Mariupol feladására szólították fel Ukrajnát az oroszok, miközben Zelenszkij szerint a tárgyalások elakadása világháborút hozhat

Hétfő hajnalig adott időt Oroszország az ukrán kormánynak, hogy feladják Mariupolt, eközben az orosz fél felszólította a város védőit, hogy tegyék le a fegyvert.  Aki leteszi a fegyvert, annak azt ígérték az oroszok, hogy szabadon távozhat a városból evakuációs folyosón keresztül.

(Sky News)

Azt írja a Szabad Európa Rádió,hogy a fehérorosz Mazir városában lévő halottasházban már nincs hely, az ugyanis tele van orosz katonák holttesteivel. Azt is írják, hogy túlterheltek a határhoz közeli belorusz kórházak. Az ukrán-fehérorosz határ mellett az orosz hadsereg tábori kórházakat is felállított. A hírek szerint itt végzik el a legsürgősebb beavatkozásokat.

(via hvg.hu)

Azt írja az egyik, civilek által működtetett Facebook-oldal, hogy az ukrán menekülteket fogadóknak el kell hagyniuk reggelig a Keleti és a Nyugati pályaudvart, mert ott hétfőtől már csak kormányzati szervezéssel fog a menekültek fogadása zajlani. “Kormányzati döntés értelmében holnap reggelig, MINDKÉT pályaudvart (igen, a Keletit is!!) ki kell üríteni, és mindenkinek elhagyni. Vonatkozik ez minden szervezetre és minden civil segítőre. A háborús menekültek szállítása és ellátása központosításra kerül, ami Budapesten egyetlen helyszínen, a BOK csarnokban fog koncentrálódni.”

Azt ígéri az ukrán elnök, hogy újjáépítik Ukrajnát, miután megnyerték a háborút.

https://twitter.com/i/status/1505624148931981320

A befejezéséhez közeledik a Donbasz ukrán nacionalista zászlóaljnak az orosz hadsereg általi felszámolása, az orosz egységek a nap folyamán 12 kilométert nyomultak előre – jelentette ki vasárnap esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg elérte Nikolszke helység vonalát, és a donyecki “népköztársaság” egységeivel együtt három oldalról blokád alá vették Szolodke (Szladkoje) falut. Elmondása szerint a “nacionalisták” mintegy 60 fegyverest, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, hat tüzérségi ágyút és aknavetőt veszítettek el. Jelenleg, az orosz tájékoztatás szerint harcok folynak a Donbasz zászlóalj maradékával és az ukrán fegyveres erők 54. önálló gépesített dandárjának alegységeivel Szolodke, Novoukrajinka és Sahtarszke települések birtoklásáért.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 214 drónt, 1483 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 150 rakéta-sorozatvetőt, 584 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1279 különleges katonai járművet veszítettek.

Azt írja a BBC, hogy három hét után ma végre hazamehettek a leszerelt csernobili atomerőmű üzemeltetői. Összesen 64-en indulhattak haza hosszú idő után először, miután az orosz csapatok korábban nem tudták garantálni a biztonságukat, ha elhagyják az erőművet. A BBC szerint 46-an érkeztek helyettesíteni őket.

Míg világszerte kollektív bojkottal zárják ki az oroszokat a művészvilágból, addig Putyin nem fél bombákat bevetni azért, hogy megsemmisítse az ukrán kulturális színteret. Ám ők sem hagyják magukat, foggal-körömmel védik a műkincseiket: ha kell, égő házból mentik ki vagy bunkerekbe viszik, esetleg dobozokba pakolva menekítik azokat egy Audi hátsó ülésén.

Kapcsolódó

Föld alá bújik vagy egy autó hátsó ülésén menekül a háború elől az ukrán kultúra

Míg világszerte kollektív bojkottal zárják ki az oroszokat a művészvilágból, addig Putyin nem fél bombákat bevetni azért, hogy kiradírozza az ukrán kulturális örökséget.

Az ukránok szerint igen.

Kapcsolódó

Oroszországban merényletre készülnek Putyin ellen az ukrán hírszerzés szerint

Állítólag mérgezésben gondolkozik az elégedetlen elit egy része.

Hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Németország és a világ legnagyobb földgázkitermelői közé tartozó Katar, amely hozzájárul Németország „Putyin-mentes” energiaellátásának kiépítéséhez – nyilatkozta a német gazdasági és klímavédelmi miniszter vasárnap Dohában.

Robert Habeck a katari emírrel, Hamim bin Hamad Ál Szánival folytatott megbeszélése után elmondta, hogy azért látogatott a közel-keleti országba, hogy lendületet adjon annak a tárgyalási folyamatnak, amelyet német vállalatok kezdtek ottani cégekkel.

Robert Habeck a napokban norvég és kanadai illetékesekkel is tárgyalt arról, hogy Németország miként helyettesíthetné a felhasználásában 55 százalékos részarányt kitevő orosz földgázt, Katarból pedig az Egyesült Arab Emírségekbe utazik, ahol ugyancsak energetikai kérdésekről tárgyal.

A Handelsblatt című német üzleti lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy „idén talán még szükségünk lesz orosz gázra, de a jövőben már nem”, és ez az átalakulás „még csak most kezdődik”.

Azzal kapcsolatban, hogy Katar – amely a legutóbbi, 2020-as adatok szerint évi 167 milliárd köbméterrel a hatodik számú földgázkitermelő – nem tartozik a nyugati típusú liberális demokráciák közé, és világszerte széles körben bírálják a többi között a nyári labdarúgó-világbajnokságot előkészítő beruházásokon a külföldi munkavállalókkal szemben alkalmazott módszerek miatt, Robert Habeck egy vasárnapi lapinterjúban aláhúzta, hogy nem lehet a demokráciákra korlátozni az energetikai együttműködést, ha Németország fedezni akarja energiaszükségletét.

Németországban az orosz import részaránya nemcsak a földgázfelhasználásban jelentős. A szénnél 50 százalék, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A berlini vezetés a Kreml Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta igen intenzíven dolgozik az orosz energiahordozók kiváltásán. A gazdasági tárca reményei szerint az ország már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól is.

Több forrás szerint is elhagyták a csecsen harcosok Ukrajnát. Állítólag már napokkal ezelőtt visszatértek Groznijba. A csecsenek közel 500 fővel érkeztek február 26-án Ukrajnába, később még egy ennél is nagyobb létszámú egység is érkezett Csecsenföldről. Komoly emberi veszteséget szenvedtek Ukrajnában.

Vasárnap délelőtt számolt be az ukrán vezérkar egy újabb orosz katonai vezető, Andrej Palij  haláláról. Az ezredesi rangban szolgáló Palij az orosz Fekete-tengeri flotta parancsnokhelyettese volt, a halálát pedig azóta orosz tisztviselők is megerősítették.

A BBC azt írja, hogy Palij halálát először a Nakhimov haditengerészeti főiskola titkára, Konsztantyin Csarenko erősítette meg, majd az oroszok a Fekete-tengeri flottájának bázisául szolgáló Szevasztopol kormányzója, Mihail Razvozsajev pedig az alábbi üzenetet tette közzé Telegramon

Andrej Nyikolajevics a haza védelmét választotta életcéljául, és békés jövőnkért halt meg.

A háború február 24-i kirobbanása óta az ukrán források eddig öt orosz tábornok haláláról számoltak. Oroszország hivatalosan csak az egyik áldozat, Andrej Szuhovetszkij tábornok halálát erősítette meg – zárul a BBC híre.

Az Kína amerikai nagykövete azt a CBS-nek nyilatkozva leszögezte: Kína nem küld fegyvereket, sem pénzt Oroszországnak jelenleg, ugyanakkor egyértelműen nem tudta kizárni azt, hogy ez a jövőben megtörténhet.

Qin Gang azt mondta: nem helytálló, hogy katonai segítséget nyújt Kína Oroszországnak. Ugyanakkor „Kína küld élelmiszert, gyógyszert, hálózsákot, de fegyvert sem.” Hozzátette: jó diplomáciára van szükségünk és bátorságra. Kína támogatja a béketárgyalásokat és az azonnali tűzszünetet.

(Guardian)

Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együttélnie döntésével, hogy segíti-e a vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben.

Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.

Folyamatosan érkeznek Szlovákiába a Németország és Hollandia által az ország rendelkezésére bocsátott Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák védelmi miniszter közlésére hivatkozva vasárnap.

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter erről a közösségi hálón tett bejelentésében számolt be, hozzátéve: az egységek érkezése a következő napokban folytatódni fog.

A Patriot légvédelmi rendszert Németország és Hollandia bocsátotta ideiglenesen Szlovákia rendelkezésére az ukrajnai konfliktussal összefüggésben a NATO keleti szárnyának megerősítése céljából. Az atlanti katonai blokk megerősítése érdekében a tervek szerint 2100 NATO katona érkezik Szlovákiába

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) szerint a februárban kirobbant orosz-ukrán háborúban már legkevesebb 902 civil vesztette életét, és 1459 sebesült meg.

Az ENSZ-hivatal közlése szerint adatai ukrajnai idő szerinti vasárnap 0 órára vonatkoztak. A szóban forgó emberek zöme tüzérségi vagy légijármű-robbanólövedék, rakéta, gránát áldozata lett. Az OHCHR, amelynek népes megfigyelőcsoportja tartózkodik az országban, úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél sokkal magasabb lehet, mert a csoport számos ostromlott városból nem tud információhoz jutni – tették hozzá.

(MTI)

Az ukrajnai háborúban “gyakorlatilag megmerevedtek” a frontvonalak, mert az oroszoknak nincs elég harci erejük a további előretöréshez – jelentette ki vasárnap az ukrán elnök tanácsadója. Olekszij Aresztovics egy friss videoüzenetében azt mondta: az elmúlt egy napban az oroszok rakétával gyakorlatilag nem támadtak egyetlen várost sem.

(MTI)

„Kész vagyok a tárgyalásokra, ahogy nyitott voltam az elmúlt két hétben is erre. Tárgyalás nélkül nincs vége ennek a háborúnak” – mondta az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij.

Az elnök egyelőre nem árulhatott el semmit a legutóbbi tárgyalásról, viszont hangsúlyozta, hogy minden áldott nap óriási emberi veszteséget szenvednek el. Ennek ellenére „megmutattuk a méltóságunkat és a hadseregünk becsületét, és tudjuk tartani magunkat.”

Hozzátette:

Sajnos azonban a méltóságunk nem védi meg az emberi életet. Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy tárgyaljunk, hogy tárgyaljunk Putyinnal. De ha ezek a próbálkozások csődöt mondanak, az azt is jelentheti, hogy ez a harmadik világháború.

(Guardian)

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi a Twitteren közölte, hogy az orosz invázió február 24-i kezdete óta már 10 millió embernek kellett elmenekülnie az otthonából Ukrajnában.

A háborút viselők felelőssége a világon mindenütt kiterjed a szenvedésre, amelyet az otthonukból menekülni kényszerülő civileknek okoznak.

Az ukrajnai háború annyira pusztító, hogy 10 millióan menekültek el – vagy az országon belül, vagy menekültként külföldre

– írta bejegyzésében a menekültügyi főbiztos. A posztról beszámoló BBC szerint ez a szám Ukrajna lakosságának a negyede, szóval a háború miatt minden negyedik ukrán állampolgárnak hátra kellett hagynia a saját otthonát.

Among the responsibilities of those who wage war, everywhere in the world, is the suffering inflicted on civilians who are forced to flee their homes.

The war in Ukraine is so devastating that 10 million have fled — either displaced inside the country, or as refugees abroad.

— Filippo Grandi (@FilippoGrandi) March 20, 2022

Oroszország háborúja Ukrajnában február 24-én kezdődött, és azóta emberek milliói menekültek a szomszédos országokba. Lengyelország több mint kétmillió, Románia több mint félmillió, hazánk pedig több mint 300 ezer ukrajnai menekültet fogadott be eddig.

Vasárnap az ENSZ menekültügyi szervezete azt is közölte, hogy az orosz invázió kezdete óta 3 389 044 ukrán hagyta el az országot. Az elmenekültek közül tízből kilenc nő és gyermek. A 18 és 60 év közötti ukrán férfiak katonai behívásra jogosultak, és nem hagyhatják el az országot.  Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az Unicef adatai alapján a külföldre menekülő ukránok között másfél millió gyermek van. A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy fokozottan fennáll náluk az emberkereskedelem és a kizsákmányolás veszélye.

Az ENSZ becslései szerint Ukrajnán belül 6,48 millió embernek kell elhagynia lakóhelyét.

Ludmila Denisova, Ukrajna emberjogi ombudsmanja arról számolt be, hogy az orosz hadsereg egységei megtámadtak egy idősek otthonát, ennek következtében 56 idős ember meghalt. Az eset a luhanski régióban történt, Kreminnában. A támadást mindössze 15-en élték túl. A halottakat egyelőre nem tudták eltemetni, mert jelenleg nem tudnak az ukrán hatóság a támadást ért épülethez jutni.

Mikhajlo Podoljak az ukrán elnök tanácsadója a Twitter-oldalán számolt be arról, hogy adataik szerint az invázió kezdete óta hat orosz tábornokot öltek meg az ukrán erők. Podoljak név szerint is felsorolja az áldozatokat:

• Tushajev vezérőrnagy,
•  valamint Geraszimov,
• Kolesznyikov,
• Szuhovetszkij,
• Mitjajev
• és Mordvicsev altábornagyok.

Mellettük több tucat ezredes és tiszt van még ott az ukránok szerint az orosz veszteségi listán, ami Podoljak szerint bizonyíték arra, hogy az orosz haderő felkészületlen, az ereje csak a számbeli fölényében és a tűzerejében van.

High mortality of RF senior officers is striking. Already 6 generals killed: Maj Gens Tushayev, Gerasimov, Kolesnikov, Sukhovetsky, Mityaev & Lt Gen Mordvichev. Dozens of colonels & other officers. I.e. RF army is fully unprepared & fights only with numbers & cruise missiles.

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 20, 2022

Több tízezer ember gyűlt össze a Szent Péter-bazilika előtt vasárnap délelőtt, hogy meghallgassák Ferenc pápa áldását és intelmeit. A katolikus egyház feje a Reuters szerint ezúttal is az ukrajnai háborúról beszélt a híveinek, az eddigieknél keményebb hangot megütve.

A pápa indokolatlan és értelmetlen mészárlásnak nevezte azt, ami Ukrajnában jelenleg zajlik, ezért a két ország vezetőit felszólította, hogy mielőbb vessenek véget ennek a „visszataszító háborúnak”.

Pope Francis today:

“The aggression against Ukraine has not ceased…there is no justification for this.”

The pope recalled his visit yesterday to wounded Ukrainian children being treated in Rome and those continuing to flee war.

“All is this is inhumane and sacrilegious” pic.twitter.com/G6fCRM5g7D

— Christopher White (@cwwhiteNCR) March 20, 2022

Napok óta ádáz harcok dúlnak a kelet-ukrajnai Mariupolban, több forrás is egyetért abban, hogy az orosz csapatok közel járnak hozzá, hogy bevegyék a várost. A Mariupolban tartózkodó erők viszont garantáltan a végsőkig ki fognak tartani, köztük az ukrán hadsereg egyik leghírhedtebb egysége, a nem is olyan alaptalanul neonácinak nevezett Azov ezred.

Az rtl.hu kiszúrta, hogy az egység megosztott a Twitteren egy videót, amiben testközelből közvetítik, amint az oroszokkal harcolnak a város utcáin.

‼️Рейдові дії полку «Азов» pic.twitter.com/eDyau07YIk

— АЗОВ (@Polk_Azov) March 20, 2022

Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap a Hürriyet című török napilapban megjelent interjúban.

Az MTI szerint a tárcavezető elmondta, hogy a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született, s úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, amennyiben a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően.

Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője korábban – szintén a Hürriyetnek nyilatkozva – azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által nácitlanításnak nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státuszának megállapítása van terítéken.

A szóvivő az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak azt mondta, tartós tűzszünetre csak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozóját követően látnak esélyt, de hozzátette, Putyin ezt egyelőre elutasította a Krím és a Donbasz mind ez idáig szerinte nem rendezett ügye miatt.

Cavusoglu szombaton, japán hivatali partnerével, Hajasi Josimaszával tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján elítélte és a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte Ukrajna orosz lerohanását.

A Fekete-tenger révén Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Törökország a NATO tagja, mindazonáltal korábban már felajánlotta a közvetítést Kijev és Moszkva között. Cavusoglu közreműködésével Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Antalyában egyeztetett, de a háború február 24-i kezdete óta tartott első külügyminiszteri találkozó nem vezetett eredményre.

Gusztustalannak és szégyenletesnek nevezte Boris Johnson szombati kijelentését Rachel Reeves, a brit Munkáspárt árnyékkormányának kancellárja.

A politikus ellenérzését az váltotta ki, hogy a brit miniszterelnök párhuzamot vont a jelen pillanatban is az orosz erők ellen küzdő, hazájukat védő ukránok, illetve azon britek között, akik 2016-os Brexit alkalmával az Európai Unióból való kilépésre szavaztak.

Johnson úgy fogalmazott, hogy az ukránokhoz hasonlóan a britekben is megvan az az ösztön, hogy a szabadságot válasszák, erre pedig a 2016-os voksolás a legutóbbi jó példa.

Reeves a BBC One Sunday Morning című műsorában azt mondta, Johnsonnak vissza kellene vonnia a kijelentéseit. A miniszterelnök nem reagált, Rishi Sunak pénzügyminiszter azonban megszólalt a témában. Ő azt mondta, szerinte Johnson nem közvetlen összehasonlítást tett, csak általános megfigyelésekre hivatkozik az emberek szabadságvágyát illetően.