Olaf Scholz német kancellár csak egy rövid, de világos nyilatkozatot tett még reggel 6:09-kor az orosz invázióról:
Ez a február 24-e egy szörnyű nap Ukrajnának és egy borús nap Európa számára.
Szerinte az orosz elnök megszegte a nemzetközi jogot és megkérdőjelezte az európai békerendet.
Ez Putyin háborúja. (…) Putyin súlyos hibát követett el.
Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere felszólította az ENSZ összes államát, hogy álljon ellen az orosz agressziónak.
Oroszország maga választotta ezt az utat. Az ukránok nem csináltak semmit, ami ezt a vérrontást indokolttá teszi. Mindannyian döbbentek vagyunk, de nem vagyunk tehetetlenek
– jelentette ki még délelőtt Baerbock.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után Friedrich Merz, a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU elnöke azt mondta a Weltnek:
Putyin tudja, hogy a NATO nem veszélyezteti őt. A NATO nem támad meg senkit, nincs félnivalója a NATO-tól, és ezt ő is tudja.
Szerinte – és ezt már a ZDF közszolgálati csatorna reggeli műsorának nyilatkozta – a NATO nem fenyeget senkit. Putyin inkább érzi magát fenyegetve az ukrajnai és a fehéroroszországi demokráciamozgalom miatt.
„Háború van Európában. Ez nem csak egy háború Ukrajna ellen, hanem háború a demokrácia, a szabadságunk ellen” – fogalmazott Merz.
Putyin űzött és – valószínűleg a járvány miatt – egyenesen autista döntéshozóvá fejlődött
– így fakadt ki Rolf Mützenich, a legnagyobb kormánypárt, a kancellárt is adó SPD frakcióvezetője, aki egyébként az elvileg Moszkvával barátságosabb, baloldali szárnyához tartozik a pártjának. Azt is mondta még délelőtt:
Az orosz elnök háborús bűnös. Oroszország erkölcsileg és politikailag elveszítette vétójogát az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A helyzet miatt vasárnapra rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze Németországban, ahol felszólal majd a kancellár is.
Közvélemény
legalábbis egy most közzétett felmérés szerint, amelyet február 16-ig bezárólag vettek fel – írta a FAZ.de. Ennek ellenére 66 százalékuk véli azt, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a világ államai közül, az oroszokat 60 százalékkal Kína, 47 százalékkal Észak-Korea követi. Putyinról a megkérdezettek 67 százalékának van rossz véleménye, 10 százalékának jó. Hatalomra kerülése idején még többségében jó véleménnyel voltak róla (43 százalék), 2004 magasságában változott meg a helyzet, és azóta szinte folyamatosan romlik az orosz elnök megítélése a németek körében.
Vlagyimir Putyin vissza akar térni a szovjet birodalom aranykorának hitt időszakba. Ezzel a tévhittel azonban sokkal tovább megy, mint az összes Sztálin utáni szovjet vezető. Hruscsov, Brezsnyev és Andropov egyaránt ragaszkodott a háború utáni európai rend korlátjaihoz
– írta véleménycikkében a Welt főmunkatársa, Jacques Schuster. Szerinte az orosz elnök célja, hogy a régi Szovjetunió összes állama újra orosz báb legyen. Szerinte Ukrajnán nem lehet segíteni, és úgy nézzük végig a történéseket, mint az 1968-as prágai tavaszt. Schuster szerint Németország kutya kötelessége befogadnia az ukrán menekülteket, akár örökre is.
Schuster és Nikolas Busse, a Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikáért felelős szerkesztője is azt írta, meg kell erősíteni a NATO (és a Bundeswehr) haderejét.
Európa ismét két blokkra oszlik. A következő napokban kiderül, hogy Putyin be tudja-e vonni Ukrajnát uradalmaiba
– írta még a FAZ újságírója.
Vlagyimir Putyin egy ellenőrizhetetlen diktátor. Gyenge, megtépázott Európát akar, és nukleáris fegyverekkel fenyeget. Mikor fogunk végre szembeszállni az orosz elnökkel?
– tette fel a kérdést Stefan Kornelius, a Süddeutsche Zeitung politika rovatának vezetője véleménycikkében.
