Közös sajtótájékoztatót tartott kedd este Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Orbánt előzőleg komoly kritikák érték, hogy az ukrajnai válság közepette Moszkvába látogat.
Orbán a tájékoztatón megköszönte a tanácskozás lehetőségét, majd viccelődve elmondta, sose ült még ilyen hosszú asztalnál (a vírus miatt tartották ezt szükségesnek a házigazdák). „A kialakult nemzetközi helyzet miatt ez volt a legfontosabb” találkozó az eddigi 12-ből Orbán szerint, aki békemissziónak tekintette a találkozót, szerinte egységes az EU, senki sem akar konfliktust Oroszországgal. „Különösen igaz ez ránk, közép-európaiakra” – mondta.
Ne legyen hidegháború
Szerinte térség mindig vesztett rajta, ha kelet és nyugat között konfliktus volt. A hidegháború is sok szenvedést hozott az országra. Ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy a feszültség csökkenjen, ne legyen hidegháború – mondta. „Tárgyalásokra és párbeszédre van szükség” – jelezte az irányt Orbán, aki arra kérte Putyint, hogy folytassák a tárgyalásokat, használják a diplomácia eszközeit a feszültség csökkentésére.
Amit mi tudunk ajánlani, az a magyar modell,
vagyis hogy NATO-tagok vagyunk, de közben az oroszokkal is jó a viszonyunk. Ehhez kölcsönös tisztelet kell, amit mindig megkapott Magyarország Moszkvától, és viszont. „Ez volt a legsikeresebb év a két ország történetében” Orbán szerint. Két kihívást sikerült együtt elhárítani: az egyik a pandémia, ami alatt 900 ezer magyart oltottak be orosz vakcinával, a másik az energiaválság, aminek során meghosszabbodott a hosszútávú gázszállítási szerződés.
Beszélt a hazai oltóanyaggyárról, és hogy Szputnyikot is lehet majd ott előállítani a tervek szerint. Paks II-ről azt mondta, hamarosan meglesz az utolsó engedély, ezután jöhet az atomerőmű létesítési fázisa. Ettől lesz Magyarország klímasemleges 2030-ra.
Egy orosz-magyar vegyesvállalatot is létrehoznak, aminek a magyar-ukrán határon lévő konténerterminálban lesz szerepe. Kérte még, hogy Putyin tegye lehetővé, több orosz repülő érkezzen Magyarországra, hiszen a mostaniak tele vannak, így több turista is jöhetne. Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból is legyen közvetlen járat – javasolta.
Így összegzett:
Kiegyensúlyozott, pozitív és konstruktív az orosz magyar kapcsolat, Magyarország elkötelezett, hogy ezt a jövőben is így folytassuk.
Rezsicsökkentés, Moszkvában
Két-két kérdést engedélyeztek, természetesen az MTVA tehette fel az elsőt: mennyire sikerült javítani az energiaellátás biztonságát? Putyin válaszolt, de általánosságban arról, hogy minden kérdésére pozitív választ adott Orbánnak. Szerinte az 1 milliárd köbméter plusz gáz leszállítása nem jelent majd problémát. Tudja, hogy kevés gáz van az európai tározókban, jövőre problémák lesznek az európai partnereknél, de Magyarországon nem. Szóba hozta a Budapestet elkerülő, ún. V0-s vasúti gyűrűt is, amibe az oroszok is beszállnak.
Orbán folytatta: Nyugat-Európában 2-3-szorosára nőtt a háztartási gáz ára, ellenben Magyarországon nem, hiszen rezsicsökkentés van érvényben. Orbán ezt kifejezetten az orosz újságíróknak magyarázta el.
Az Interfax hírügynökség a más vakcinák utáni boosterként használatos Szputnyik Light magyar gyártásáról kérdezett, de érdemi választ Putyin nem adott. Orbán hozzátette, a hétből hat vizsgálat lezárult a Szputnyik Lighttal kapcsolatban. Putyin még azt is mondta ehhez, könnyebb lesz így légijáratokat indítani Magyarországra, több lesz az oltott személy ugyanis.
Azt az MTI kérdezte, felmerültek-e új gazdasági együttműködési lehetőségek. Részben a fentiek megismétlése után Orbán azt mondta, az uniós szankciókat jól viselte Oroszország, azok a magyaroknak nagyobb kárt okoztak, mint Moszkvának. „Sikertelen, kudarcra ítélt eszköznek” nevezte a szankciókat.
Putyin elmagyarázza, miért puskaporos a helyzet
Az utolsó kérdés arról szólt, hogyan értékeli a két vezető a tárgyalásokat a NATO-val, az EBESZ-szel, mi a vélemény az orosz aggodalmakra adott amerikai válaszról. „A helyzet komoly” – kezdte Orbán. A világ megismerte az orosz igényeket, szerinte a különbségek jelentősek, de nem áthidalhatatlan a távolság, „lehetséges olyan megállapodást kötni, ami garantálja a békét”, az orosz biztonságot, és elfogadható a NATO-tagoknak is. Szerinte a tárgyalások elérhetik ezt.
Putyin megpróbálta megmagyarázni az orosz tettek logikáját. Régebben kaptak egy olyan ígéretet, hogy a NATO keletre nem terjeszkedik majd. „Most látjuk, a NATO hol tart, Lengyelország, Románia, balti országok” – sorolta. Putyin szerint becsapták őket. Aztán az USA felmondta a rakétákra vonatkozó szerződést, sőt több keleti államba is telepíteni akarják őket, ezek pedig csapásmérő eszközök szerinte. Ráadásul Ukrajnát fel akarják venni a NATO-ba.
Eközben az ukránok a Krímet katonailag akarják visszaszerezni. Ha Ukrajna NATO-tag lesz, ott lesznek a csapásmérő eszközök, és „elkezdődik valami a Krím-félszigeten”, márpedig – folytatta – a Krím orosz terület, ha Ukrajna elkezd bemenni oda, „akkor a NATO-val fogunk harcolni”. Feltette a kérdést, valaki gondolt-e erre. A kelet-ukrajnai válságot enyhíteni próbáló minszki megállapodásokat szerinte Ukrajna azért nem teljesíti, mert ettől szétszakad az ország. Kölcsönös érdekeket kell megvizsgálni, hiszen minden országnak joga van a saját biztonságához. Sokan szerinte nem gondolkodnak Ukrajna biztonságán nyugaton, és csak Oroszország ellen mennek, belerángathatják őket egy fegyveres konfliktusba, és akkor jönnének az uniós szankciók.
Minden fél érdekeit meg kell hallgatni, erre vannak a nemzetközi egyezmények. Putyin állítja, Ukrajna aláássa az orosz biztonságot. Azt mondta, a NATO alapokmányában benne van, hogy a NATO egyeztet a tagokkal arról, felvegyen-e újakat. Tehát mondhatná akár az USA, hogy segít Ukrajna biztonságának megőrzésében, de nem veszi fel tagnak. Elmondta, nemrég a francia elnökkel is beszélt, Emmanuel Macron akár követheti is Orbánt Moszkvában hamarosan.
Ezután a két vezető megköszönte a sajtótájékoztatót, Putyin vírusbiztosan egy biccentéssel és egy „Viktor”-ral elköszönt, majd tisztes távolban levonultak a pódiumról.
