelmét jelenleg a kormány meg tudja oldani a magyar honvédséggel, amelynek jelentős erői csoportosultak az ország keleti határvidékére. A magyar honvédség képes arra, hogy megvédje Magyarországot – mondta.

Ha lesz előterjesztés a szövetség keleti, délkeleti szárnyának erősítésére, azt Magyarország kész részleteiben megvitatni – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Hét humanitárius folyosóról állapodtak meg csütörtökre annak érdekében, hogy a polgári lakosságot evakuálni lehessen ukrajnai városokból – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

A Reuters jelentése szerint azonban a miniszterelnök tisztázta azt is, hogy Mariupol tekintetében nem sikerült megállapodást kötni. Azt mondta, hogy azok a civilek akik az ostromlott város elhagyásával próbálkoznak, a viszonylag közeli Bergyanszkban találhatnának utazási lehetőséget, de Oroszország azt sem engedi, hogy a déli kikötőváros központjának irányába vagy éppen a kikötővárosból kifelé alakítsanak ki humanitárius folyosót.

Bergyanszk az a kikötőváros, ahol egyelőre meg nem erősített jelentések szerint csütörtökre virradóra az ukrán erők megsemmisítették az Orszk nevű orosz hadihajót, amely partraszállásra szolgál.

Elképesztőnek nevezte James Elder, az UNICEF szóvivője, hogy a háború február 24-i kezdete óta az Ukrajnában élő kiskorú fiúk és lányok közül minden másodiknak el kellett hagynia otthonát.

Ilyen helyzetet emberemlékezet óta nem láttunk, és szinte lehetetlen kezelni

– fogalmazott a CNN kérdésére a szóvivő. Hozzátette: az UNICEF takarókat, víztisztító tablettákat, generátorokat, orvosi eszközöket és szülészeti eszközöket próbál bejuttatni a háború sújtotta országba.

Az ukrán haditengerészet csütörtök reggeli közlése szerint megsemmisült egy nagy orosz hajó az oroszok által megszállt bergyanszki kikötőben. A hírt közlő CNN ugyan nem tudta megerősíteni a haditengerészet állítását, de a közösségi médiában közzétett képek és videók, amelyeket kora reggel mi is szelméztünk, tűzre és másodlagos robbanásokra utalnak.

Bergyanszk az Azovi-tenger északi partján fekszik, nagyjából 70 kilométerre Mariupoltól délnyugatra. A városnak van egy kisebb haditengerészeti bázisa, lakosainak száma körülbelül 100 000 fő. Az orosz katonai csapatok február 27-én foglalták el először a bergyanszki kormányzati épületeket.

Ezt jelentette be csütörtökön hajnalban Boris Johnson brit  miniszterelnök hivatala egy közleményben. Mindez jelzés a csütörtökön Brüsszelben tanácskozó partnerországoknak, a NATO, a G7 és az  tagállamainak, hogy biztosítsák Ukrajnának az önvédelem folytatásához szükséges eszközöket a csúcsértekezleten.

A brüsszeli találkozón a nyugati vezetők várhatóan megvitatják Ukrajna hosszabb távú katonai, diplomáciai és humanitárius támogatásának lehetőségeit, valamint tárgyalnak az Oroszország elleni büntetőintézkedések megerősítéséről. A brit miniszterelnök hivatalosan a NATO és a G7-ek vezetőinek találkozóján jelenti be nagyszabású, Ukrajna támogatását célzó csomagját, és arra készül, hogy felszólítsa a nemzetközi közösséget: tartsa magát az Ukrajnával kapcsolatos irányvonalhoz és „szálljon szembe a zsarnoksággal”.

Az Egyesült Királyság a fegyverszállítmány és a nagy összegű hadisegély mellett további 4,1 millió fontot biztosít a BBC World Service számára az oroszországi és ukrajnai dezinformáció elleni küzdelemre, valamint további pénzügyi és rendészeti támogatást nyújt a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozásához – áll a miniszterelnök hivatalának közleményében.

Johnsont idézve azt írják: Vlagyimir Putyin máris kudarcot vallott Ukrajnában, hiszen az ukrán nép rendkívül bátornak és kitartónak mutatkozik hazája védelmében, és eltántoríthatatlanul állja a rohamokat.

De nem állhatjuk és nem is fogjuk tétlenül nézni, amíg Oroszország porrá zúzza Ukrajna városait. Az Egyesült Királyság a szövetségeseivel együtt fog dolgozni Ukrajna katonai és gazdasági támogatásának növelésésn, megerősítjük a védelmüket, miközben ők megfordítják a harc kimenetelét.

– fogalmaz a brit miniszterelnök a közlemény szerint.

Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását – közölte szerdán a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője.

Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre

– mondta a névtelenséget kérő tisztviselő az MTI szerint, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, hogy az orosz erők 15-20 kilométerre vannak a főváros központjától.

Állítólag azt vették észre, hogy az oroszok beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki.

Nem arról van szó, hogy nem haladnak előre, hanem arról, hogy nem próbálnak előre haladni. Védekező pozíciókat foglalnak el

– tette hozzá.

Az orosz erők a Pentagon becslései szerint a Kijevtől északkeletre fekvő Csernyihiv központjától 10 kilométerre is beszorultak.

Itt területet vesztettek, az ellenkező irányba mozognak, de nem sokkal

– jegyezte meg a nyilatkozó.

Harkivban (keletre), ahol továbbra is heves harcok folynak, az orosz erők még mindig 15-20 kilométerre vannak a városközponttól, és az ukránok nagyon kemény ellenállásába ütköznek. Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője szerint az orosz hadsereg most úgy tűnik, hogy az oroszbarát szakadár Luhanszk és Donyeck keleti régiót helyezi előtérbe.

Délen – jegyezte meg az amerikai védelmi tárca – az orosz haditengerészet az Azovi-tengeren lévő Berdjanszk kikötőjét használja üzemanyag-utántöltésre. Ez utóbbi település azon kevés városok egyike, amelyet az orosz erőknek az offenzíva 28. napján sikerült ellenőrzésük alá vonniuk.

A Pentagon ugyanakkor nem észlelt változást Odessza kikötőváros környékén. Ha a hét elején több rakétát lőttek is ki Odessza irányába orosz hadihajókról, ez kedden és szerdán nem ismétlődött meg – mondta az amerikai tisztviselő.

Irina Verescsuk szerint „nagyon kicsi a különbség Budapest hivatalos retorikája és a nyíltan oroszbarát álláspont között.” A kijevi magyar nagykövetség szerint viszont nem ott kellene ellenségeket keresni, ahol nincsenek.

Bővebben itt:

Kapcsolódó

Sértőnek nevezte az ukrán miniszterelnök-helyettes kritikáját a kijevi magyar nagykövetség

Azt javasolták: ne keressenek ott ellenségeket, ahol nincsenek.

Az orosz titkosszolgálatok névtelenül nyilatkozó elemzője szerint hétről hétre növekszik annak a kockázata, hogy az KGB utódszervezeteként ismert orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) puccsot hajtson végre Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.  A forrás állítása szerint káosz és elégedetlenség kerítette hatalmába a szolgálatokat az elhibázottnak tartott ukrajnai orosz invázió nyomán.

A névtelen elemző állítólag az ismert orosz aktivistának, Vlagyimir Oszecskinnek, a Gulagu.net emberi jogi csoport alapítójának írt erről, amit azóta közzétettek az interneten. Oszecskin a The Times-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a szolgálatok által vállalt lehetséges kockázat a befolyásos tisztek Putyin iránt növekvő haragjának a jele. Ezt az is indokolhatja, hogy a szankciók hatása alatt a korábban befolyásos FSZB-tisztek többé „nem nyaralhatnak Olaszországi villáikban, és nem tudják elvinni a gyerekeiket a párizsi Disneylandbe”.

Oszecskin ezekről Franciaországban található otthonában beszélt, ahol 2015 óta él.

Putyin húsz éven keresztül stabilitást teremtett Oroszországban. Az FSZB-tisztek, rendőrök, államügyészek – a rendszerben lévők – jól élhettek

– világította meg a probléma egyik fontos aspektusát az emberi jogi aktivista.  Mivel azonban szerinte ez most mind elmúlt, felismerik, hogy a háború katasztrófát jelent a gazdaságra, az emberiségre nézve. Ők – Putyintól eltérően – nem akarnak visszatérni a Szovjetunióba.

(Guardian)

A kormány koronavírus-hírlevele (amelyben egy szó sem volt a járványról) nem sértette meg a választási eljárásról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság szerint az állampolgároknak joguk van tudni, a kormánynak mi az álláspontja a háborúról.

Kapcsolódó

Újabb AB–Kúria-csata Rogánék levelei miatt

Az Alkotmánybíróság ismét a Kúria döntését mondta ki alaptörvény-ellenesnek.

A helyi média közlése és a rendelkezésre álló képanyag szerint lángokban áll a bergyanszki kikötő. A város a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében található, az Azovi-tenger északi partján.

A füstoszlopokról a Nexta hírcsatorna Twitter-fiókja közölt friss képeket:

⚡️ The port of #Berdyansk is on fire

Presumably, the #Russian occupiers blew up fuel tanks. pic.twitter.com/r6OzC00cmM

— NEXTA (@nexta_tv) March 24, 2022

Mikhailo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy arcfelismerő szoftvert használnak a harcokban elesett orosz katonák holttesteinek azonosítására. Ha sikerül azonosítani az elesett orosz katonákat, akkor felkutatják a családjukat, és tájékoztatják őket a halálesetről.

Fedorov a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a New York-i székhelyű  Clearview AI  arcfelismerő-szoftverszolgáltató társaság technológiáját használják. Ezzel az eszközzel igyekeznek megtalálni az elesett orosz katonák közösségi médiás fiókjait, és ha ez sikerült, a hatóságok üzenetet küldenek a hozzátartozóknak, hogy intézkedjenek a holttest átvételéről.

Fedorov az arcfelismeréssel azonosított holttestek számáról ugyan nem beszélt, de azt mondta, hogy az értesített családok által visszaigazolt személyek aránya magas.

Több milliárd forintra tehető az Ukrajnából menekülők megsegítésére összegyűjtött adományok összege, és nagyon sok a tárgyi és a szálláshely felajánlás is a legnagyobb magyar segélyszervezetek tájékoztatása szerint – írta csütörtöki számában a Világgazdaság.

• A Vöröskereszthez adományvonalon, számlaszámon és a honlapon keresztül eddig több mint 500 millió forint érkezett be,
• a Református Szeretetszolgálat pedig több százmilliós adományról számolt be a lap érdeklődésére.
• A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet adományainak összege meghaladta a 600 milliót,
• és a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz is 280 milliós felajánlás érkezett, ami még az adományvonal bevételével is ki fog egészülni.

A pénzadományok mellett a tárgyi felajánlások is elképesztő méreteket öltenek, továbbá csak a Vöröskeresztnek több mint 140 vállalkozás jelezte együttműködési vagy foglalkoztatási szándékát, és sokan segítenek önkéntes munkájukkal is. A felajánlott szálláshelyek száma csak a múlt héten 4400 volt – olvasható a Világgazdaságban.

Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója szerint a katasztrófavédelem dolgozói hiába akarták, nem tudták megközelíteni a Trosztyanec városában kedden keletkezett hatalmas tűz helyszínét.

„Harmadik napja egymás után Trosztyanec a legforróbb helyszín, ahol heves csaták folynak” – közölte videóbeszédében. Szerinte a tűzoltók éppen a harcok miatt nem férnek hozzá a tűz helyszínéhez.

The fire near Trostianets, Sumy oblast. Russian troops do not let Ukrainian fire brigades to put the fire out. Video - Dmytro Zhyvytskiy, head of Sumy Regional State Administration. pic.twitter.com/zxvDX2oBtZ

— UkraineWorld (@ukraine_world) March 23, 2022

Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szerdán.

A diplomata arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában. Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. Kifejtette, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel.

A washingtoni orosz diplomáciai képviselet vezetője hangsúlyozta, hogy „az ilyen kijelentések túlmutatnak a józan gondolkodáson.”

Ami visszataszító, az az Egyesült Államoknak azon kísérlete, hogy magának tulajdonítsa a jogot annak megítélésére, ki a háborús bűnös. Egy olyan ország, amely világszerte százezrek életét tönkretette, tönkretett országokat, humanitárius katasztrófák tízezrei és a nemzetközi terrorizmus melegágyainak kialakítása terhelik lelkiismeretét

– írta Antonov a nagykövetség sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.

A NATO becslései szerint 7-15 ezer orosz katona vesztette életét a négy hete tartó ukrajnai háborúban. Összehasonlításképpen: Oroszország mintegy 15 000 katonát veszített 10 év alatt Afganisztánban.

A NATO egyik magas rangú katonai tisztviselője azt mondta, hogy a becslésük az ukrán hatóságoktól származó információkon, az Oroszország által nyilvánosságra hozott információkon és nyílt forrásokból gyűjtött hírszerzési információkon alapul.

Ukrajna kevés információt közölt saját katonai veszteségeiről, a Nyugat pedig nem közölt becslést erről.

Az ukrán fegyveres erők szerint március 23-ig 15 600 orosz katona halt meg a háborúban.

(Guardian)

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter azt állítja, hogy a dél-ukrajnai Herszont megszálló orosz csapatok elrabolták az ország egyik legjelentősebb színházi rendezőjét. Az Associated Press hírügynökség által idézett szemtanúk azt mondták, hogy szerda hajnalban kilenc orosz katonai jármű állt meg a 62 éves Olekszandr Kniga háza előtt, és erővel kivezették onnan. Az ismert színházi rendező azok közé tartozik, akik határozottan kifejezték, hogy ellenzik az orosz megszállást.

russian terrorists in a brutal fascist way kidnapped the director of the Kherson Regional Music and Drama Theater, the deputy of the Kherson Regional council Alexander Knyha. We call on the entire world cultural community to make possible efforts for him quick release! pic.twitter.com/nZTglvryhd

— Tkachenko Oleksandr (@otkachenkoua) March 23, 2022

(AlJazeera)

A NATO-vezetők csütörtöki csúcstalálkozójukon jóváhagyják további négy harccsoport telepítését Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában – közölte szerdán Julie Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete. Mint mondta, „nem csak nemzeti erőkről van szó”, további résztelek azonban csak csütörtökön derülnek ki.

Smith az Atlantic Council rendezvényén tartott beszédében elmondta, hogy a NATO tárgyalásokat folytat a közép- és hosszú távú haderő jelenlétéről is a keleti szárnyában.

Egy sor folyamatos értékelést kell végeznünk a haderejükről, ami heteket és hónapokat vesz igénybe a jövőben

– mondta.

Smith azt állította, hogy Lengyelország javaslatát a NATO ukrajnai békefenntartó missziójára nem vetették el, de „sok nyitott kérdés” van, és „a szövetségesek többet szeretnének tudni Lengyelország javaslatáról.

(CNN)