A bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij elítélte Oroszország csütörtöki támadását Ukrajna ellen. Ezt Navalnij a folyamatban lévő bírósági perén mondta – egy orosz büntetőtelepen. Az ellenzéki aktivista politikailag motiváltnak tartja az ellene felhozott vádakat (most éppen sikkasztásért zajlik ellene eljárás), és kérte, hogy az orosz invázióról szóló nyilatkozatát csatolják a peranyaghoz.
Navalnij kijelentette:
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborút azért indították el, hogy leplezzék az orosz állampolgároktól való lopást, és eltereljék a figyelmüket az országon belül fennálló problémákról.
A rabruhába öltöztetett Navalnij azt mondta, „a háború nagyszámú áldozathoz vezet majd, lerombolja a jövőt, és ennek az irányzatnak a folytatása elszegényíti az orosz polgárokat.” Navalnij hangsúlyozta: ellenzi a háborút, amelyért a teljes felelősséget Vlagyimir Putyin viseli. Akik ezt a háborút indították, banditák és tolvajok – tette hozzá.
Navalnij a legismertebb orosz ellenzéki, de nincs egyedül a tiltakozással. Számos ismert személyiség, köztük újságírók is kiálltak az orosz invázió ellen. A protestáló akciót a Kommerszant című gazdasági lap munkatársa, Jelena Csernyenko kezdeményezte. Egyes hírek szerint százan írták alá a háború elleni tiltakozást.
Elsősorban a független média munkatársairól van szó, akik közül a nyugati sajtónak a Novaja Gazeta főszerkesztője, a 2021-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Dmitrij Muratov nyilatkozott a legtöbbet. Muratov elítélte Putyin propagandakampányát, és azt is, hogy külső beavatkozásról beszél az orosz elnök. A főszerkesztő felszólította az oroszokat, hogy álljanak ki a háború ellen – ezzel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívását visszhangozta Oroszországban.
A petíciót aláírók egy része a The Moscow Times értesülései szerint tiltakozást szervezett Moszkvában. A nyugati sajtó hírei szerint 900 embert tartóztattak le az orosz fővárosban rendezett demonstráción, amelyről a hatóságok már előre kiadtak egy közleményt. Az orosz belügy szerint minden ilyen tüntetés törvénytelen, nem engedélyezett, és aki megsérti a törvényt, annak számolnia kell a negatív következményekkel – számolt be a Lenta.ru a hivatalos álláspontról. Ez a gyakorlatban büntetőeljárás megindítását jelentheti a demonstrálók ellen.
Hogy mi is pontosan a hivatalos álláspont, azt rövid időn belül a saját bőrükön érezhették a demonstrálók. Nyugati források szerint ugyanis Oroszországban 1700 embert vettek őrizetbe csütörtökön. Egyes hírek szerint 50 településen voltak tiltakozó akciók Putyin háborúja ellen. Ezek közül Moszkvát, Szentpétervárt és Novoszibirszket emelték ki. Az orosz regionális állami híradóban, amely Szentpétervárról szólt, csütörtök éjjel egy szót sem ejtettek a demonstrációról. Mindeközben a francia sajtó szerint csak ebben a városban 400 embert vettek őrizetbe a demonstrációk miatt a hatóságok.
A helyi hírekben a háborúról is csak annyiban esett szó, hogy a szentpéterváriak gyűjtést szerveztek a szakadár köztársaságok lakói számára. (Ezeket az orosz állami tévében persze nem így nevezik, a Donbassz azon két, luhanszki és donyecki köztársaságáról van szó, amelyeket a napokban ismert el Vlagyimir Putyin, és amelyek függetlenségét Oroszországon kívül senki sem ismeri el.)
Az emberi jogi szervezetként (is) ismert Memorial nevű szerveződés – amelynek felszámolását az orosz hatóságok tavaly elrendelték – most úgy foglalt állást, hogy a háború „az orosz történelem szégyenteljes fejezetét” nyitja meg.
Mindeközben 150 orosz tudós és tudományos újságíró is tisztességtelennek nyilvánította egy nyílt levélben az orosz katonai akciót Ukrajna ellen. Hasonlóan cselekedett 150 helyi képviselő is Oroszország különböző városaiban. Az Al-Jazeera szerint Moszkva, Szentpétervár, Rjazany és Szamara helyi képviselői álltak ki az orosz katonai akcióval szemben. Írók, színházi szakemberek és más kulturális területek képviselői egyesével tiltakoztak a háború ellen.
Az interneten persze könnyebb aláírást gyűjteni. Az Al-Jazeera úgy tudja, hogy Lev Ponomarjov, egy emberi jogi ügyekért kiálló ügyvéd pár óra alatt 150 ezer protestáló aláírást gyűjtött, és az orosz offenzíva napjának végére az aláírások száma elérte a 289 ezret. Az olasz sajtó szerint a Change.org-on gyűjtött támogatókat az orosz aktivista.
Mi, oroszok, még sok évig kénytelenek leszünk szembenézni a mai nap következményeivel
– írta Kszenyija Szobcsak, aki ugyan korábban elnökjelöltként is indult, de inkább egyfajta celebként, tévésként ismert Oroszországban, és aki most szintén a tiltakozók közé állt.
Mindebből látszik, hogy az orosz értelmiség és a hírességek egy része nem támogatja Putyin háborúját, de fellépésük Oroszországban nem kap nyilvánosságot az állami, illetve a Kremlhez hű médiában. Az orosz lakosság hetven-nyolcvan százaléka pedig egyetértett korábbi hírek szerint a Donbassz szakadár köztársaságainak elismerésével.
Így Putyin rendszere a nyílt tiltakozás erőszakos letörésével és az elhallgatással operál. Az orosz online sajtó nagy részében péntek reggel sem találtunk a címoldalak leginkább olvasott felső részében híreket a tiltakozásokról. (Hírkereső szájtokon, célzott kereséssel persze találhatunk elszórt információkat.)
Emiatt nehéz felmérni, hogy pontosan mekkora hatása lehet a kulturális és médiaelit megnyilvánulásainak. Nyugati tévériporterek meg tudnak ugyan szólítani orosz tiltakozó demonstrálókat, és a külföldi tévéseknek nyilatkozó néhány járókelő elítélheti ugyan az orosz háborút Ukrajna ellen, ám ennek egyelőre nem mérhető fel a jelentősége.
Az azonban elgondolkodtató, hogy állítólag a Kreml is tisztában van azzal, hogy az oroszok közül nem annyian támogatják az Ukrajna elleni katonai akciót, mint amennyien a szakadárok elismerésével egyetértenek. Ám a háború már megindult, Putyin elnök felhatalmazást kapott az orosz törvényhozástól a csapatok bevetésére, így a közvélemény alakulásának egyelőre semmilyen hatása nincs a Kreml döntéseire.
