Mit gondol az oroszok csapatösszevonásairól Ukrajna határain?
Azt, hogy készen állnak a támadásra. Ez egyértelmű, mint ahogyan az is: ez az egész konfliktus nem a NATO vagy az EU terjeszkedéséről szól. Ennek az alapja ugyanis az az elképzelés, melyet több orosz cár és uralkodó nyiltan megfogalmazott, hogy nincs orosz birodalom Ukrajna nélkül. Vlagyimir Putyin elnök nagyon is tisztában van azzal, hogy ameddig Ukrajna nincs az ellenőrzése alatt, addig azok a tervei, hogy visszaállítja az egykori Szovjetunió területi dominanciáját, kudarcra vannak ítélve. Márpedig ő eltökélt a restaurációban: szerintem ez az elképzelés határozza meg az orosz külpolitikát. 2020-ban, 2021-ben felismerte, hogy az Európai Unió nagyon gyenge és megosztott. A stratégáival arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok – különösen az Afganisztánból történő kivonulás után – Kína felé koncentrálta a figyelmét, és Európa másodlagos lett a számára. A csökkenő amerikai figyelem, és a hirtelen kialakuló energiaválság, így a gázárak ugrásszerű növekedése és az olajkereslet növekedése, szintén a kezére játszott.
Oroszország már elég régóta teszteli a NATO és az EU reakciót, állít elő kríziseket ennek érdekében. Elég, ha a legutóbbi menekültválságra gondolunk a a belorusz-lengyel határon. Az egészet Oroszország szervezte meg, ők szervezték meg Irakból az emberek odarepülését. Azt gondolom, hogy most már bizonyítottnak tekintik, hogy a NATO meggyengült, Biden elnököt lekötik az Egyesült Államok belső feszültségei és Kína, tehát gyakorlatilag azt csinálnak Európában, amit akarnak. Nagyon hálásak vagyunk azoknak a nyugati szövetségeseinknek, akik ezt felismerték és felhívták rá a világ figyelmét. Most, miközben beszélünk, a teljes orosz invázió esélye körülbelül hetven és kilencven százalék között van. Ha lenne is módja, amit én nem látok, a jelenlegi konfliktus enyhítésének, az is csak elodázná Ukrajna katonai megszállását. Ha nem most támadnak, akkor majd egy hónap, egy év múlva. Azt gondolom, hogy most éppen a casus bellit keresik, hogy megindítsák a támadást.
Az ukrán belpolitika jelentősen megosztott. Petro Porosenko volt elnököt – a többi közt – hazaárulással vádolja a Zelenszkij-kormányzat. Porosenko éppen a napokban tért vissza Ukrajnába a tárgyalásokra. A növekvő orosz fenyegetés képes egyesíteni az ukrán politikát?
Abszolút. Mélyen megrendített mindannyiunkat, hogy Zelenszkíj elnök úr és adminisztrációja a konkrét és valós külső fenyegetés, a putyini propaganda kivédése helyett inkább az ellenzékét kezdte felszámolni. Arra használta az ukrán ügyészséget és az alkotmányozó többségét, hogy elhallgattasson és bebörtönözzön ellenzéki szereplőket. A legutóbbi közvélemény-kutatások már mutatják, hogy az ukránok nem gondolják úgy, hogy Zelenszkíj jó elnök lenne, illetve képes lenne képviselni az országot ezekben a szorongatott időkben. Ha a külső fenyegetés csökken, akkor valószínűleg lesz referendum az előrehozott választásokért, illetve hogy legalább valamilyen fékek és ellensúlyok kerüljenek vissza a rendszerbe, az elnöknek ne legyen korlátlan hatalma. Amíg azonban kívülről támadják Ukrajnát, egységesek vagyunk. 2014-ben az oroszok őszintén meglepődtek az ukránok ellenállásán, azon, hogy még az orosz kisebbség is fegyvert fogott ellenük. Ők ünneplésre számítottak, olyasmire, mint ami Hitlert fogadta az Anschluss után Ausztriában. Nos, az ukránok harcoltak és harcolni fognak a földjükért és a szabadságukért.
A háború nyolc éve tart. Az oroszok elzárták az Ukrajnán keresztül haladó gázvezetéket, és kiépítettek egyet Németországon keresztül. Milyen állapotban van az ukrán gazdaság?
Nem valami jóban. Roppant nehéz befektetőket csábítani az országba, ha az oroszok bármikor támadhatnak. A legnagyobb problémánk, hogy Oroszország szisztematikusan támadja az ukrán gazdaságot is, inflációt, káoszt idéz elő. Természetesen az Északi Áramlat gázvezetékkel is sokat veszítünk, de még mindig nem mondhatjuk, hogy az összeomlás fenyegetne minket. Úgy gondolom, hogy óriási geopolitikai hiba volt a német kormány részéről az Északi Áramlat létrehozása: a projektet a józan ész helyett főként korrupció és kapzsiság vezérelte. Úgy gondolták, hogy ezzel Németország gázellátása biztosítottá válik. Ezzel csak az a probléma, hogy úgy tesznek, mintha elfelejtenék, hogy Európába változatlanul egy helyről érkezik a gáz. Putyin elnök úr pedig előszeretettel használja Európa energiafüggését politikai eszközként, ha az érdekei úgy kívánják.
Az ukrán-magyar kapcsolatok jelentősen romlottak az elmúlt években. Magyarország a nyelvtörvény miatt bírálja Ukrajnát, amely szerinte felelős a kárpátaljai magyarok helyzetének romlásáért.
Nézze, én sok időt töltöttem Magyarországon, de konkrétan Kárpátalján is. Úgy vélem, elég jól látom a porblémákat, és azt kell mondanom, a legtöbbje mesterségesen gerjesztett. A magyar kormány elkövetett egy stratégiai hibát – megadta a magyar állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak anélkül, hogy egyeztetett volna az ukrán kormánnyal, és egy kerekasztal-beszélgetés alkalmával közösen azonosítottuk volna a problémákat és a lehetőségeket. Az egyoldalú lépésnek az eredménye az lett, hogy kárpátaljai magyarok tömegei – a fiatalok, a képzettek – költöztek Magyarországra, főleg az idősek maradtak. Kárpátalja mostanára teljesen más lett, mint az én gyerekkoromban volt. Ez a magyar kormány hibája, szó sincs arról, hogy az ukrán nyelvtörvény miatt mennének el a kárpátaljai magyarok. Most sincs érdemi párbeszéd a két ország között, és nem is látszik ilyen szándék Magyarország részéről. Ehelyett a magyar kormány erre hivatkozva vétózza meg Ukrajna csatlakozási szándékát a NATO-hoz vagy az EU-hoz, ami végképp rossz megoldás. Ha ég a szomszéd háza, akkor félreteszed a nézeteltéréseket és mész segíteni az oltásban, nehogy a tiéd is kigyulladjon.
Ön lát arra valós esélyt, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz?
Hadd válaszoljak erre egy történelmi perspektívából. A Szovjetunió bukása után, már 1995-ben a volt szocialista államoknak, Csehországnak és Magyarországnak a kormányai találkoztak az EU tisztségviselőivel. Akkor ezek a tisztviselők azt mondták, ne álmodozzanak arról, hogy csatlakoznak a NATO-hoz vagy az EU-hoz, inkább a KGST-piacokba próbáljanak integrálódni. Magyarország és Csehország mindkét szövetséghez csatlakozott később. Németország és Franciaország most is folyamatosan akadályokat állít Ukrajna csatlakozása elé. Természetesen nekünk is van házifeladatunk, de szerintem előbb-utóbb mind a NATO mind az EU tagjai megértik majd, hogy hasznosabb lenne a számukra, ha bevennék Ukrajnát a klubjukba. Nekünk van a legjobb hadseregünk Európában és készek vagyunk harcolni azért, hogy visszaverjük az orosz birodalmi terjeszkedést.
