Sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze az európai szabályozással – állapította meg az Európai Bíróság.
A hvg.hu cikke szerint az ítélet az uniós joggal ellentétesnek mondta ki a Stop Soros törvénycsomag több rendelkezését. A vitatott jogszabályt 2018 nyarán fogadta el a magyar parlament, számos hazai és nemzetközi szervezet tiltakozása mellett.
A Stop Soros törvény tulajdonképpen lehetetlenné tette a menedékkérelmek beadását azok számára, akik egy biztonságos harmadik országból érkeztek. A magyar jogalkotó által kreált biztonságos tranzitország kifejezésről más ítéleteiben már megállapította az Európai Bíróság, hogy ellentétes az európai és a nemzetközi joggal is, erre hivatkozással nem lehet elutasítani azt, hogy egy menedékkérelmet elbíráljanak.
A másik vitatott pont a menedékkérőknek történő segítségnyújtás kriminalizálása volt, amivel azt akarta megakadályozni – sikerrel – az Orbán-kormány, hogy a civil szervezetek képviselői kapcsolatba lépjenek a menedékkérőkkel és jogaikról tájékoztatást adjanak nekik, segítsék őket a menekültügyi eljárás során, ismertessék velük a lehetőségeiket. A Stop Soros ugyanis tiltotta ezen szervezeteknek, hogy kapcsolatot alakítsanak ki olyanokkal, akik egy „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek a magyar határhoz.
Mint írták, az uniós joggal szintén összeférhetetlen a civil szervezetek tevékenységének korlátozása. Az ítéletben ez szerepel:
E szabályozás korlátozza egyrészt a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel való találkozás, és a velük való kommunikáció jogát és másrészt a menedékkérő számára biztosított azon jog tényleges érvényesülését, hogy saját költségén jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultálhasson.
A bíróság megállapította, hogy az ilyen korlátozás nem igazolható a magyar jogalkotó által hivatkozott célokkal, nevezetesen a menedékjogi eljárás visszaélésszerű igénybevételéhez nyújtott segítség és a megtévesztésen alapuló, jogellenes bevándorlás elleni küzdelemmel.
