Óriási nemzetközi maffiabotrány van kibontakozóban Nigériában, miután a BBC egy két évig tartó oknyomozás eredményeképpen feltárta egy globális maffiahálózat titkait. A nyomozás eredményeit a britek decemberben ismertették egy hosszú riportban, amelyben azt írják, a Fekete Bárd nevű bűnszervezet, amelynek milliárdos csalások és gyilkosságok száradnak a lelkén, a nigériai politikát és a nemzetközi üzleti világot is behálózták. A Fekete Bárd a jelek szerint nemcsak a magánszemélyeket és vállalatokat megcélzó csalásokban és emberölésekben vétkes, de kulcsszerepet játszhat az Észak-Afrika és Olaszország között működő embercsempészetben is.
A BBC a kétéves nyomozása során források egész hálózatát alakította ki, valamint feldolgozott több ezer titkos dokumentumot, amelyek a banda kommunikációs csatornáiból szivárgott ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a Fekete Bárd észrevétlenül a világ egyik legnagyobb és legkegyetlenebb bűnözői csoportjává nőtte ki magát: tagjai, akik sokatmondóan Hóhéroknak nevezik magukat, jelen vannak Afrikában, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is.
Egy szélvédőre pottyantott levél
A nagyszabású oknyomozó munkát egy halálos fenyegetés előzte meg. 2018-ban egy ismeretlen motoros a BBC egyik újságírója autójának szélvédőjére ejtett egy kézzel írott levelet. Az újságíró pár héttel korábban a nigériai illegális opioid-kereskedelembe ásta bele magát, és a munkája során a Fekete Bárd számos tagjával találkozott. Később az újságíró családja egy második levelet is kapott, ebből az derült ki, hogy a bűnözők a nyomába eredtek: azt is tudták, hol lakik.
Az újságíró a fenyegetés hatására azonban nem fogta menekülőre a dolgot, hanem a kérdések nyomába eredt, így jutott el egy férfihoz, aki azt állította, hogy a Fekete Bárdhoz köthető dokumentumok tízezreit sikerült feltörnie. A 2009-től 2019-ig terjedő levelezésekben számos gyilkosság, kábítószer-csempészet és egyéb bűncselekmény nyomaira bukkantak. Az emailek részletesen ismertetik a bonyolult, ám annál jövedelmezőbb internetes csalások részleteit is, azokból egy négy kontinensre kiterjedő kegyetlen bűnszervezet képe áll össze.
Az oknyomozó csapat hónapokat töltött a névtelenséget kérő forrás dokumentumainak elemzésével, ellenőrzésével. A munka során megerősítést nyert, hogy az azokban szereplő személyek léteznek, és számos bűncselekmény valóban megtörtént, ám a dokumentumok nagy része túlságosan brutális képet fest ahhoz, hogy felelős módon nyilvánosságra lehessen őket hozni. A Hóhérok jelszóval védett, titkos fórumokat használtak, ahol gyilkosságok képekkel dokumentált bizonyítékait és az elkövetés módszertanát osztották meg egymással.
Egyetemista fiúkból minden hájjal megkent bűnözők
A Fekete Bárd utáni nyomozás szálai egy ismert nigériai diákszervezethez – vagy ahogy másképp mondani szokás – egy testvériséghez vezettek el. A cikk egyik megszólalója, Dr. John Stone, aki a nigériai Benini Egyetemen tanít politológiát, nyíltan vall azokról a szörnyűségekről, amelyek elkövetésében a banda tagjaként maga is részt vett. Stone – aki „hentes” néven volt ismert Beninben – a vele készült interjúban azt mondta, nem is a vér látványa vagy a lövések hangjai kísértik, hanem a kivégzésre váró emberek, akik az életükért könyörögtek.
A BBC által feltárt üzenetekből kiderül, hogy a banda tagjai pontosan nyomon követik, hány rivális bandatagot sikerült meggyilkolniuk, az eredményeket pedig regionális szinten úgy osztják meg, mint a labdajátékok eredménytábláit.
Jelenleg 15:2 az állás Beninben
– áll az egyik bejegyzésben. „Rajtaütés Anambra államban. Az eredmény: Hohérok – Kalózok 4:2” – olvasható egy másikban.
A banda bevételei azonban értelemszerűen nem a gyilkosságokból, hanem a jól szervezett és professzionálisan végrehajtott internetes csalásokból származnak. A feltárt dokumentumok alapján a csalók világszerte megosztják egymással munkamódszereiket, és aktívan támogatják egymás tevékenységét. A csalások között szép számmal vannak társkeresős, öröklési csalások, ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések, az elkövetők gyakran az áldozat könyvelőjének vagy ügyvédjének adják ki magukat. Az egyik áldozattól, egy kaliforniai férfitól például hárommillió dollárt csaltak ki. A módszerek rafináltságát mutatja, hogy az áldozat csak a csalás után jött rá, hogy a bank, amelyikre a pénzét bízta, még csak nem is létezik.
Fentebb már szóba került, hogy a nyomozás a globális bűnszervezetet egyértelműen kapcsolatba tudta hozni egy nigériai diákszervezettel, sőt azt állítják, hogy a Fekete Bárd tulajdonképpen ebből a szervezetből nőtt ki, és máig szoros kapcsolatot ápol velük. A Neo Black Movement of Africa (NBM) nevű diákszervezet még a múlt század hetvenes éveiben alakult Dél-Nigériában, a Benini Egyetemen. A szervezet jelképe egy láncokat szétszakító fekete bárd volt, alapítói pedig azt állították, hogy céljuk az elnyomás elleni küzdelem. Az NBM-et az alapítók szerint a dél-afrikai apartheidellenes mozgalom ihlette, de felépítésében és működésének egyes részleteiben inkább a szabadkőműves mozgalom nyomait viseli magán, amely a koloniális időkben Nigériában is jelen volt.
Az NBM ma is létezik, állításuk szerint világszerte mintegy hárommillió tagot számlálnak, és rendszeresen végeznek jótékonysági tevékenységet. Árvaházaknak, iskoláknak és a rendvédelmi szerveknek szerveznek adományokat Nigériában és külföldön egyaránt. A szervezet éves kongresszusainak némelyikén prominens politikusok és hírességek is részt vettek. Az NBM vezetői azt állítják, hogy a Fekete Bárd egy csaló, szakadár társaság, és határozottan kitartanak amellett, hogy a szervezetüknek nincs köze bűncselekményekhez. Olorogun Ese Kakor, az NBM jelenlegi vezetője 2021 júniusában adott interjút a BBC-nek, ebben kijelentette, hogy ők nem azonosak a Fekete Bárddal, nincs közük a bűnözőkhöz, céljuk pedig a jó ügyek előmozdítása a világban. Az NBM ügyvédei egyúttal azt is közölték az újságírókkal, hogy ha tudomásokra jut, hogy bármely tagjuk részt vesz a Fekete Bárd tevékenységében, az „azonnali kizárást” von maga után.
A nemzetközi bűnüldöző szervek azonban erről egészen másképp vélekednek. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szerint a Fekete Bárd tagjai ellen 2018 óta folytatott büntetőeljárások során kiderült, hogy az NBM bűnszervezet és a „Fekete Bárd része”. Hasonló megállapításra jutottak a kanadai hatóságok: szerintük az NBM és a Fekete Bárd azonos egymással. A nyilvánosságra került dokumentumok szintén egyértelmű kapcsolatot mutatnak a két szervezet között.
Ezeknek a terhelő anyagoknak jó része Augustus Bemigho-Eyeoyibo, az NBM 2012 és 2016 közötti elnöke e-mail fiókjából származnak. Ezek a fájlok arra utalnak, hogy Bemigho, aki maga egy sikeres nigériai befektető és szállodatulajdonos, nagyszabású internetes csalásokban vett részt. A BBC két konkrét esetet is igazolt, amelyek szerint Bemigho brit és amerikai állampolgárokat sújtó öröklési csalások részese volt. Az áldozatok az újságíróknak elmondták, hogy több mint 3,3 millió dollárt csaltak ki tőlük.
2019-ben Bemigho sógornőjét ráadásul egymillió font értékű pénzmosással vádolták meg az Egyesült Királyságban. Az ügyészség egy akkori sajtóközleményben „a Fekete Bárd vezetőjének” nevezte Bemighót. Miután az újságírók szembesítették őt a bizonyítékokkal, Bemigho nem reagált.
Politika és társadalom
A nyomozás azt is kiderítette, hogy a kegyetlen maffiahálózat nemcsak a globális üzleti életbe szivárgott be, de a befolyásuk a politikai szférára is kiterjed. John Stone az újságíróknak azt mondta, a szervezetnek sok tagja van a nigériai képviselőházban, de még a végrehajtó hatalomban is. Augustus Bemigho, az NBM korábbi vezetője 2019-ben maga is elindult egy nigériai képviselői helyért, a kormányzó progresszív párt jelöltjeként.
Curtis Ogbebor, a sajtónak nyilatkozó egyik aktivista azt állította, hogy Edo állam politikai vezetése hemzseg a Fekete Bárd tagjaitól. Ogbebor nem kevesebbet állított, mint hogy a nigériai politikusok Fekete Bárd-tagokat alkalmaznak, hogy megfélemlítsék riválisaikat, velük őriztetik a szavazóurnákat, ők kényszerítik szavazásra az állampolgárokat. Cserébe fel is fegyverzik őket, és politikai, kormányzati pozíciókat is adnak nekik. Az NBM lagosi vezetőivel folytatott interjúk során megerősítést nyert, hogy a szervezetnek számos politikus tagja van, példaként említették Edo állam helyettes kormányzóját, Philip Shaibut, ám amikor a BBC megkereste őt, kitért a válaszadás elől.
A nyomozásból az is világosan látszik, hogy a Fekete Bárd több tagja nem feltétlenül ért egyet a szervezet által elkövetett gyilkosságokkal. Nigériában azonban a rossz közszolgáltatások, a gyenge szociális háló és az állam rendkívül erőtlen működése miatt a fiatalok számára a bűnbandákhoz és hasonló szervezetekhez való csatlakozás gyakran a nyomorból kivezető egyetlen lehetséges út.
Cikkben szereplő képek illusztrációk.
