Nagyvilág

Ukrajnai konfliktus: Oroszország írásban vár válaszokat az USA-tól a követeléseire

Russian Foreign Ministry / Hando / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Russian Foreign Ministry / Hando / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter genfi találkozója nem hozott látványos eredményeket.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken találkozott Genfben, hogy személyesen vitassák meg az Ukrajna körül kialakult feszültségeket. Az AP beszámolója szerint a két nagyhatalom a találkozón kísérletet tett arra, hogy csökkentsék a konfliktus hőfokát, annak ellenére, hogy áttörést egyik fél sem várt a találkozótól.

Nem számítottunk arra, hogy ma komolyabb áttörésekre kerül sor, de azt hiszem, most már tisztább úton haladunk egymás álláspontjának megértéséhez

– mondta Blinken újságíróknak a találkozó után.

Szergej Lavrov miközben konstruktívnak és hasznosnak nevezte a tárgyalásokat, közölte, azt is: az Egyesült Államok beleegyezett, hogy a jövő héten írásban válaszoljanak az Ukrajnával és az ország korábban kilátásba helyezett NATO-tagfelvételével szemben támasztott orosz követelésekre. Mindez ha másra nem, arra valószínűleg jó lehet, hogy néhány nappal elodázza a feszültség eszkalációját, amitől tartani lehet.

 Azt nem tudom megmondani, hogy jó úton haladunk-e vagy sem. Ez akkor fog kiderülni, ha megkapjuk az Egyesült Államok írásos válaszát minden felvetésünkre

– fogalmazott újságírók előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkva követelései régóta világosak. Azt várják a NATO-tól, hogy garantálja, Ukrajna – a volt szovjet tagköztársaság – soha nem csatlakozhat a nyugati katonai szövetséghez. Az oroszok emellett azt is szeretnék elérni, hogy a NATO vonja ki csapatait és katonai eszközeit Kelet-Európa egyes részeiről.

Az Egyesült Államok és a NATO korábban határozottan elutasította ezeket a követeléseket, mert arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz fél a szovjet birodalom restaurációjában gondolkodik, azaz erőszakkal és megfélemlítéssel szeretné kiterjeszteni befolyási zónáját a kelet-európai térégben. A 2014-es ukrajnai események, ideértve a Krím-félsziget megszállását és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását valóban ezt az érzetet kelthetik a gyanútlan szemlélőben, ám az oroszok ezt tagadják. Az orosz külügyminisztérium visszautasította ezt a vélekedést, és azzal vádolta ellenfelét, hogy épp a Nyugat az, amelyik befolyási zónákban gondolkodik.

Washington és a NATO-szövetségesek többször is súlyos következményekre figyelmeztették az orosz felet arra az esetre, ha a katonai agresszió bekövetkezne. Ezek a kilátásba helyezett következmények azonban inkább lehetnek újabb súlyos gazdasági szankciók, mintsem közvetlen katonai fellépés. Becslések szerint jelenleg mintegy százezer orosz katona állomásozhat Ukrajna közelében, és sokan emiatt attól tartanak, hogy Moszkva invázióra készül, bár Oroszország ezt tagadja. Az Egyesült Államok és szövetségesei jelenleg arra törekszenek, hogy egységet mutassanak, így akadályozva a lehetséges orosz katonai agressziót.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik